Hamarosan valakinek el kell döntenie, hogy cirkusz lesz a Nyugatinál, vagy park és vasúti alagút

2021. február 17. – 09:58

frissítve

Hamarosan valakinek el kell döntenie, hogy cirkusz lesz a Nyugatinál, vagy park és vasúti alagút
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ látványterve – Forrás: kormany.hu

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy port kavart az Emmi legújabb terve a Cirkuszközpont Nyugati pályaudvarra költöztetéséről. A hatalmas kormányzati lendülettel induló beruházás boríthatja a zöldfelületekre és gyalogos kapcsolatokra vonatkozó eddigi terveket, de maga alá temetheti a nemrég bejelentett Déli–Nyugati vasúti alagút tervezett mélyállomását is, az összes kapcsolódó fejlesztéssel együtt.

Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára jelentette be pár napja, hogy Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épül a Nyugatinál. Mivel egy múlt heti kormányrendelet szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektről van szó, az Emmi szinte úgy és azt építhet Budapest egyik legértékesebb területén, amit csak akar.

És a minisztérium úgy döntött, hogy egy 60 méteres üveggömböt tesz a város közepére.

De lesz még ott istálló, ahol a cirkuszi állatokat tartják majd, a mozdonyhangárból pedig artistaképzőt csinálnak. Az már más kérdés, hogy a nemzet cirkusza miatt fontos, szintén nemrég bejelentett, nagy állami vasútfejlesztési tervek borulhatnak.

Bár az államtitkár nyilatkozata alapján egyelőre csak az artistaképző iskola költözne be egy felújítandó csarnokba, a jogszabály felhatalmazást ad arra, hogy a majdani, hatalmas központi épület gőzmozdonyként csörtessen be a Nyugati pályaudvar fejlesztésre kiszemelt területeire.

A kép kissé zavaros, de nem túlzó. A kormányrendelet szerint

  • a beruházással szemben nincs helye településképi véleményezési eljárásnak, nem kell településképi bejelentési eljárást és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni.
  • A beépítésnek nem feltétele a Lehel utca és a Podmaniczky utca közötti közlekedési kapcsolat biztosítása (ha volt is ilyen, ezek szerint már nem valószínű, hogy lesz).
  • Az építési területen új építmény elhelyezéséhez nem kell figyelembe venni a be nem építhető és közcélú zöldfelületi részeket, a tervezett gyalogoskapcsolatot és a tervezett közforgalmú vasúti nyomvonalat.

Míg a zöldfelületi, településképi és közlekedési területen kapott szabad kéz elsősorban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot bosszanthatja, addig a vasúti kitétel Vitézy Dávid BFK-igazgató és Fürjes Balázs Budapest-ügyekért felelős államtitkár homlokredőit ránthatta sűrű ráncokba. A február elején ismertetett Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik fő pillére ugyanis a Déli pályaudvart és a Nyugati pályaudvart összekötő új vasúti alagút. Ennek építéséhez pedig égető szükség lesz (lenne) a Nyugati pályaudvar cirkusznak kinézett területéhez. De ha végül mégse lenne alagút, az elővárosi vonatforgalom tervezett felturbózásához szükséges pluszperonoknak sem lesz hely, ha oda lovardai kifutót tervez az Emmi.

Megkérdeztük a Budapest Fejlesztési Központot, hogyan érinti nagyszabású terveiket a cirkuszközpont beköltözése. A cég annyit mondott, hogy a tervekben a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek. Ezek a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.

Egy korábbi zöld koncepcióterv a Nyugati lefedett területeire – Forrás: Sporaarchitects, 3H

„Az alagút, a mélyállomás és az átalakítással érintett felszíni pályaudvar térbeli elrendezése, valamint a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fejlesztése közötti összhangot a megvalósíthatósági tanulmány eredményei alapján lehet megteremteni. Ennek érdekében a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ között egyeztetni fogunk”

– tették hozzá.

Vitézy Dávid, a BFK igazgatója ehhez még annyit fűzött hozzá kérdésünkre, hogy a cirkuszközpont első lépéseként emlegetett artistaképző iskola a beruházás léptékénél és elhelyezkedésénél fogva várhatóan összehangolható a távlati vasútfejlesztési elképzelésekkel.

Nem fogalmazott ennyire óvatosan Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki azt mondta a Telexnek, hogy

a cirkuszközpont egyáltalán nem való a Nyugati pályaudvar melletti értékes területre, és szerinte sokkal jobb helye lenne Rákosrendezőn, ahol az olyan nyüzsgősebb-populáris családi helyek, mint a cirkusz vagy az elveszett vidámpark a most is népszerű vasúttörténeti parkkal szinergiában tudnának megjelenni, megújítva a jelenlegi rozsdamezőt.

Karácsony Gergely főpolgármester sem akar egyelőre többet mondani a főtájépítésznél, ugyanis hamarosan egyeztetés lesz Baán Lászlóval, a Városliget miniszteri biztosával, ahol egyébként szó lesz a cirkuszközpontnak kiszemelt telekről is.

Mindent akartak már a Nyugatinál: kormánynegyedet, parkot, metrót

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy nagyszabású területfejlesztést jelentenek be az Eiffel tér, vasúti pálya, Ferdinánd híd, Podmaniczky utca által határolt területre:

2008-ban, még a Gyurcsány-kormány idején terveztek kormányzati negyedet erre területre, majd két évvel később Tarlós István már múzeumi negyedet szeretett volna. Előbbiből nem lett semmi, utóbbi pedig a Liget-projekt része lett. Később a Fővárosi Önkormányzat és a Terézvárosi Önkormányzat a Kortárs Építészeti Központtal tervezett átmeneti megoldást a helyszínre 2014-ben, majd 2016-ban Lázár János vizionált Nyugati Ligetet és Podmaniczky Parkot a környékre. Az egykori kancelláriaminiszter terveit aztán elvitte a hódmezővásárhelyi választási bukás, és soha többé nem hozták fel. A projekt érdekessége, hogy a sínpályák befedésével tették volna zöldebbé, parkosabbá a területet.

Az elmúlt időszakban az ötös metró lehetséges útvonalaként tűnt fel a környék, illetve a Budapesti Közlekedési Központ is potenciált látott a területben az elővárosi közlekedés fejlesztése miatt. Az elmúlt 12 évben azonban nem igazán történt érdemi előrelépés a terület hasznosításával kapcsolatban, ami egyrészről köszönhető a bonyolult tulajdonosi viszonyoknak (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a főváros, Terézváros és a MÁV is tulajdonos a területen), másrészről annak, hogy a területen nincs kialakítva semmilyen infrastruktúra. Tehát ha valaki hasznosítani akarja, annak meg kell oldania a csatornázást, az áramellátást és más közművek telepítését, ami alsó hangon 20-30 milliárdos költséget jelent, mielőtt még bármihez érdemben hozzá lehetne kezdeni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az évtizedek óta tartó vasúti használat miatt nagy a talajszennyezettség a környéken, csak ennek a kármentesítése is több milliárd forintba fog kerülni. A tervezett vasúti alagút kialakítása pedig már 100 milliárdos tétel.

Már 2019 januárjában elkészült egy kormányhatározat, ami pont az egykor tervezett múzeumi negyed helyére tenné az épületet.

2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ pályázatot írt ki a Nyugati–Déli vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára, majd novemberben alá is írták az ezzel kapcsolatos szerződést. Most februárban pedig bejelentették, hogy 20 évig tartó, 2000 milliárd forintos fejlesztésben részesül majd a fővárosi vasúthálózat, ami természetesen érinti a Nyugati pályaudvart és környékét is. A megvalósíthatósági tanulmányban kikötötték többek között, hogy

  • tekintettel a VI. kerület alacsony zöldfelületi mutatójára, törekedni kell a lakosság rekreációs igényeit kiszolgáló, lehetőség szerint valódi (teljes értékű talajkapcsolattal rendelkező) zöldfelületek kijelölésére.
  • A Ferdinánd híd vonalán belül intenzív beépítésű, jelentős forgalomvonzó képességű, regionális jelentőségű közintézmények elhelyezése javasolt (konferenciaközpont, szálloda, közigazgatás, iroda). A fejlesztési területen javasolt elhelyezni országos jelentőségű közintézményt.
  • A pályaudvar területének hosszirányú feltárása, illetve a külső városrészekben található vagy javasolt szabadidős funkciók és zöldterületek (pl. állatkert, Rákosrendező) megközelítése céljából vizsgálandó egy észak–déli sétány kialakításának lehetősége, valamint a VI. és XIII. kerületek összekötésére gyalogos és kerékpáros kapcsolatok kialakítása javasolt
  • A különböző fejlesztési koncepcióknak a vasúti infrastruktúra megújításával összefüggésben ütemezetten megvalósíthatónak kell lenniük.

A VI. kerületnek alig van parkként hasznosítható területe, ezért érthetően elég fontos a terézvárosi önkormányzatnak, hogy a Nyugati környékén milyen fejlesztések várhatók. Arról nem is beszélve, hogy a terület a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi védőövezetének határán fekszik, és a jelenlegi világörökségi terület címet elveheti az UNESCO a védett városképre károsan ható jelenségek miatt.

Fekete Péter 2018-ban cirkuszigazgatóként köszönti a vendégeket a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Márpedig egy böhöm nagy, 60 méteres cirkuszi üveggömb a város közepén pont olyan építkezésnek hangzik, ami nem annyira illeszkedik a budapesti városképbe. Az más kérdés, hogy mivel gazdaságilag kiemelt besorolású projektről van szó, a speciális eljárásrend miatt településképi véleményezési eljárásnak nincs helye, és ezért nem is kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Vagyis a minisztérium gyakorlatilag azt és úgy húz fel a város közepére, amit és ahogy akar.

Ahogy az a Fővárosi Nagycirkusz tavaly nyári videójának végén is látszik, az Emmi csak szimplán lerakna egy nagy üveggömböt a sínek mellé, sem parkosításnak, sem gyalogosútnak semmi nyoma. Ha felülről nézzük az üveggömböt és a másik két, gömb alakú épületet, akkor elvileg egy bohóc arcát láthatjuk – legalábbis a pletykák szerint ez volt Fekete Péterék célja a terveknél.

De a projekthez nem szükséges építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem lefolytatni, ami különösen nehezen érthető, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma alapvetően nem városfejlesztéssel foglalkozik, és az érintett terület sem egy szimpla zöld mező, amire bármit fel lehet húzni. A józan ész azt súgná, építészeti, városfejlesztési, közlekedési és tájépítészeti szempontokat is meg kellene vizsgálni, a világörökségi részek közelségéről nem is beszélve. Hasonló helyzetben volt egyébként a Közlekedési Múzeum is, ahol ki is írtak egy nemzetközi tervpályázatot. A cirkuszközpont esetében ez nem történt meg, miközben kifejezetten jelentős kulturális fejlesztésről van szó.

Hogy az Emmi mennyire nem akar tényleg semmit sem figyelembe venni a cirkusz építésekor, azt jól jelzi, hogy a kiemelt státusz miatt a

településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

Pedig nemcsak a vasúttal kell kezdeni valamit a helyszínen, hanem például azzal is, hogy létrejöhessen egy gyalogút a Podmaniczky utca és a Lehel tér között. Ehhez képest a kormányrendelet konkrétan kimondja, hogy nem kell figyelembe venni sem a gyalogosok, sem a vasút igényeit, tehát úgy tervezhetik a fejlesztést, hogy ezeket a szempontokat simán ignorálják. A kormányrendeletben nem írnak a milliárdokba kerülő kárrendezésről sem, pedig ez az alapfeltétele a terület hasznosításának hosszú évek óta. Úgy pedig különösen problémás lehet a nagy terv, hogy az Emmi azt is bejelentette: a területen található motorszín (vasúti szerelőcsarnok) épülete lesz majd az artistaképző.

A bohócfejre emlékeztető Nemzeti Cirkuszművészeti Központ 3D látványterve – Forrás: Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.

A motorszín épülete mint ütközőpont

Most ezt a vasúti szerelőcsarnokot nézték ki maguknak mint az új artistaképző otthonát, és információink szerint ez az egyik legérzékenyebb pont az egész történetben. Úgy tudjuk, a BFK éppen a motorszín területén hozná létre az új vasútvonal föld alatti mélyállomását, és innen indítanák az alagút fúrását is. Vagyis elég valószínű, hogy a két beruházás a jelenlegi terveiket követve egymás mellett nem tud majd működni. Egyébként ez is egyértelműen arra enged következtetni, hogy nem volt a felek között egyeztetés, hiszen

két állami intézmény, az Emmi és a BFK is ugyanazon a területen akar teljesen másmilyen építési munkákat végezni.

A terézvárosi önkormányzat szeretné, hogy szabadtéri rekreációs és zöldterületi célokra használják a területet, hogy ezzel javítsák a helyi lakosság életminőségét, de nem zárkóznak el attól, hogy középület épüljön és/vagy kulturális funkciója legyen a területnek, mondta a Telexnek Győrffy Máté, a VI. kerület momentumos alpolgármestere. A 2019-ben megválasztott terézvárosi önkormányzat a zöldterületi mutatót emelte a tervezett duplájára miután hivatalba kerültek. Ezenkívül a kerület támogatja a gyalogos és a biciklis útkapcsolat kialakítását is a környéken. Ehhez képest a cirkuszközpont létrehozásánál gyakorlatilag semmit sem kell figyelembe venni, ami a helyi önkormányzat és lakosok érdeke lenne, legyen szó a közműtelepítésről, parkosításról, közlekedésről vagy a kármentesítésről.

Budapest egyik legértékesebb ingatlanjáról van szó, ahol hosszú évek óta próbálnak végre építeni valamit.

Még Gyurcsány Ferenc és Lázár János is figyelembe vette, hogy például a vonatsíneket a föld alá kell vinni, parkosítani kell, és szükség van a gyalogosútra is – most a rendelet szerint ezek a szempontok már nem számítanak. Pedig a Ferdinánd hidat át lehetne alakítani úgy, hogy az autósok mellett biciklisek és gyalogosok is használhassák.

Terézváros egyébként nagyjából egy hullámhosszon van a Budapesti Fejlesztési Központ előzetes tanulmányának megállapításaival. Egyeztetések nélkül nehezen kivitelezhető bármilyen nagy terv a környéken, hiszen túl sok tulajdonosa van a környékbeli telkeknek; nem véletlenül nem tudta sem a szocialista kormány, sem a Fidesz által támogatott előző fővárosi vezetés beépíteni a területet. Terézváros éppen ezért szeretne partneri kapcsolatot kialakítani minden érintettel, vagyis az Emmivel, a BFK-val, a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokkal. Még az is elképzelhető, hogy népszavazást tartanak a kerületben azzal kapcsolatban, hogy a helyiek hogyan hasznosítanák a területet, milyen beruházással lennének elégedettek.

A Nyugati-pályaudvar területének felülnézeti képe – Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Győrffy azt is elmondta, hogy Terézváros önkormányzata egyeztetést kezdeményez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, a Magyar Államvasutak Zrt.-vel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárságával, a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.-vel és Budapest Főváros Önkormányzatával a különböző fejlesztési szándékok tisztázása és a terület jövőbeli ideiglenes városi parkként történő hasznosítása érdekében.

A kerület elfogadhatatlannak tartja, hogy a Nyugati pályaudvar rendezőterületére vonatkozóan kormányrendeletben kijelölt ingatlanok Terézváros területének közel 10 százalékát, a fejlesztési területeinek pedig több mint 50 százalékát teszik ki. „Elfogadhatatlan a rendeletben meghatározott 80 százalékos beépítési mérték, valamint az 5,5-ös szintterületi mutató. Elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok, a lakosság és az érintett szakmai szervezetek és előírások teljes kizárásával kívánja a kormány a területet fejleszteni.” Győrffy szerint a kerület elkötelezett amellett, hogy amíg nem alakul ki a terület végső hasznosítása, addig a Nyugati pályaudvar rendezőterületén városi park legyen.

Küldtünk kérdéseket a projekttel kapcsolatban az Emminek is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk a minisztériumról.

Disclaimer: Cikkünk korábbi verziójában tévesen azt állítottuk, hogy a cirkusznak a Liget-projekt miatt költöznie. A hibáért elnézést kérünk.