Demeter Szilárd semmiféle könyv égetésével vagy darálásával nem ért egyet

„A személyes értékrendem és ízlésvilágom szerint semmiféle könyvet nem égetünk, nem darálunk” – mondta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója Dúró Dóra akcióiról.

Demeter Szilárddal a Hvg készített interjút, bár igazából klasszikus interjúnak problémásan nevezhető a dolog, mert a kérdésekre adott válaszok visszaküldése után Demeter azonnal kirakta a Facebook-oldalára a szöveget, így a visszakérdezés lehetőségétől lényegében megfosztotta az újságírót és a lapot. A PIM főigazgatója ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy korábban a Hvg elfelejtette őt megkérdezni bizonyos rá vonatkozó dolgokról, illetve, hogy szelektíven idézték a mondandóját, sőt, elfogultságot is érez a kérdésekben.

Aki szerint nem elfogadható, tegyen feljelentést

A PIM vezetője szerint Magyarországon biztosított a vélemény- és szólásszabadság joga, szerinte ha valaki úgy gondolja, hogy Dúró Dóra a könyvdarálással túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést. „A magyar bíróság dolga megállapítani, hogy ezzel Dúró Dóra törvénytelenséget követett-e el. Amennyiben nem, úgy ez innen kezdve ízlés- és értékrendvita. Az én személyes értékrendem és ízlésvilágom szerint semmiféle könyvet nem égetünk, nem darálunk. (…) Nem értek egyet tehát Dúró Dórával, de el sem tiltanám attól, hogy kifejezze a véleményét” – mondta.

A lap megkérdezte, hogy mit üzen a könyvszakmának, amely most szélsőjobboldali támadás célkeresztjébe került. „Jogszabályok, jogorvoslati lehetőség satöbbi. Éljenek velük. Önök szerint az a védelem, ha naponta rázzuk az ujjunkat a Facebookon, vagy ha jól megírják az újságban? Amikor kiadták ezt a könyvet, tudták, hogy lehet belőle vita. Anno, mikor Mónus Áron kiadta a Mein Kampfot magyarul, akkor a nagytudású TGM azt javasolta, hogy az olvasók menjenek ki az utcára, és az összes olyan standot, ahol árulják, borogassák fel. Bocsánat, föl. Azzal sem értettem egyet, a plakátolással sem értek egyet – de a véleménynyilvánítás szabadsága mindkét esetben felvetődik” – véli.

„Nem tudom, tudatos volt-e a stratégia, de az biztos, hogy pénzt termel”

Szerinte a kiadó tudta, hogy a könyv sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, és a botrány hatására a könyv sokkal jobban fogy, mint bármilyen hagyományos marketinggel megtámogatva, „vagyis nagyobb a profit. Nem tudom, tudatos volt-e a stratégia, de az biztos, hogy pénzt termel. Ez egy klasszikus üzleti kockázatvállalás. (…) A PIM főigazgatójaként nem venném ahhoz a bátorságot, hogy üzleti vállalkozások életébe beleszóljak.”

A Hvg megkérdezte, hogy olvasta-e a vitatott könyvek valamelyikét, a Meseország mindenkiét, a Vagánybagoly és a harmadik Á-t, vagy Lázár Ervin A hétfejű tündérmesegyűjteményét, de a válaszban Demeter a három közül csak Lázár Ervinre reagál, neki az összes művét olvasta. Szerinte gyerekirodalomban nagyon gazdagok vagyunk, „szóval amíg ezeket a könyveket le tudjuk venni a polcról, el tudjuk olvasni a gyerekeknek/gyerekekkel, addig én azt se bánom, ha naponta írnak kicsimillió érzékenyítő posztot, vagy meséskönyvnek álcázott bármit” – mondta.

„Vasalóval házasodni kívánók”

A Meseország mindenkiét nem olvasta, „nem tudom, mennyire propaganda, vagy mennyire szól azokról a felnőttekről, akik írták. Mert ez sejtésem szerint inkább róluk szól, és nem a gyerekeknek írták. Jóemberkedni akarnak, vagy önterápiás célzattal bújnak mesék mögé, fogalmam sincs, nem is érdekel.”

Demetert „baromira irritálja”, ha morális nyomás alá helyezik, „amennyiben a homoszexuálisok, transzneműek, a vasalóval házasodni kívánók, mit tudom én, hol tartunk, azt szeretnék, hogy toleráljam az ő életgyakorlatukat, akkor joggal várom el tőlük, hogy hagyják, hogy én meg a saját értékrendem szerint éljek és ebben neveljem a gyermekeimet”.

Az elmúlt napokban több száz pszichológus írta alá azt a közös állásfoglalást, amely szerint nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagja számára a Meseország mindenkié című könyv. Ők egyöntetűen azt állítják, LMBTQI+ embernek lenni nem deviancia, ráadásul attól, hogy ebbe a csoportba tartozó szereplők is megjelennek egy mesekönyvben, nem lesznek sem melegek, sem transzneműek azok, akiknek ebből a mesekönyvből is olvasnak gyermekkorukban.

Nemrég leültünk beszélgetni a könyv szerkesztőjével, Nagy Boldizsárral, és két meseíróval, Pengő Edittel és Szűcs Edittel, videónkat erről itt nézheti meg:

Frissítés: A cikk korábbi verziójában az idézet alapján tévesen állítottuk, hogy Dúró Dóra könyvet égetett.