Sok fontos törvénytervezettel és rendelettel jött elő szerdán a kormány, összefoglaltuk őket

Nem tétlenkedett a kormány, egy csomó nagyszabású és fontos törvénytervezetet és rendeletet alkotott az elmúlt 24 órában. Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely szerint 20 milliárdot biztosítanak a Citadella felújítására. Még júniusban jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón, hogy a kormány döntésének értelmében múzeum lesz a Gellért-hegyi Citadellából.

A börtönviszonyok miatti kártérítési rendszer teljes reformját is benyújtotta kedden a kormány, amely megteremti a feltételeit annak, hogy a bűncselekmények áldozatai előbb kaphassanak pénzt az ilyen típusú károsultak esetleges jóvátételekor, mint maga a fogvatartott. Az új rendszer egyebek mellett egy új eljárást is megteremtene arra, hogy a jövőben ne minden kártérítési igény kerüljön büntetés-végrehajtási bíróhoz, azaz bíróság elé.

A rossz börtönviszonyok miatt kifizetett kártérítések témáját Orbán Viktor dobta be még januárban; éves sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy vannak ügyek, melyek sértik a magyarok igazságérzetét. Szerinte a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés mellett a raboknak járó kártérítés is egy ilyen ügy. A kormány nem sokkal később be is jelentette,hogy felfüggesztik ezek kifizetését.

Állami feladat lesz a hulladékgazdálkodás

Szintén keddi a hulladéktémában beadott módosítócsomag, aminek egy része uniós jogharmonizációról, az italcsomagolások visszaváltási rendszerének bevezetéséről és az illegális hulladéklerakással szembeni szigorúbb fellépésről szól. A legfontosabb része azonban az, hogy állami kézben központosítanák a hulladékgazdálkodási hatásköröket, önálló hulladékgazdálkodási hatóságot hoznának létre, koncesszióval egy cég kezébe adnának fontos tevékenységeket, és egy sor olyan területet állami felügyelet alá terelnének, amelyek kimaradtak a korábbi központosításokból.

A Semjén Zsolt által jegyzett tervezet alapján állami közfeladattá válik a hulladékgazdálkodás minden lényeges eleme (annak gyűjtése, szállítása, az azzal való kereskedés stb.), és azok is, amelyek mostanáig legalább részben versenypiacként működtek (mint pl. a cégek hulladékgyűjtése). Az indoklás szerint a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz szükséges az újabb központosítás. Az azonban nem világos, hogy az ilyen mértékű állami kontroll és a versenypiaci megoldások kizárása hogyan segítené elő ezt.

A csomag szerint nyilvános pályáztatás után, koncessziós szerződés keretében fogják kiosztani fontos feladatok ellátásának jogát az ország egész területére vonatkozóan. A nyertes cég többek között közszolgáltatási díjból, a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból fog részesedni. Ezek hatósági árasak lesznek, miniszteri rendeletben határozzák majd meg azokat.

Több reklám a közmédiában, koncesszió a mobilfizetési rendszerben

Szintén koncessziót írnának ki az elektronikus autópálya- és közútdíjfizetés, a mobilparkolás, és a BKK-MÁV elektronikus jegyek fizetési rendszerére. Ezt a javaslatot is Semjén Zsolt jegyzi. Hogy melyik cég fogja 8 éven át üzemeltetni az ezeket összefogó mobilfizetési rendszert, az egy március végéig kiírandó pályázaton derül majd ki. A nyertes rendszerén keresztül történik majd minden elektronikus matrica- és jegyvásárlás, legyen az autópályadíj, parkolási díj vagy éppen buszjegy, illetve vonatjegy.

Ez most is majdnem így van, erre van az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. applikációja. Csakhogy az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy a magyar állam megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, ezért ezen változtatni kell.

Nem örülhetnek viszont a koncessziós megoldásnak a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók – BKK, MÁV, Volánbusz, parkolási társaságok –, mert a javaslat szövege szerint nem értékesíthetik majd saját csatornáikon termékeiket (lásd MÁV jegyvásárlási applikációja). Rosszul érintheti a fővárosi önkormányzatot is Semjén javaslata, mert már egy éve tervezik, hogy saját kézbe veszik a mobilparkolást és a tömegközlekedési mobiljegy-értékesítést. A fővárost és a kerületeket eleve zavarja, hogy minden eladott parkolójegy árának egy része a Nemzeti Mobifizetési Zrt.-hez vándorol, ami ezen felül kényelmi díjat is felszámol az autósoknak.

A mobilfizetés és a hulladékgazdálkodás után a médiatörvényre fordult rá Semjén. A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosítása című törvénytervezet megnövelné a reklámidőt a közmédiában, ugyanis megváltozott, hogy „közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában” egész óráról órára már nem 8 perc, hanem 12 perc reklám lehet összesen, a közösségi médiaszolgáltatásban pedig 6 perc helyett most már maximálisan 8 perc.

A jelentős befolyásoló erejű, vagyis JBE-médiaszolgáltatók definíciója is változik: ilyen szolgáltatónak minősül „legalább húszszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri az öt százalékot”, és ami nem közösségi vagy tematikus szolgáltató, illetve a közmédia. A médiatörvényben eredetileg 15 százalék és 3 százalék szerepelt.

A belügyminiszterhez került az egészségügy irányítása

Két, szerdán megjelent rendelettel az egészségügy irányítását is átvariálta a kormány. Egyrészt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az Országos Kórházi Főigazgatóságba történő beolvadással december 31-én megszűnik. Ezentúl az OFKŐ feladata lesz az állami fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartása és irányítása, az ellátás működésének figyelése, a stratégiai kormányzati döntések megalapozása. Ezenfelül az új kórházfenntartó csúcsszervezet lesz a munkáltatója az egészségügyi intézmények vezetőinek és foglalkoztatottjainak is, az OFKŐ tesz ezentúl javaslatot az intézmények éve költségvetésére és határozza meg azok gazdálkodásának rendjét.

Az OFKŐ létrehozásáról egy hete döntött a kormány, Orbán Viktor Jenei Zoltánt nevezte ki a vezetőjévé. Csakhogy egy másik szerdai rendelet értelmében veszélyhelyzet esetén nem ő , hanem „az Operatív Törzs vezetőjeként kijelölt rendészetért felelős miniszter”, azaz Pintér Sándor belügyminiszter irányítja az egészésgügyi csúcsszervezetet. Csütörtöktől Pintér gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató felett, ő dönthet a kinevezéséről vagy felmentéséről is, sőt Pintér tehet javaslatot arra is, hogy mennyire keressen a főigazgató.