Sétálós forralt bor, köztéren elmajszolt lángos, vendéglátóhelyek körül találkozó és fogyasztó vendégek. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások által nehéz helyzetbe hozott helyek egy része kreatív, a szabályok határait feszegető megoldásokkal próbál felszínen maradni. Egy ilyen példát a köztévé híradója nemrég pozitív példaként mutatott be. De meg lehet enni az étterem teraszán vagy a közeli parkban az elvitelre vett ételt? Ha a karácsonyi vásár nem fért bele, akkor az utcán sétálva forraltborozni is tilos? És ha ételről-italról van szó, mi számít most kulturális rendezvénynek?
Még mindig érvényben vannak Magyarországon a koronavírus miatt novemberben bevezetett szigorú korlátozások. Az éjszakai kijárási tilalmon kívül ekkor lépett életbe a csoportosulási és a rendezvénytilalom is, illetve ekkor kellett ismét bezárnia a legtöbb étteremnek, büfének és vendéglátóhelynek is. Csak az üzemi étkezdék, iskolai menzák és kórházi büfék maradhattak nyitva, a hotelek éttermei csak az ott megszálló vendégeket szolgálhatják ki, a többi étterem, bisztró, büfé és menza pedig azóta csak elvitelre készíthet ételt.
Ez értelemszerűen hatalmas érvágást jelent a legtöbb vendéglátóhelynek.
Azok a helyek, amelyek nem bocsátják el az alkalmazottjaikat, állami támogatásként megkapják a bérek 50 százalékát, és nem kell járulékot fizetniük a dolgozók után. A rezsiköltségeket és a bérköltség fennmaradó részét azonban így is elő kell teremteniük. Vagyis alternatívát kell kitalálniuk arra, hogyan pótolják a fő bevételi forrásukat, azaz a helyben fogyasztó vendégek költéseit.
Már az első hullámban is több kreatív megoldás jelent meg a legkézenfekvőbb készétel-házhozszállítási opció mellett: webshop, ajándékutalvány, különféle (például ünnepi) alapanyagcsomagok. A top éttermek pedig a második hullám óta még a séfjeiket is elkezdték házhoz szállítani a túlélés reményében, és akadnak olyan vendéglátóhelyek is,
amelyek hivatalosan elvitelre árulnak ételt-italt, de azért arra számítanak, hogy a vevőik nem hazaviszik, hanem a környéken, szabadtéren fogyasztják el azt, amit személyesen megvettek.
Majdnem helyben fogyasztás
Vannak olyan ételek, amelyeket nem nagyon van értelme otthonra rendelni, például azért, mert csak frissen szoktunk ilyesmit fogyasztani. Azok az éttermek, büfék, amik a járvány előtt jellemzően turistákat szolgáltak ki, gyakran árulnak ilyesmiket: nyáron palacsintát, lángost, hekket, télen sült kolbászt, forralt bort, kürtőskalácsot.
Egy ilyen profilú vendéglátóhely számára ezért sem biztos, hogy opció lehet az, ha házhoz szállítással próbálja meg átvészelni azt az időszakot, amíg nem fogadhat vendégeket. Ráadásul azok az emberek, akik nemcsak enni-inni mennek mondjuk étterembe, hanem társaságot, időtöltést keresnek, ki vannak éhezve arra, hogy ezt az élményt valamivel pótolhassák.
Nem meglepő, ha egy étterem vagy büfé, ami normál időkben azokat a tömegeket eteti, akik épp arra járnak, most úgy érzi, kénytelen valami olyasmivel előrukkolni, ami önmagában elég vonzó ahhoz, hogy azért személyesen is elmenjenek hozzá az elviteles vásárlók. Például olyasmivel, ami olyan programnak ígérkezik, ami a„majdnem helyben” fogyasztás lehetőségét is felveti. Az azonban, hogy ezek közül a kísérletek közül mi mennyire fér bele a hatályos korlátozások, illetve az azokat betartató hatóságok szerint, nem egyértelmű.
Ami a köztévé szerint belefér
Az M1 szombati híradója pozitív kezdeményezésként mutatta be a balatonboglári kikötőnél található Boglárka Bisztró múlt hétvégi, „Télen lángost?!” elnevezésű akcióját. Mivel a településen a vírushelyzet miatt „gyakorlatilag megszűnt az élet”, lángoskészítéssel próbálták meg „felidézni a nyarat” – mondta a köztévé riportjában a hely tulaja. Vécsei Mihály azt is hangsúlyozta, hogy ügyeltek a „hatályos egészségügyi jogszabályok betartására”.
A felvételeken az látszik, hogy a bisztróból vásárolt lángost és italokat a bisztró teraszán lévő asztaloknál vagy kicsit távolabb sétálva, néha kisebb csoportokban – értelemszerűen maszk nélkül – fogyasztják el a vendégek.
A Telex megkeresésére a Boglárka tulaja megerősítette, hogy a járványhelyzet rosszul érinti ezt a bisztrót is, és beszélt arról is, hogy az akcióval szerettek volna minél több embert a bisztróhoz csábítani:
„Nyáron nem művészet a Balatonra embereket levinni, télen ez már sokkal nagyobb truváj.”
Vécsei épp ezért büszke arra, hogy Marcaliból, Nagykanizsáról, Budapestről, Fehérvárról, Kecskemétről és Veszprémből is voltak a lángosos hétvégén vendégeik.
Ilyet tényleg lehet?
A védelmi intézkedésekről szóló jogszabály nem rendelkezik egyértelműen az elviteles vendéglátóhelyek teraszairól, kültéri részeiről, de a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogértelmezése szerint a kerthelyiségben vagy bármilyen más, a vendéglátó üzlethez tartozó helyen nem lehet tartózkodni, azokat le kell zárni a forgalom elől.
„Annak elvileg nincs akadálya, hogy egy köztéri padon fogyasszuk el az elvitelre vásárolt ételünket ott, ahol nem kötelező a maszkviselés”
– nyilatkozta a Telex kérdésére Takács Ádám, a TASZ jogásza. Viszont azokon a közterületeken, ahol az önkormányzatok a maszkviselést kötelezővé tették, ott nem lehet enni. Azt, hogy ahol kötelező a maszk, ott nem lehet közterületen enni, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) is megerősítette a kérdésünkre.
Mivel Balatonbogláron nem kötelező a közterületeken a maszkviselés, a fenti példa esetében a sétálós lángosozás önmagában nem sérti meg a korlátozásokat, de a teraszon történő fogyasztás ez alapján minimum szürkezónás megoldásnak tűnik.
Rendezvény vagy reklám
A boglári bisztró a lángosos hétvégéhez hasonlóan tervez a következő hetekben hekkezős hétvégét, illetve „Fánk és forró italok” elnevezésű akciót is. Ez felvetheti a kérdést, hogy ezek nem számítanak-e tiltott rendezvénynek, tudva például azt, hogy a karácsonyi vásárokat sem lehetett ezen a télen megtartani.
Az ORFK szerint „kulturális rendezvénynek számít” és ezért nem megengedett az olyan „tematikus hétvége”, amely személyes átvételre és/vagy köztéri ételfogyasztásra buzdítja a vendégeket/vásárlókat.
Ráadásul tiltott csoportosulásnak számíthat bármi, ahol két embernél többen gyűlnek össze, igaz, ezt egy esetleges rendőri intézkedés során minden esetben egyedileg kell megvizsgálni – közölte a rendőrség megkeresésünkre.
Vécsei Mihály a híradó riportjában programként, sőt egy később javított mondatban még rendezvényként is hivatkozott az előre meghirdetett, tematikus hétvégékre. A Telexnek ugyanakkor már határozottan azt mondta, szerinte ezek nem számítanak rendezvénynek, mert nem szolgáltatást, csak terméket hirdetnek, így inkább a szupermarketek reklámjaihoz hasonlítanak.
„Szombaton még a rendőrök is itt voltak, és semmi problémát nem találtak”
– állította a Boglárka tulaja. Azt, hogy ebben az esetben mi alapján jártak el, sőt azt, hogy egyáltalán valóban eljártak-e rendőrök, sajnos nem tudtuk meg. Vécsei nyilatkozata után kérdéseket küldtünk a területileg illetékes Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságnak, de azokra érdemi választ nem kaptunk. Csak annyit közöltek, hogy
„a rendőrök folyamatosan és visszatérő jelleggel ellenőrzik az illetékességi területükön lévő kereskedelmi- és vendéglátóipari egységeket. Amennyiben jogsértést tapasztalnak, a hatályos jogszabályok szerint járnak el a szabályszegőkkel szemben.”
A TASZ jogásza, Takács Ádám úgy látja, nincs pontosan definiálva a jogszabályban, hogy mi számít rendezvénynek, ahogy az sem, hogy mi számít csoportosulásnak. Ez pedig azért problémás, mert ha a szabályok nem egyértelműek, akkor nem is lehet egyenlő módon számonkérni azok betartását.
