Hat év alatt 600 milliárdnál is többet költött a magyar kormány a menekültválság kezelésére és terrorellenes intézkedésekre

2021. március 08. – 09:02

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben a Népszava cikke szerint már 2017-ben sem teljesültek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendeléséhez szükséges feltételek, vagyis, hogy egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja a menedékkérők száma, a miniszerelnök 2016 márciusa óta folyamatosan meghosszabbítja a válsághelyzetet – legutóbb szeptember 7-ig tolta ki a határidőt.

Eközben menekültválságra és a terrorellenes intézkedésekre 639 milliárd forintot számolt el a kormány 2015-től 2020-ig – írta a lap az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján készített összesítés alapján. A fenti kiadás jelentős hányadát 2016 és 2020 között költötték el, pedig addigra már jelentősen visszaesett a menekültek száma. 2015 és 2017 közepe között 263 milliárd forintot költöttek a válságkezelésre és terrorellenes intézkedésekre, amiből 100 milliárd forintot a rendőrség, 83 milliárdot a büntetés-végrehajtás kapott, és csak 9,7 milliárd jutott az azóta Idegenrendészeti Főigazgatóság névre átkeresztelt Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal számára, 1,9 milliárd a Terrorelhárítási Központnak, 1,5 milliárd forint pedig a polgári elhárításnak. A 2015-ben felhúzott déli határkerítés 25 milliárd forintba került.

A lap rákérdezett az Európai Bizottságnál, hogy mekkora összeggel segítették az országot a határvédelemmel összefüggésben, mire azt a választ kaptál, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” határvédelemre, illetve – egyedi kérelmek alapján – további 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre. Vagyis 2020-ig kb. 137 millió euró, nagyjából 50 milliárd forint érkezett az Európai Unióból. Arra, hogy pontosan mire is fordították a 639 milliárd forintot, a Belügyminisztérium nem válaszolt.

Kitért a lap arra is, hogy nehezen érthető, miért szükséges meghosszabbítani a válsághelyzetet, ugyanakkor a veszélyhelyzet alatt a kormány eltérhet a hagyományos közbeszerzési szabályoktól. Az idevágó kormányrendelet szerint ugyanis a migrációs témájú beszerzéseknél lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre hívni, ám ez bizonyos esetekben egyre is mérsékelhető egy kitétel szerint. Az Európai Bizottság emiatt a jogszabály miatt már kötelezettségszegési eljárást indított a kabinettel szemben.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!