A Miniszterelnökség szerint magára vessen az, aki nem látta előre, hogy megtiltják a nemváltoztatást az anyakönyvben

Igen sajátos érveléssel igyekezett megvédeni a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára az Alkotmánybíróságnak írt levelében azt, hogy az országgyűlés tavaly májusban megtiltotta a nemváltoztatást Magyarországon. Emiatt volt olyan ember, aki több műtéten átesve már nem jegyeztethette be magát más neműként az anyakönyvbe, írja a Hvg.hu.

A kormánypártok a tavaly tavaszi koronavírus miatti veszélyhelyzet örve alatt fogadták el azt a törvénymódosítást, ami a születési anyakönybe a születési nem fogalmát vezette be, amit „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nemként” definiáltak. Ez az adat nem változtatható meg, tehát egy transznemű hivatalosan nem változtathatja meg nemét az okmányokban.

Az Alkotmánybíróság a jövő héten kezd el tárgyalni egy beadványt, miután a Miskolci Törvényszék elé került egy olyan állampolgár panasza, aki elkezdte az átalakító orvosi eljárást, de a közbejött törvénymódosítás miatt az anyakönyvbe már nem jegyezhették be a változást. Az Alkotmánybírósághoz az ügyet tárgyaló bíró fordult amiatt, hogy az új paragrafust a hatályba lépése elött indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellett, azaz felmerült a visszamenőleges hatályú jogalkotás, amit az Alaptörvény tilt.

Az ügyben az Alkotmánybíróság kérte ki a Miniszterelnökség véleményét, amelyet Janó Márk közigazgatási államtitkár fejtett ki. Janó szerint nincs szó visszamenőleges hatályú jogalkotásról, mert sem kötelezettséget nem állapítottak meg visszamenőleg, sem magatartást nem minősítettek jogellenessé. Egy lehetőséget és jogot vontak meg visszamenőlegesen, de ezt ő nem érti bele az alaptörvényi tilalomba. Az államtitkár azt írta:

lehet, hogy az állampolgárok egy érvényes jogszabály alapján tesznek valamit, amit nem tennének, ha tudnák, hogy a jogszabály meg fog változni, de az ilyen váratlan változás nem sérti a jogbiztonságot.

A Hvg.hu értelmezése szerint Janó ezzel tulajdonképpen az mondja: magára vessen az a képtelen helyzetbe került transznemű, aki a törvényi tiltást előre nem látva elkezdett egy nemváltoztatási eljárást.

Az államtitkár levelében arra is utal, hogy „a jogi szabályozás és a nemi átalakító beavatkozások között semmilyen kapcsolat nincs”. Az anyakönyvbe bejegyzett nem megváltoztatásának korábban nem volt feltétele a nemváltó műtét.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly tavasszal a magyar törvénymódosítás ellen tiltakozó 63 európai parlamenti képviselőnek azt válaszolta: a születési nem bevezetése az anyakönyvbe senkit nem foszt meg attól, hogy éljen az emberi méltóságból fakadó alapvető jogaival, sem pedig annak a lehetőségétől, hogy a nemi identitásának megfelelően éljen.

Az Alkotmánybíróságnak március 4-éig kell határoznia az ügyben.

Pár hónapja a Telex forgatott Angyal Elvirával és Csillag Tamarával, két transznemű nővel, akik közül az egyiknek elfogadták a nem- és névváltoztatási kérvényét, de a másikuk már lecsúszott róla. Habár mindketten nőként élnek, jogilag így mégis házasságot tudtak kötni.