Szijjártó a Bidennek való odamondásról: Én ezt az egészet nem értékelném túl

2021. január 11. – 10:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút az Mfor, a miniszterhez az első kérdések arról szóltak, hogy mi a helyzet most az amerikai kapcsolatokkal, miután a kampányban Trump mellett foglalt állást a kormányzat, és bírálták az azóta választást nyerő Bident. Szijjártó a kötelező diplomáciai szövegek (jó kapcsolatra törekszünk, stb.) mellett azt mondta:

  • Nem a magyar kormány rontott neki Bidennek, hanem Biden autoriter államként állította be Magyarországot, amit „nem lehetett reakció nélkül hagyni”, és „ha már egyszer valaki velünk foglalkozik, akkor azt hiszem, a kölcsönös korrektség és tisztelet jegyében azt nem úgy kellett volna tenni, ahogy az elnökjelölt tette”.
  • „Én ezt az egészet nem értékelném túl. Amerikában volt egy választási kampány, ahol nyilván némi túlfűtött hangulatban rólunk nem egy ezeréves államhoz méltó módon beszéltek, amire reagáltunk. Volt már ilyen, lesz is ilyen, nem csak az amerikaiakkal kapcsolatban.”

Arra a kérdésre, hogy számítanak-e arra, hogy az új amerikai vezetés alatt fokozódni fog a nyomás Magyarországon a demokráciavitában, azt mondta: „abban reménykedünk, hogy a következő, demokrata adminisztráció alatt nem zuhan vissza oda a két ország politikai kapcsolatrendszere, ahol az előző demokrata adminisztráció alatt volt”.

Az EU-s tagságot illetően „százszázalékos” az elköteleződés, a viták szerinte nem azért zajlanak, mert bárki megkérdőjelezné, hogy nekünk az EU-ban van-e a helyünk, vagy sem. „Azért zajlanak, mert az EU jövőbeni erőssé tételét másként képzeljük el bizonyos pontok mentén”. Szerinte a vitákban erősödött a súlyunk, „ennek oka például a gazdasági teljesítményünk”.

A V4-ben nincs krízis, nem történt semmi egymás háta mögött, „vezetőink leültek, és megvitatták az álláspontokat, majd elfogadták, hogy vannak véleménykülönbségek”, mondta egy kérdésre.

A miniszter megvédte a lélegeztetőgép- és maszkbeszerzéseket, szerinte emberfeletti munkát végeztek a kollégái, és hozzátette, hogy a dolgok üzleti részével ő nem foglalkozott. Azt is mondta, hogy kínaiakkal folyamatos tárgyalásban vagyunk arról, hogy nagyobb mennyiségű oltóanyagot tudjunk vásárolni, ez szerinte tavasz előtt megtörténik. Megvédte a „keleti végeken fejlesztett” oltóanyagokat, szerinte „ki gondolhatja komolyan az oroszokról, kínaiakról, hogy szándékosan káros oltóanyaggal oltják be a saját állampolgáraikat?”. Még az is lehet, mondta, hogy mégis érkeznek orosz vakcinák, ha az ottani kapacitások lehetővé teszik.

Hogy mikor oltatja be magát, arra azt válaszolta, hogy amikor sorra kerül, „de elég hátul vagyok a listán, mert se egészségügyi, se közrendvédelmi, sem szociális dolgozó nem vagyok. Hál istennek krónikus beteg sem, és a korom okán sem kell előre sorolni engem.”

Egy esetleges Orbán–Putyin-találkozóról azt mondta, „amennyiben a világjárvány úgy alakul, hogy lehetőség nyílik a személyes találkozóra, akkor idén természetesen találkozni fognak a vezetők”.

Paks 2-nél a 2028–2029-es céldátum reális, „mindenképpen 2030 előtt állnak üzembe az új blokkok”.

Az amerikai kapcsolatokat illetően nemcsak a politikai, hanem a gazdasági vetületről is beszélt, azt mondta, szerinte az elnökváltás nem lesz hatással a gazdaságra, Magyarország nem diszkriminál a vállalatok között nemzeti alapon, ő pedig eddig még soha, egyetlen vállalattal folyó tárgyaláson sem érzékelt negatív hangulatot politikai kérdések miatt, még a legutóbbi időkben sem, mondta. Sem amerikai, sem német cégeket illetően, tette hozzá.

A továbbiakban az interjúban Szijjártó arról is beszél, hogy:

  • „Soha annyi beruházást a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül nem hoztunk még be Magyarországra, mint 2020-ban.”
  • Ami a beruházási volument illeti, abban Kína végzett az első helyen, ez a második év egymás után, amikor egy keleti ország végez e tekintetben az élen, mert két éve Dél-Korea lett az első.
  • Darabszám tekintetében a magyar vállalatok „győztek”, a válsághelyzetre válaszként kiírt beruházásösztönzési programokat 85 százalékában magyar tulajdonú vállalatok vették igénybe, nagyberuházások között pedig darabszámra a németek lettek az elsők.

Ami a nagyberuházásokat illeti, jelenleg 78 beruházási szándékról folynak tárgyalások a HIPA-ban. Ezek összesen 13,3 milliárd euró értéket képviselnek, a szándék 80 százaléka az elektromobilitáshoz, tehát az elektromos autóiparhoz köthető, további tíz százalékot képvisel a beruházói tervek között a hagyományos járműipar, amit a gyógyszeripari befektetési szándékok követnek, mondta.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!