A Mi Hazánk Mozgalom (MH) pénteken 14 órára hirdette meg az eseményét a Corvin közben, ahol elsőként Novák Előd, a párt alelnöke mondott beszédet a nagyjából 170 fős tömeg előtt. Novák szerint „szemmel láthatóan szélesedik a párt támogatóinak csoportja”.
A Mi hazánk alelnöke arról beszélt, hogy szerinte az MSZP és a Fidesz hibája, hogy „nem történt meg az állambiztonsági múlt és az ügynöklisták feltárása, a közéletből való kitiltása, és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása”.
Helyszínen lévő kollégánk arról tudósított, hogy Novák Előd külön örömmel üdvözölte a Magyar Antikommunisták és Ellenállók Szövetségét, amely nemrég alakult, és szerinte még sokat fogunk hallani róla.
A rendezők egyébként ügyeltek arra, hogy az éjszaka megjelent kormányrendeletnek megfelelően mindenkin legyen szájmaszk. Akinél nincs, annak a szervezők steril maszkokat biztosítanak.
„Az úgynevezett európai demokrácia elvesztette teokratikus hátterét” erről már Kovács Attila református lelkipásztor beszélt a Mi Hazánk rendezvényén.
„A magyarság egy olyan közösségnek nem mondható sokadalomhoz csatlakozott, amely mellőzi istent, így az nem is demokrácia”
– tette hozzá a lelkipásztor.
Nagy Imre kényszerből állt a forradalom élére, mondta az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke. Trencsényi László szerint Nagy Imre miniszterelnök „egy csekista volt”, aki „visszavonult Szuszlovhoz, Mikojanhoz és Szerovhoz, akik azt javasolták neki, hogy kössön tűzszünetet”, hogy a szovjetek addig rendezhessék soraikat. „Azt hittük, győztünk, erre november negyedikén már újra bejött a szovjet hadsereg, amelyik Hitelért is legyőzte. Semmi esélyünk nem volt”.
A beszéd után Novákék elsütöttek egy ágyút, majd a párt alelnöke közölte:
„A Corvin köz a miénk!”
Az 56-os megemlékezésen Dúró Dóra könyvdarálása is szóba került. Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke szerint ezt sokan „fasiszta akciónak láttattak”, pedig
„soha nem késő újból könyvet égetni. Meg kell semmisíteni a propagandagépezetet”
– mondta.
Az elnök arról is beszélt, hogy „a hazaszeretet, a kereszténység és az életvédelem nevében” fognak küzdeni, amiben a radikalizmus is megengedett.
„Nézzétek meg jól ezeket az arcokat, mert ezeket fogjátok látni a halálig tartó harcban”, tette hozzá. Vékony Csongor szerint, ha a nemzetellenes európai meleg és migránsbarát politika folytatódik akkor „identitásunk után asszonyainkat és földjeinket is elveszítjük.” A vér kötelez, mondta, és szerinte az árulók eltiprása után a harc folytatódik. „Ennek a harcnak a hármas jelszava: a hit, a hazaszeretet, a fegyelem. Fel győzelemre!” – zárta beszédét.
A Fidesztől is van jobbra
Délután három óra előtt nem sokkal másodszor is eldördült a Mi hazánk ágyúja, amit nem más, mint a 2006-ban a T34-es tankot beindító Horváth György sütött el, akit Novák Előd saját cellatársaként üdvözölt. A lövést „a Gyurcsány terror kormány nemzeti ellenállói előtt tisztelegve” adták le.
Apáti István, az MH parlamenti képviselője az 54. évforduló mellett 2006 14. évfordulójára is emlékeztetett. Szerinte október 23. a nemzeti radikalizmus ünnepe is. Nagy sikernek könyvelte el, hogy az EP választáson a párt megalakulása után kilenc hónappal már 3,3 százalékot ért el, ezzel bebizonyítva, hogy a Fidesztől jobbra is van élet.
Apáti két politikai tömbbel, a szivárványossal és a kaméleonnal szemben határozta meg pártját. A kaméleon a Fideszt jelenti, amely szerinte csak látszólag elégíti ki a jobboldaliak jogos igényeit, és ez veszélyes, mondta Apáti, épp akkor, amikor a Trianon elleni aláírásgyűjtő aktivista a Telex újságírója közelében éppen azt súgta oda egy nézőnek, hogy „a Fideszbe is beférkőzött a baloldal”.
Apáti szerint 56-ban a helyzet könnyebb volt, mert „tudni lehetett kik az árulók, kik a ruszkik, tudták kire kell lőni”.
Az egyenes gerincű nemzet védelmében szólalt fel utolsóként Toroczkai László. A Mi hazánk elnöke szerint ideje őszintén beszélni 56-ról, ami után gyorsan eljutott a zsidókhoz.
„Köves Slomó biztosan feljelent ezért is, de feltenném azt a költői kérdést, miért van az, hogy Rákosi és Gerő is zsidó származásúak voltak?” Az elnök szerint ez a XVIII.-XIX. századi betelepülés eredménye, amikor a zsidók és cigányok száma is gyakran megduplázódott.
„Ellenzünk minden olyan bevándorlást”, amelyben az adott „nép kultúrája, identitása és temperamentuma nagyon eltér a miénktől”.Toroczkai szerint akkor és ma is a mindenkori „ballib” – értelmezésében a mindig alakot váltó gonosz – célja, hogy „a bevándorlással megteremtse azt az erőt, amely összeroppantja a nemzetállamok egyenes gerincét. Szerinte visszatérő elem volt, hogy a tankok, a bankok és a mesekönyvek ellen is meg kellett vívni.
”Ha Meseország mindenki, abban ott van a gonosz is„
– mondta Toroczkai, aki szerint álságos Dúró Dóra könyv megsemmisítését elítélni, egyrészt mert 56-ban a forradalmárok is máglyát raktak a kommunista propagandából, másrészt mert a másik oldalon folyamatos a virtuális könyvégetés és a cenzúra. ”Ezt a rendezvényt sem lehetett normális meghirdetni„ – adott bizonyságot a cenzúráról a pártelnök.
”A balliberálisok„ – mindenki, a Jobbiktól, az MSZP-n át a Momentumig – a gonosz képviselői ”akik a nemzet testén élősködve táplálják a gonosz ideológián keresztül a nemzetállamok szétverését„, mondta.
”Ha ez az erő '22-ben visszatér, mi ott leszünk a barikádokon" – zárta beszédét Toroczkai.