A Fidesz ünnepel, de az ellenzék is sikernek tekinti a magyar-német alkut

• „Magyarország győzött! Ismét bebizonyosodott, hogy mindig, minden helyzetben megéri kiállni a magyar érdekekért. Érdemes volt harcolnunk azért, hogy a világjárvány idején ne kössék ideológiai elvárásokhoz a pénzügyi támogatásokat. A megállapodás tiszteletben tartja az uniós szerződéseket, a nemzeti identitásunkat és védelmet nyújt a politikai zsarolással szemben.” – Varga Judit igazságügyi miniszter
• „Na, ugye. Győztünk! Győzött Magyarország, győzött a lengyel-magyar szövetség, győzött Európa! Megéri kiállni a hazánkért.” – Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő
• „Győzelmet arattunk, sikert értünk el. Megállapodás Brüsszelben: nem köthető ideológiai feltételekhez az európai uniós források lehívása.” – Szijjártó Péter külügyminiszter
• „Orbán vereséget szenvedett, de a demokrácia sem nyert. (…) Egyértelműen üdvözlendő, hogy a magyar és a lengyel kormány meghátrált és elállt az Európai Unió költségvetésének és a mentőcsomagnak a vétójától.” – LMP
• „Történelmi vereség. Orbán és a vétója megbukott. Ez egy teljes és feltétel nélküli fegyverletétel” – Dobrev Klára, DK
• „Meghiúsult tehát Orbán azon terve, hogy a pénzügyi és a jogállamisági kérdéseket mereven elválasszák egymástól.” – Kunhalmi Ágnes, MSZP
• „Ezért veszített Orbán Viktor” – Donáth Anna, momentumos EP-képviselő

Így reagáltak a magyar kormánypárti és ellenzéki politikusok arra, hogy a Bloomberg hírügynökség szerint kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két, vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország. Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak, eszerint a Varsó–Budapest–Berlin-alkut a többi 24 uniós tagország is jóvá hagyhatja, így pénteken megegyezés születhet az uniós költségvetésről és a járvány okozta válság utáni uniós újjáépítési alapról is.

A kormányközeli Rzeczpospolita napilap nem hivatalosnak mondott értesülése szerint vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódott ki a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűk körű egyeztetéseken, miszerint

érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós rendelet, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának módját.

A szabályozáshoz csatolandó függelék pontos megfogalmazása persze még nem ismert.

Sajtóértesülések – például a dw.com lengyel kiadása – szerint ez a jogi kötőerővel bíró dokumentum az egyik pontja a Berlin–Varsó–Budapest-megállapodásnak, a másik pedig az, hogy a lengyel és a magyar kormány írásos garanciát kap az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól arra, hogy ha eláll a költségvetési vétótól, akkor az EU-pénzes szankciókat megtámadhatja az Európai Bíróságon. A harmadik lengyel–magyar feltétel az lehet, hogy a kifizetéseket egy ilyen, akár többéves uniós per lezárultáig nem lehetne felfüggeszteni.

Több nemzetközi sajtóértesülés, és egy kiszivárgott dokumentum is azt erősíti, hogy ez a kompromisszum állhat a német-magyar-lengyel megállapodásban, és hogy szerda este éppen erről a végkövetkeztetésről tárgyal az Európai Tanács nagyköveti értekezlete, amely előkészíti a tagállamok vezetőinek másnap kezdődő csúcstalálkozóját.

A tervezetet még át kell nyomni a tagállamokon, kérdés, hogy a hollandok és a skandinávok mit szólnak hozzá, nekik lehetnek nagyobb fenntartásaik.

Minderről bővebben itt olvashat.