Varga Judit a Szájer-ügyről: Ez a történet is azt igazolja, amit mi képviselünk

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt vendége Varga Judit péntek este. Az igazságügyminiszter arról beszélt, nem csak a magyarok, hanem az EU összes országa nyert a héten elfogadott uniós mentőcsomaggal és költségvetéssel, hiszen precedens nélküli méretű forrásokról van szó, amelyeket többek között zöldítésre, digitalizációra lehet majd költeni. „Ilyen értelemben értelmezhetetlen a vereség kifejezés” – tette hozzá Varga arra reagálva, hogy az ellenzék a kormányoldal vereségeként értelmezi, hogy kitételekkel bár, de végül mégiscsak elfogadták a jogállamisági mechanizmust, ami ellen Orbán Viktor kormánya szilárdan tiltakozott.

Az igazságügyi miniszter szerint ezekre reagálni sem érdemes, a kormány győztesen került ki a status quo védelméből, hiszen végül biztosította az uniós szerződéseknek való megfelelést és a magyar szuverenitást. Szerinte a küzdelem elején még úgy nézett volna ki a jogállamisági mechanizmus, hogy

„ha azt olvasom a Guardianon, hogy Magyarországon nincs jogállam, már zárják is el a csapokat”,

de a magyar kormány elment a falig. Varga Judit egészen biztos abban, hogy az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmus egyes részleteit ellentétesnek fogja találni az unió alapszerződésével, és úgy számol, 2022 vége felé fog ítélet születni az ügyben.

Krug Emília műsorvezető felvetette, hogy azért volt ára a jogállamisági ügyben a kormányálláspont végigvitelének, például a V4-ek együttműködése megtört (a 4 ország közül csak Magyarország és Lengyelország állt bele a vétóval fenyegetésbe). Varga Judit erre úgy reagált,

„a V4-es együttműködés mindig is egy pragmatikus együttműködés volt.”

Szerinte a V4-szövetségben szokványos, hogy adott ügyeknél a tárgyalások adott pontjain kiszállnak azok az országok, amelyek már elérték, amit akartak. A jogállamiságnál is logikus volt, hogy a lengyelek és magyarok kerüljenek közös platformra, hiszen ellenük folyik csak 7-es cikkelyes eljárás. Ettől függetlenül az igazságügyminiszter nem félti a V4-et, ami szerinte egy pragmatikus szövetség különféle pártcsaládokból jövő kormányfőkkel, és egyébként a csehek és a szlovákok is segítettek az önállósági viták során.

Krug arról szóló kérdésére, keres-e más szövetségeseket Magyarország az Európai Néppárton kívül új szövetségeseket, Varga azt mondta, ő nem tud erről nyilatkozni, mert nem ül az Európai Parlamentben, és különben is, ezzel a kérdéssel nem tudtak most foglalkozni a járványhelyzetben.

Szerinte van most elég nagy baja Európának, nem ez a legfontosabb kérdés – ez a válasz azért is érdekes, mert Orbán Viktornak a napokban jutott energiája törődni a kérdéssel, amikor levelet írt Manfred Webernek, amelyben a Fidesz és az EPP újragondolt kapcsolatának lehetőségéről értekezett.

Arra a felvetésre, hogy vajon az új kapcsolatok kereséséről szól-e Szijjártó Péter európai miniturnéja, amelyet az elmúlt napokban tartott, és amelynek során finn, osztrák, holland, dán radikálisan jobboldali, populista pártok vezetésével találkozott, Varga Judit azt felelte: „ők aktív politikusok, és nagyon fontos, hogy tudjunk közös nevezőt találni olyan kérdésekben, amik Európa jövőjét meghatározzák, például itt a migrációról van szó”. Varga Judit szerint nem kell a „CNN stigmáival” (pl. populista, szélsőjobboldali) megbélyegezni ezeket a pártokat (pl. Finnek Pártja, Szabadságpárt); olyan politikai alakulatokról van szó, amelyek úgy viszonyulnak a migrációhoz, ahogy a magyar kormány, és meghatározzák a helyi politikát,

ezért nem furcsa, hogy Szijjártó külügyminiszterként úgy is ellátogatott hozzájuk, hogy nincsenek kormányon. Arra nem kívánt válaszolni Varga, hogy leváltható-e ezekre a pártokra az EPP-s szövetség.

Szóba került Szájer József is, akivel Varga együtt dolgozott régebben ez EU-ban. A miniszter nagyon sajnálja a Szájer-ügyet, de szerinte ez már le van zárva, az emberi méltóságot és Szájer 30 éves politikai teljesítményét tiszteletben tartva erről már nem kellene beszélni többet. Igazságügyminiszterként nem kívánt megnyilvánulni abban sem, hogy vajon a szakszolgálatoknak nem kellett volna-e tudnia róla, hogy Szájer miként él, és ezzel zsarolható, szerinte ez a nemzetbiztonsági bizottságra tartozik, ahol már megvitatták a kérdést. Mint mondta, nincs semmiféle ellentmondás a Fidesz által preferált értékrend és Szájer József életvitelének lelepleződése között, mert az egyén és a közösség szintje két külön dolog, a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, viszont amikor Szájer lebukott, és az értékrendje nyilvánvalóan szembe került a közösség értékeivel, akkor rögtön megszületett a döntés a lemondásáról.

Szerintem ez a történet is azt igazolja, amit mi képviselünk.

– fogalmazott Varga Judit.