Addig halogatták a felújítást, hogy életveszélyes lett az angyalföldi ház, és ki kellett költözniük a lakóknak

Legfontosabb

2021. január 27. – 10:28

frissítve

Addig halogatták a felújítást, hogy életveszélyes lett az angyalföldi ház, és ki kellett költözniük a lakóknak
Mosoly utca 25. – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Mindössze 24 órájuk volt az angyalföldi Mosoly utca 25. lakóinak január elején, hogy kiköltözzenek otthonukból, miután a kormányhivatal életveszélyesnek nyilvánította az épületet. Van, aki hetven évet lakott itt, más a gyermekének vett pár éve lakást. Egy statikai szakvélemény már 26 éve leírta, hogy süllyed a ház és repedeznek a falak, de komolyabb felújítás nem tudott azóta elindulni. A lakók az önkormányzatra mutogatnak, az önkormányzat a lakóközösségre. Most lezárták az épületet, és várják, hogy egy befektető kimentse őket a szorult helyzetből.

„Összerogytam, amikor megtudtam, hogy ki kell költözni. Meg se tudtam szólalni” – mondta Laczó Ágnes, aki több mint hetven éve, születése óta él az angyalföldi Mosoly utcában. Édesanyja volt az egyik első lakó, aki beköltözött a frissen átadott háromszintes épületbe a második világháború után. „Imádtam itt élni. Ha valaki nekem azt mondja, hogy adnak helyette egy lakást a Marina Parton, azt se fogadtam volna el.”

A Marina Parton nem ajánlottak fel neki lakást, de január 8-án érkezett egy levél, hogy 24 órán belül mindenkinek el kell hagynia a házat. A fővárosi kormányhivatal építésügyi főosztályának határozata szerint

az épület életveszélyes állapotban van, és azonnal ki kell üríteni.

A helyszíni szemle után többek közt azt írták a dokumentumban, hogy „az épület jelenleg is mozgásban van, a főfalak kifelé dőlnek”, az egyik lakásban pedig leszakadt a mennyezet.

Leszakadt mennyezet az egyik lakásban (fent) és Laczó Ágnes a lépcsőház ablakában (lent) – Fotó: Bődey János / Telex Leszakadt mennyezet az egyik lakásban (fent) és Laczó Ágnes a lépcsőház ablakában (lent) – Fotó: Bődey János / Telex
Leszakadt mennyezet az egyik lakásban (fent) és Laczó Ágnes a lépcsőház ablakában (lent) – Fotó: Bődey János / Telex

Arra ébredt, hogy megrepedt a fal a fürdőszobában

A hetvenéves nő a lányához költözött, de azt mondja, azóta se tudta feldolgozni, hogy ott kellett hagynia az otthonát, ahol születése óta élt. „Nyugtatót szedek, és fogytam öt kilót” – sorolja a problémáit.

A legtöbben rokonokhoz vagy albérletbe költöztek, két idős lakót a XIII. kerületi önkormányzat helyezett el egy idősek otthonában. Van azonban olyan is, aki a mai napig nem tudja, hogy hosszabb távon miként oldja meg a lakhatását, többen nehéz szociális helyzetben, szerény körülmények között élnek.

Alig három héttel a kiköltöztetés után, kedd reggel érkeztek a Nemzeti Közművek szakemberei, hogy leszereljék a gázórákat, és elzárják a gázvezetékeket a házban. Több tulajdonossal is beszéltünk a házban, van, aki a lakásába is beengedett, hogy megmutassa, mennyi pénzt költött az elmúlt években a felújításra, vagy épp milyen súlyos műszaki problémákat lehet látni bent.

Így elegyedtünk szóba Lászlóval, aki 2002-ben vett egy lakást a házban, és hat évig itt is élt. Aztán egy éjszaka arra kelt, hogy fürdőszobájában elkezdett megrepedni a fal a csempével együtt. „Az egy biztos jel volt, hogy innen minél hamarabb el kell költözni” – mondja. Így is tett, később aztán rokonainál, ismerőseinél húzták meg itt magukat. Fia 18. születésnapjára szerette volna ajándékba adni a lakást, ez a terv azonban most meghiúsult. „Így csak egy torta lesz” – tette hozzá keserűen.

László azért se érti, hogy juthatott ennyire katasztrofális állapotba a ház, mert mielőtt megvette volna a lakást 18 éve, állítása szerint azt mondta neki az önkormányzat vagyonkezelője, hogy

ha a megfelelő karbantartási munkákat elvégzik, akár még száz évig is állhat az épület.

László lakása ajtaja előtt – Fotó: Bődey János / Telex
László lakása ajtaja előtt – Fotó: Bődey János / Telex

Közel harminc éve tudnak a problémákról

Ez azonban tévedés volt, több statikai szakvéleményt is olvastunk, amelyek alapján gyenge anyagokból, eleve rossz helyre épült a ház, és a vizes talaj miatt már 1956 után is meg kellett erősíteni, de az elkövetkező évtizedekben egyre jobban süllyedtek a falak.

Mostanra már az is csoda, hogy egyáltalán még áll az épület.

Amikor 1994-ben társasházzá alakult, az önkormányzat felajánlotta az ott élőknek, hogy megvehetik a lakásokat, és készült egy értékbecslés. Ebben egészen részletesen felsorolták a statikai problémákat: falrepedésekről, falnedvesedésről és tetőszerkezeti hibákról lehet a szakértői véleményben olvasni.

A statikai problémák ellenére tizennégy lakást megvettek, az önkormányzat szerint nyomott áron. Valószínűleg abban bíztak ekkor a vevők, hogy majd idővel felújítják az egész házat. A maradék tizenhat lakás pedig maradt az önkormányzat tulajdonában, amit szociális alapon adtak ki, de a legtöbb lakás már évek óta üresen áll. A tulajdonosok nagy része az elmúlt években sorra cserélődött, mára már alig akad olyan, aki a kilencvenes évekbeli privatizációkor is itt élt.

Egy házaspár három éve nagyjából 12 millió forintért vett egy másfél szobás lakást, és azóta állításuk szerint több mint 6 millió forintot költöttek a felújítására. Műszakilag, esztétikailag teljesen rendbe hozták, a lakásban eszébe nem jutna az embernek, hogy bármikor összedőlhetnek a falak.

Ők most azt se tudják, hogy látnak-e ebből valaha egy forintot is, vagy 18 millió forintot gyakorlatilag kidobtak a kukába. „Úgy volt, hogy ma reggel jön az értékbecslő. Aztán tegnap este hívott, hogy nagyon sajnálja, de nem jön ki, mert így nincs értelme, hogy életveszélyes az épület, nem ér semmit” – mesélte a nő.

6 millió forintot költöttek a felújításra, az értékbecslő most nem akar kijönni – Fotó: Bődey János / Telex
6 millió forintot költöttek a felújításra, az értékbecslő most nem akar kijönni – Fotó: Bődey János / Telex

213 millióért még menthető lett volna a ház

A legrosszabb állapotban a D lépcsőház van, az egyik itteni tulajdonos már bő hét éve elköltözött, és azóta ki se adta a lakást. Azt mesélte lapunknak, hogy annyira rossz állapotban voltak a falban a vezetékek, hogy már nem merte felkapcsolni a villanyt, mert attól félt, hogy megrázza az áram.

„Már szinte ki lehetett látni a téglákon, annyira szétcsúszott a fal.”

Pedig ezt az lépcsőházat 2006-ban injektálták, hogy ne dőljön be az egész, de pár év múlva kiderült, hogy ez még nem lesz elég, jóval komolyabb gondok vannak. Ezt már Harsányiné Vrasánszky Ágota, a ház közös képviselője mesélte, aki évek óta intézi a ház ügyeit.

Készült aztán egy felmérés 2013-ban is, amely pontosan leírta, milyen munkálatokra van szükség a ház felújításához.

Ekkor 213 millió forintból még meg lehetett volna menteni az épületet, alá kellett volna dúcolni, megerősíteni a falakat és a tetőt kijavítani.

Ez azonban igen komoly kiadást jelentett volna a tulajdonosoknak, lakásonként 7 millió forinttal kellett volna beszállni. Itt jött képbe a többségi tulajdonos, a XIII. kerületi önkormányzat, amely felajánlotta a többi magántulajdonosnak, hogy előfinanszírozza ezt az összeget. „Erre semmiféle kötelezettsége nincs az önkormányzatnak, de felelős tulajdonosként, az önkormányzati vagyon védelme érdekében is tettük ezt a lépést” – írta kérdésünkre Szabó Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. ügyfélszolgálati vezetője.

Aládúcolt lépcső a D lépcsőházban – Fotó: Bődey János / Telex
Aládúcolt lépcső a D lépcsőházban – Fotó: Bődey János / Telex

Csakhogy ez azt is jelentette volna, hogy jelzáloggal terhelik a magántulajdonosok lakását, negyven évig fizették volna vissza a kölcsönt, és a közös képviselő szerint a közös költség is elképesztő mértékben emelkedett volna. Ilyen feltételek mellett több tulajdonos inkább nem vállalta a felújítást.

A lakók közül ma többen úgy gondolják, az önkormányzat magára hagyta a lakókat, többségi tulajdonosként (53 százaléka van a közgyűlésben) nem lépett fel kellő határozottsággal, és nem tartotta be a korábbi ígéretét, hogy segíti a felújítást. Szabó ugyanakkor azt írta, hogy

a XIII. kerületi önkormányzat a társasházban tulajdonosként van jelen, és így ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint a többi tulajdonosnak.

A beígért pénz pedig levele szerint mindvégig rendelkezésre állt, csak a többi tulajdonos elutasította a kölcsönt. „Nem tartottuk volna etikusnak, hogy a tulajdoni hányadunkat felhasználva egyoldalúan döntjük el a kérdést, mert az ilyen mértékű anyagi teherrel járó vállalást a magántulajdonosoknak önként kellene eldönteniük” – magyarázta Szabó. Állítja, az önkormányzat „évek óta próbálta meggyőzni a magántulajdonosokat arról, hogy az épület felújítása nem várhat”.

Körbekerítették a házat, kint a figyelmeztető tábla – Fotó: Bődey János / Telex
Körbekerítették a házat, kint a figyelmeztető tábla – Fotó: Bődey János / Telex

Több statikus nem vállalta el a munkát

2018-ra aztán már eljutott oda a lakóközösség, hogy elfogadják az önkormányzati kölcsönt, csak kezdjenek már neki a felújításnak. A közös képviselő azt mondja, el is kezdték megkötni a szerződéseket, de két tulajdonost állítólag nem ért el az önkormányzat, így ismét hónapokig állt a folyamat.

Addigra már persze az is tisztán látszott, hogy a 213 millió forint nem lesz elég a felújításhoz, hiszen az elmúlt években tovább romlott az épület állapota, és az építőipari árak is megemelkedek.

Amikor meg kész volt a papírozás, a kiviteli tervvel volt probléma. Az önkormányzati cég szerint a kiviteli terv nem volt műszakilag kellően előkészített, ezért új ajánlatot kértek a közös képviselőtől. „Az ajánlat oly mértékben szakmaiatlan volt, hogy nem tartalmazott részletes statikai számításokat és kiviteli tervet sem. Ilyen volumenű munkát kiviteli terv nélkül jogszerűen és felelősen nem lehet elvégezni” – indokolta akkori döntésüket Szabó.

Csakhogy így megint hónapokig várni kellett, ugyanis Harsányiné Vrasánszky Ágota szerint nem lehetett olyan statikust találni, aki elvállalta volna a munkát. „Mindenki azt mondta, hogy nem látja értelmét, le kell bontani a házat” – fogalmazott. Végül csak elvállalta valaki, aki hónapokon keresztül dolgozott a szakvéleményen, ez tavaly októberre készült el. Ebben megállapította, hogy a ház életveszélyes, és azt is javasolta, hogy a felújítás helyett ésszerűbb lenne a bontás.

Az egyik tulajdonos körbevezet a lakásában – Fotó: Bődey János / Telex
Az egyik tulajdonos körbevezet a lakásában – Fotó: Bődey János / Telex

Egy befektető lehet a megoldás

Rögtön össze is hívták a lakógyűlést, ahol a bontásról nem döntöttek, de a közös képviselőt megbízták, hogy sürgősen keressen egy befektetőt. Ez elsőre nem is tűnt olyan nehéz feladatnak, hiszen jó környéken van a ház, közel például a hármas metró, de több park is van a közelben, és a Duna-part sincs messze.

A közös képviselő lapunknak megerősítette, hogy talált is befektetőt, akit érdekelne a telek, csak ahhoz előbb módosítani kellene az építési szabályzatot. Egy negyvenlakásos házat húzna fel a mostani helyett, és a hatályos helyi szabályzat szerint mindegyik lakáshoz kell egy garázsbeállót biztosítani. A ház alatt viszont nincs ennyi hely, így előbb ki kell szélesíteni a pinceszintet. Na és itt jön képbe ismét az önkormányzat, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak akkora lehet a föld alatti rész, mint a ház alapterülete.

Harsányiné ezért azt kérte az önkormányzattól, hogy nyilatkozzanak, módosítják-e a szabályzatot olyan módon, hogy ki lehessen szélesíteni pinceszintet. „A felszínen ez nem járna semmivel, a zöldterület megmaradna, csak a helyi jogszabályok szerint kellene egy módosítás” – magyarázta a közös képviselő. „Ennyi lenne az egész, és már indulhatna is a tárgyalás a befektetővel.”

A befektető pedig azért lenne fontos a tulajdonosoknak, mert tőle remélhetnek pénzt az elhagyott lakásukért.

A kormányhivatal zárszalagja az egyik lakás ajtaján – Fotó: Bődey János / Telex
A kormányhivatal zárszalagja az egyik lakás ajtaján – Fotó: Bődey János / Telex

Eddig még nem kapott választ a közös képviselő, az önkormányzat viszont azt hiányolja, hogy ők meg a potenciális befektetőkről nem tudnak semmit. „Hiába érdeklődtünk azóta a közös képviseletnél, sajnálatos módon nem hajlandó elárulni, hogy kik érdeklődnek. Ezért nem tudjuk, hogy van-e tényleges befektetői érdeklődés és mi lenne a szabályozási javaslat” – írta Szabó.

Amíg ez nem rendeződik, addig marad egy életveszélyes ház Angyalföld kellős közepén. Az pedig már most látszik, hogy a probléma nem egyedül ennél a háznál jelentkezik, a szomszédos épületen is szabad szemmel látható a falak süllyedése. Ott azonban nincs szó arról, hogy ki kellene költözniük a lakóknak, ők az ablakból figyelhetik az itteni történéseket.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!