A Bartók Béla úthoz hasonló kulturális városrészt hoznának létre a II. kerületben: a Margit körút és a környező utcák évek óta üresen álló üzlethelyiségeit adja bérbe az önkormányzat vendéglátóhelyeknek, civil szervezeteknek, hogy fellendüljön az utóbbi időben lemaradt környék. A nyárra a kerület reményei szerint már láthatóak lesznek a változás jelei, de a teljes átalakulás még évekig tart. Bejártuk a Margit-negyedet Berg Dániellel, a kerület alpolgármesterével és Ongjerth Dániellel, aki szakmai partnerként vesz részt a munkában.
Vannak olyan fontosabb utak a fővárosban, ahol több ezer ember halad át naponta, de valószínűleg nem sokaknak jutna eszébe, hogy leüljenek egy kávéra, vagy akár csak bemenjenek egy kisebb üzletbe. Többségében ezek olyan utcák, ahol régen élénk közösségi élet volt, ma viszont már csak lepukkant kirakatok és több évtizede kint maradt cégérek emlékeztetnek erre. Ilyen például a Rákóczi út vagy a Margit körút, ahol akkora az autóforgalom, hogy még két ember se tud normálisan beszélgetni egymással.
A pláza megölte a kisüzleteket
A Margit körutat mégis megpróbálja a II. kerület újraéleszteni az újbudai Bartók Béla út mintájára, ahol bő tíz évvel korábban kezdték az átalakítást, és mára Budapest egyik legfelkapottabb kulturális része lett. A tervek szerint hamarosan a Margit-negyednek nevezett városrészt is hasonló újhullámos kávézók, kulturális szervezetek, kreatív cégek és alternatív színtársulatok foglalhatják el, kiegészítve a Jurányit és Átriumot, illetve azt a pár régebb óta működő üzletet, amely nem zárt be a közeli Mammut megnyitása után. Bár a körútról nevezték el a koncepciót, magába foglalja Víziváros nagy részét és a környező mellékutcákat is, lényegében a Bem rakparttól a Marczibányi térig és a Lukács Gyógyfürdőtől a Csalogány utcáig ér az új kulturális városrész.
Október végén szavazta meg a II. kerületi képviselő-testület a Margit-negyed koncepciójának kidolgozását, és egy 11 fős szakmai-politikai testületet állítottak fel a kilenc hónapos próbaidőszak levezénylésére. „Vagy organikusan fejlődik egy terület, vagy irányított városrevitalizációs programmal. Mi valahol középen szeretnénk megtalálni az egyensúlyt. Meghatározzuk a keretet, hogy milyen kulturális-közösségi-társadalmi tevékenységet szeretnénk a Margit-negyedben elindítani, és az a cél, hogy hosszabb távon önfenntartó módon működjön” – mondta Berg Dániel, a döntés-előkészítő testület elnöke, ahogy elindultunk a Bem mozitól a Széll Kálmán tér felé.
Közel kilencven önkormányzati tulajdonú ingatlan van a Margit-negyedben, de ezek nagy része lakhatatlan vagy használhatatlan – vette át a szót Ongjerth Dániel, a projekt egyik szakmai vezetője, aki a Bartók Béla úti programban is részt vett. Közülük több pincehelyiség vagy tetőtér, de sok butik is fennmaradt, melyeket a nyolcvanas években alakítottak ki a társasházi lépcsőházakban, majd a rendszerváltás után az önkormányzat nyakán maradtak.
Első körben a kilenc legértékesebb helyiségre érkeztek jelentkezők, több mint negyvenen adtak be pályázatot ősszel.
A testület hétfőn döntött arról, hogy az önkormányzat melyik szervezeteknek, cégeknek és magánszemélyeknek adja ki ezeket a helyiségeket, majd a szerződés aláírása után indul a kivitelezés. „A nyertesek között van irodalmi kávézó, galéria, van, aki a lakhatási szegénység elleni küzdelmet tűzte ki céljául és van, aki közösségi programokat szervez” – olvasható az önkormányzat közleményében.
Évek óta üresen állnak az önkormányzati ingatlanok
Újhullámos kávéház lesz a Margit körút 7. földszinti üzlethelyiségében, ahol évtizedekig könyvesbolt és antikvárium működött, majd pár évig az OTP ingatlanpontja volt. Bár az utcáról belátható rész – ahol ügyfeleket fogadtak – jó állapotban van, a hátsó helyiségekre és a műszaki infrastruktúrára kell majd bőven költeni, de a galéria neonfénycsöves világítása se a legjobb kávéházi miliőt sugallja. Az alpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, az önkormányzat kulcsrakész állapotban adja át a helyiségeket a bérlőknek, a nagyobb átalakításokat, felújításokat már nekik kell elvégezniük.
Még úgy is jól jön ki pénzügyileg az önkormányzat, ha kedvezményes bérleti díjat fizetnek érte, az üzlethelyiségek nagy része ugyanis hosszú évek óta szó szerint zabálta a kerület pénzét. Fenntartásuk 2015 óta
nagyjából 56 millió forintos kiadást jelentett az önkormányzatnak.
A szomszédos épület első emeletén két nagyobb, reprezentatívabb lakást mutattak meg Bergék. Magas piaci értékük ellenére régóta nem hasznosította az önkormányzat, és mint általában az üresen álló lakások, ezek is erősen leromlottak. Az alpolgármester szerint lakhatásra nem alkalmasak, de irodát vagy közösségi teret ki lehet itt alakítani bennük. Egyelőre nem adják ki bérlőknek ezt a két lakást, az önkormányzat művészeti és közösségi teret tervez létrehozni, és itt lehet majd a Margit-negyed központja.
Abban bíznak, hogy ha az önkormányzat megindítja ezt a városrevitalizáció folyamatot, a magántulajdonosok is bekapcsolódnak a folyamatba. „Mivel jelenleg gyakorlatilag nincs gyalogosforgalom a Margit körút bevezető szakaszán, ezért szeretnénk elérni, hogy a privát üzlettulajdonosok is kezdjék el használni az üresen álló ingatlanjaikat. Adják ki akár ideiglenes jelleggel, rövid felmondási idővel, nyomott áron, az nagyon fontos lenne, hogy ne legyenek üresek a kirakatok, mert az rontja legjobban az utca képét, a potenciális újraéledés lehetőségét” – magyarázza Ongjerth. Az lenne a cél, hogy egységes formában, élettel töltsék meg a kiüresedett környéket.
A választási kampány kereszttüzében
Ezzel a céllal az ellenzékbe szorult Fidesz-frakció is egyetért, de átgondolatlannak és előkészítetlennek tartják a tervet. Gór Csaba frakcióvezető megkeresésünkre azt írta, „a Margit körút és környékének megújítása valóban fontos és támogatandó cél”, de szomorúnak tartja, hogy „egy ilyen fontos ügyet önös politikai céljaikra használnak fel bizonyos politikai erők, előválasztási kampányuk hevében.
A látszategyeztetések és kommunikációs lufik helyett a budai polgárok valódi párbeszédet várnak az otthonukkal kapcsolatban.
A II. kerületi önkormányzat Margit-negyedről szóló, alig másfél oldalas »koncepciója« ugyanis előkészítetlen és átgondolatlan” – írta.
A Fidesz frakcióvezetője szerint „szakmai alapon nyugvó, hosszú távú koncepció kidolgozása szükséges, a kerület lakosainak, intézményeinek és helyi vállalkozóinak érdemi bevonásával.” Korábban a Mandinernek adott interjúban azt is hiányolta, hogy frakciójuk hiába élt szakmai támogatással és „a legjobb szándékú kritikával”, egyetlen javaslatukat sem fogadták el.
Berg a Telexnek reagált Gór kritikájára. Azt mondja, a döntés-előkészítő testületben helyet kapott egy fideszes képviselő, Bíró Zsolt, és javasolhattak egy szakértőt is. Bíró ráadásul a gazdasági és tulajdonosi bizottság elnöke is egyben, a legtöbb kérdésben ez a bizottság hozza a végső döntést. „Van egy elég nyilvánvaló igény, hogy történjen végre valami a Margit körúton. Több fogadóórát is tartottunk, és mindig azt mondják, hogy méltatlan a körút jelenlegi állapota. Mi úgy gondoljuk, hogy ha valamikor, akkor most, a járvány után lesz rá lehetőség, hogy elinduljon egy ilyen folyamat.” Az se igaz a Momentum politikusa szerint, hogy ne lenne társadalmi párbeszéd az ügyben. Több eseményt terveznek, ahol a helyi lakosok is tehetnek javaslatokat, de meghallgatják a helyi vállalkozók terveit is, és a jövőbeli bérlőkkel is egyeztetnek, hogy ők milyen módon változtatnának a körút jelenlegi arcán.
Berg múlt héten nyílt szakmai vitára hívta ki Górt a Margit-negyed koncepciójáról, de úgy tűnik, ellenfele nem kíván élni a lehetőséggel. Kettejük politikai csatározása már inkább a kampánynak szól, Gór Csaba indul ebben a körzetben 2022-ben Varga Mihály helyett, az ellenzéki előválasztáson pedig Tordai Bence és Kálmán Olga mellett Berg is megméretteti magát.
A teljes átalakuláshoz a forgalmat is csökkenteni kell
A Margit-negyed sikerének kulcskérdése lehet, hogy mi lesz a zajos autóforgalommal. Hiába nyitnak ugyanis kávézók, ha nyáron nem lehet kiülni a teraszra, vagy az utcán beszélgetni. Ez azonban Berg szerint már túlmutat a kerület hatáskörén, és a főváros bevonására is szükség lesz. A cél az lenne, hogy a Margit körutat is bevonják a pesti Nagykörút teljes megújításába, ami Karácsonyék egyik fő választási ígérete.
Azt egyelőre nem tudni, hogy abból mikor valósulhat meg bármi, a Margit-negyed kilenc hónapos próbaidőszaka júliusban ér véget. Ha minden jól megy, addigra már lehet látni a változás jeleit, de a Bartók Béla úti programnál is évek kellettek a teljes átalakuláshoz. Ott 2006-ban jelentek meg az első szakmai tanulmányok, majd csak évekkel később indult meg a gyakorlati munka, és 2015-re alakult ki nagyjából a mostani arca. Ongjerth azt mondja, itt már gyorsabb lesz ez a folyamat, mert azóta jó pár nemzetközi példát is megismertek, amelyek segíthetik a munkájukat.
