Európa Tanács: Se az iskolákban, se a közbeszédben ne tűrjék tovább a romák megkülönböztetését a magyar hatóságok
2020. október 12. – 08:22
Az európai romastratégiát „jegyző” Magyarország az elmúlt öt évben igencsak felemásan teljesített a szegregáció elleni intézkedésekben.
A magyarországi romák hátrányos megkülönböztetése a társadalmi élet minden területén fellelhető – áll az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását vizsgáló jelentésben, amelyet a Népszava szerzett meg még a megjelenés előtt. A lap szerint az elmúlt öt év fejleményeit véleményező dokumentum ajánlásai között szerepel, hogy átfogó nemzeti programra lenne szükség a lakhatási problémáik megoldására, egészségügyi ellátásuk javítására különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a roma gyerekeket anyagi okok miatt ne szakítsák el a családjuktól, és ki kell vizsgálni, miért vannak aránytalanul sokan közülük gyermekvédelmi intézményekben
– ajánlják továbbá a magyar kormánynak.
Az ET ellenőrző testülete beszámolójában arra is rámutat: a magyar hatóságoknak hosszú távú, fenntartható megoldást kell találniuk a roma származású diákok oktatásának javítására, és sürgős intézkedéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció, valamint a tanárhiány felszámolására.
A Tanácsadó Bizottság ugyanakkor méltatja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét (amelyet 2014-től vezetett be a kormánypárti parlamenti többség), valamint nemzeti, regionális és helyi önkormányzati rendszerét, és megjegyzi, hogy a kisebbséggel kapcsolatos ügyek nem „politikai ellentétek forrásai”. Értékeli, hogy az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a kisebbségek kulturális tevékenységének finanszírozása, és javasolja, hogy az illetékesek jobban vonják be az érintett etnikum képviselőit a tervezésbe és a juttatások szétosztásába. A Népszava által idézett dokumentum szerint „a politikai közbeszédben és a sajtóban uralkodó általános türelmetlenség” erősen rányomja a bélyegét a kisebbségek helyzetére is.
Miközben Magyarországon egyedülálló intézményi és jogi keret gondoskodik jogaik érvényesüléséről, az uralkodó közbeszéd vajmi kevés teret hagy az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási sokszínűség méltatására, sőt, inkább becsmérlően szól róla – fogalmaznak a bizottság tagjai. Szerintük szemben áll a keretegyezménnyel a bevándorlásellenes retorika, amely különösen a muzulmán hitű gazdasági migránsokat a magyar szuverenitást fenyegető tömegnek, a romákat az országra nehezedő tehernek állítja be. A szakértők emiatt lépéseket sürgetnek a kultúrák közötti megértés és párbeszéd, valamint kölcsönös tisztelet előmozdítására.
A hatóságoknak határozottan el kell ítélni a rasszista és intoleráns megnyilvánulásokat, ki kell vizsgálniuk és meg kell büntetniük a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket
– áll a jelentésben.
Az ET Tanácsadó Bizottsága ezért felszólítja a magyarországi szerveket, hogy jogszabályi szinten és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát vallási intézmények és szervezetek alapítására, mivel az egyházak és felekezetek létrehozására vonatkozó diszkriminatív előírások őket is hátrányos helyzetbe hozhatják.
