Mindenki másképp értelmezi, hogy ki mehet edzőterembe

Korábbi cikkünkben írtunk arról a jelenségről, hogy sokan, akik korábban nem voltak igazolt sportolók, nem sportoltak versenyszerűen, a versenyengedély kiváltásával kerülik meg a november 11-én életbe lépett korlátozást, aminek értelmében az edző- és fitnesztermeket, uszodákat, mászótermeket és jégpályákat kizárólag versenysportolók használhatják edzésre vagy versenyzésre. A szabályok szerint ezt teljesen legálisan megtehetik, az egyesületek és a sportági szövetségek felelőssége, hogy csak azok kapjanak versenyengedélyt, akiknek tényleg szükséges a felkészüléshez, és versenyezni akarnak. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) novemberben külön felhívta a szövetségek figyelmét.

Ehhez képest a XIV. kerületi Tempelfit 2 nevű edzőterem Facebook-oldalán hirdette, hogy bárkinek szereznek versenyengedélyt, még sportorvosi igazolásra sincs szükség hozzá. Néhány hét alatt 120 személynek kérték ki a versenyengedélyt a Magyar Erőemelő Szövetségen keresztül.

Vannak, akik azzal védik a kiskapu kihasználását, hogy a sport fontos része az egészség megőrzésének, különösen járvány idején, és nem lehet ezt a lehetőséget hónapokra elvenni az emberektől. Mások azzal érvelnek, hogy fertőzésveszély szempontjából kevésbé kockázatos hely egy edzőterem, mint mondjuk egy bevásárlóközpont vagy élelmiszerbolt, ahol sokkal több ember fordul meg naponta, mégsem vonatkoznak olyan szigorú szabályok rájuk. (Nem beszélve a kaszinókról.) És van egy harmadik olvasata is a kérdésnek.

A korlátozásokkal az edzőtermek hasonló helyzetbe kerültek, mint a turizmusból és a vendéglátásból élő vállalkozások: elvesztették bevételeik nagy részét, hiszen sokkal kevesebb vendéget fogadhatnak, de eközben ugyanúgy fizetniük kell a bérleti díjat, a rezsit, az alkalmazottak bérét.

Az előbb említett edzőterem is vélhetően emiatt kezdett el újdonsült versenysportolókat toborozni.

Bukták a bevétel 60 százalékát

A XIII. kerületi Oxygen Wellness Fáy február első napjaiban nyitott ki újra a novemberi korlátozások bevezetése óta. „Elfogytak a tartalékaink, és nem akartam elveszíteni legjobb munkatársaimat” – indokolta döntését Tóth Tamás, az edzőterem ügyvezető tulajdonosa, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) alelnöke. Sok budapesti edzőterem van hasonló helyzetben, Tóth Tamás tudomása szerint a 400 budapesti edzőterem 40 százaléka volt nyitva a hónap elején. Neki naponta 50-60 vendégük van, így legfeljebb 8-10 vendég tartózkodik egyszerre a több ezer négyzetméteres edzőteremben, a szauna- és wellnessrészleg nem is üzemel a fertőzésveszély miatt – mondta. „Véleményem szerint nem nagyobb a népsűrűség, mint az Aldiban vagy a Lidlben zárás után, amikor az árufeltöltés történik.”

A járvány előtt 10 ezer vendég fordult meg náluk évente, így értelemszerűen komoly bevételkiessel jár, hogy a korlátozások óta csak a versenyengedéllyel rendelkező sportolókat engedhetik be, ez a korábbi vendégszám töredékét jelenti csupán. A téli szezon ebben az üzletágban az év legerősebb időszaka, ezért még érzékenyebben érinti a termeket, hogy csak erősen csökkentett üzemmódban működhetnek. Tóth Tamás úgy számol, az éves bevételük több mint 60 százalékát bukták el az elmúlt hónapokban – a versenysportolók beengedésével a veszteségeiket tudják valamennyire mérsékelni, tette hozzá. Ráadásul az Oxygen Wellness még a jobb helyzetű edzőtermek közé tartozhat, valószínűleg a kisebb helyek még jobban meg vannak szorulva.

„A legtöbb tulajdonos számára beláthatatlannak tűnik, mikor rendeződik a járványhelyzet. Eközben azonban továbbra is fizetniük kell a bérleti díjakat, ami egy 2000-3000 négyzetméter alapterületű teremnél jelentős havi kiadás. Azoknak pedig, akik plázákban működtetnek termet, ehhez az üzemeltetési díj is hozzáadódik, tehát milliós nagyságrendről beszélhetünk havonta.”

Negyvenezer embernek adnak munkát az edzőtermek

Magyarországon 2500-3000 különböző típusú és nagyságú edzőterem működik, az alkalmazottakat, az edzőket és a kiegészítő személyzetet egybevéve közel 40 ezer embernek adnak munkát. Az ő megélhetésük is veszélybe került a járvánnyal, mondja a MAFORSZ alelnöke. Egy másik edzőtermes érdekvédelmi szervezet, a tavaly decemberben bejegyzett Magyarországi Edzőtermek Országos Szövetség (MEDZOSZ) becslése szerint az általuk képviselt 2500 edzőterem 35-50 százaléka tart nyitva jelenleg. Körülbelül 40 olyan teremről tudnak, ami a korlátozások hatására végleg bezárt, és pénzügyi támogatás nélkül később sem lesz képes kinyitni, mondja Dechert Áron, a MEDZOSZ elnöke.

Néhány hete az Emmit és az operatív törzset is megkeresték javaslatukkal. Két lépcsőben képzelték el az újranyitást, a tesztidőszak február 15-én indult volna, ekkor az edzőtermek csak előzetes bejelentkezés alapján és limitált számban fogadhattak volna vendégeket, a csoportos órák létszámát is korlátozták volna. Az elmúlt egy hétben azonban annyit romlottak a járványügyi adatok, hogy egyértelművé vált: addig nem lazítanak az edzőtermeket érintő korlátozásokon, ameddig az átoltottság nem ér el bizonyos szintet, mondja Dechert Áron. A napokban szakmai konzultációt indítanak, hogy egy egységes, az edzőtermek többsége által elfogadható nyitási javaslatot tudjanak letenni a kormány elé.

Az operatív törzs másképp értelmezheti a sporttörvényt

A sporttörvény világosan leírja, hogy ki számít versenyszerűen sportolónak:

• Az, aki versenyeken, bajnokságokban vesz részt, függetlenül attól, hogy amatőr vagy profi sportolóról beszélünk – ennek egyik feltétele a versenyengedély megléte.
• Versenyengedélyt csak igazolt sportoló kaphat, ami a sportorvosi igazolással együtt érvényes. A versenyengedélyeket mindig az egyesületek kérik ki a sportolók számára.

Az viszont nem egyértelmű, hogy az edzőtermeknek mit kell ellenőrizniük a vendégek beengedésekor: csak azt, hogy igazolt sportoló-e az illető, vagy a versenyengedélyét is a sportorvosi igazolással együtt. Az edzőtermek eltérően értelmezik a szabályokat, részben az operatív törzs és a hivatalos koronavírus-ügyfélszolgálat miatt. Fontos tényező itt, hogy nem minden igazolt sportolónak van versenyengedélye. Ez azért érdekes kérdés, mert még szélesebbre nyitja az eleve meglévő kiskaput.

Tóth Tamás azt mondja, az operatív törzstől többször kértek állásfoglalást arról, milyen feltételekkel fogadhatnak vendégeket. A válasz szerint nekik csak azt kell ellenőrizniük, hogy az adott sportoló tagja-e sportegyesületnek, mást nem. Szerinte szabályosan járnak el, és egyébként is, most azok a törzsvendégeik váltak igazolt sportolóvá, akik korábban is komolyan vették a sportolást.

Más edzőterem is a hivatalos koronavírus-ügyfélszolgálatra hivatkozik ebben a kérdésben. A cikk elején említett XIV. kerületi edzőterem tulajdonosa, Parák József korábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy azt a tájékoztatást kapták a hivatalos koronavírus-ügyfélszolgálattól, hogy a sportolóknak csak azt kell igazolniuk, hogy valamelyik sportegyesülethez le vannak igazolva. Állítása szerint a XIV. kerületi rendőrkapitányság is ezt vette figyelembe. Beszéltünk viszont olyan edzőteremmel is, amelyik egy másik kerületi kapitányságtól ezzel ellentétes állásfoglalást kapott.

Az a koronavírus-ügyfélszolgálattól származó (elképzelhető, hogy ugyanaz, amire Parák is hivatkozott) állásfoglalás, ami hozzánk is eljutott, azt mondja, hogy a versenyszerű sportolók meghatározásánál a törvény nem teszi szükségessé a sportorvosi igazolást. Idézik is a sporttörvény idevágó részét:

„Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr vagy hivatásos sportoló.”

Ebben valóban nincs szó sportorvosi igazolásról. Ahogyan azonban az előbb is írtuk: a sporttörvény szerint versenyeken csak versenyengedéllyel lehet részt venni, a versenyengedély pedig csak a sportorvosi igazolással együtt érvényes. Kerestük az operatív törzset is a kérdésben, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Nem csak mi értelmeztük így a jogszabályokat, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ugyanezt írta korábbi válaszában, hozzátéve, hogy az engedélyek meglétét és eredetiségét a rendőrség ellenőrizheti, akár utólag is. Ezt most azzal egészítették ki, hogy sportágspecifikusan ellenőrzik a szükséges dokumentumokat, mivel egyes sportágak eltérően rendelkeznek az igazolások és a versenyengedélyek kiadásáról. Mire gondolhatnak ez alatt? Például arra, hogy van pár sportág, ahol a versenyengedélyhez nincs szükség sportorvosi igazolása, ilyen többek között a sakk, a biliárd és a golf. (Nem véletlenül kötik egyébként a versenyengedély kiváltását sportorvosi engedélyhez; egy koronavírus-fertőzésen átesett sportoló esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha túl hamar kezd el újra edzeni.)

Be is zárathatják a szabályszegő edzőtermet

Az ORFK válaszából az is kiderül, hogy az edző- és fitnesztermeknek gondoskodniuk kell a járványügyi szabályok betartásáról, vagyis feladatuk a szükséges igazolások (amibe a sportorvosi engedély is beletartozhat) ellenőrzése. Meg is büntethetik a termet, amelyik olyan vendéget enged be, aki nem lenne jogosult a használatára: a bírság összege 100 ezer forinttól egymillió forintig terjed, de akár ideiglenesen be is zárathatja a termet a rendőrség. A tilalmat megszegő sportoló is pénzbírságra számíthat, aminek legmagasabb összege 500 ezer forint, helyszíni bírság esetén 150 ezer forint lehet.

A MEDZOSZ is azt javasolja az edzőtermeknek, hogy a sportorvosi igazolást is ellenőrizzék a versenyengedély mellett. Arra nincs lehetőségük, hogy mérlegeljék, hogy az adott sportoló valóban versenyre készül, vagy csak a korlátozások miatt rendelkezik versenyengedéllyel: akinek érvényes engedélye van, azt be kell engedniük. Dechert Áron azt mondta: megértik, hogy a szabadidősportolóknak már nagyon hiányzik a rendszeres mozgás, mégis az a szakmai álláspontjuk, hogy „nem ideális a versenyengedélyek tömeges kiadása”. Szerinte az edzőtermek többsége betartja a szabályokat, és tényleg csak azokat engedik be, akik jogosultak erre. Tapasztalatuk szerint a rendőrség rendszeresen ellenőrzi a nyitva tartó edzőtermeket, illetve az ott megforduló sportolókat. Olyan esetről nem tudnak, amikor megbüntették volna az edzőtermet. Az ORFK közlése szerint nem gyűjtenek adatot arról, hogy hány edző- és fitnesztermet ellenőriztek november óta, így azt sem tudni, hány esetben találtak szabálytalanságot.

Ugyanúgy sportolhatnak, mint az olimpikonok

Érdemes röviden kitérni az Oxygen Wellness Fáy gyakorlatára. Az újranyitásról kiadott közleményében Tóth Tamás úgy fogalmaz, hogy a korlátozások miatt jelenleg csak a sportklubok tagjai látogathatják az edzőtermeket. Ez ugye nem teljesen így van, a kormányrendelet versenyszerűen sportolókat említ. Majd azzal folytatja Tóth, hogy nincs semmiféle jogi akadálya annak, hogy valaki taggá váljon egy sportegyesületben, és onnantól legálisan látogassa az edzőtermeket. Saját magát említi példaként az edzőterem tulajdonosa: hivatalosan ő egy röplabda-egyesület tagjaként sportol. A járvány miatt még arra sincs szükség, hogy edzésekre járjon az illető, sok egyesületnél online is elintézhető a regisztráció, olvasható a közleményben.

„Ha valaki egy sportegyesülethez csatlakozik, és befizeti a tagdíjat, akkor az egyesületi tagok tagságijával vagy digitális igazolással ugyanúgy igénybe veheti a létesítmények bizonyos szolgáltatásait, mint például az olimpikon sportolóink. Nem szükséges sportversenyen indulni ahhoz, hogy belépjünk.”

Ez persze ellentétes a korlátozás céljával, hogy csak azok a sportolók használhassák a létesítményeket, akiknek a felkészüléshez ez elengedhetetlen, és a közeljövőben ténylegesen indulnak valamilyen versenyen. Nem véletlen, hogy van olyan sportszövetség, ami a korlátozás idejére is be is szüntette az új versenyengedélyek kiadását vagy szigorította annak feltételeit. Nehéz nem úgy értelmezni az Oxygen Wellness közleményét, hogy az edzőterem közvetetten, vagy nem is annyira közvetetten a szabályok megkerülésére buzdít.