Orbán Viktor aktuálpolitikai utalásokkal nyitotta meg a Kertész Imre Intézetet

2020. október 10. – 14:35

Orbán Viktor aktuálpolitikai utalásokkal nyitotta meg a Kertész Imre Intézetet

Másolás

Vágólapra másolva

Egy nagy író hagyatéka sok mindenre alkalmas, még a tiszaújvárosi időközi választás kommentálására is. De a lényeg talán mégiscsak az, hogy megnyílt a Kertész Imre Intézet.

Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök.

Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.

A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának” nevezi.

Amikor egy írói életút és az aktuálpolitikai céloktól soha nem mentes emlékezetpolitika találkozik, nagy esélye nyílik utóbbinak a sajá szája íze szerint szelektálni, mert egy gondolkodó ember életútjában biztos, hogy van idézet haza- és családszeretete, istenhitre, békevágyra, de forradalmi harci hevületre is, mindenre és annak ellentétjeire is.

Aktuális emlékezetpolitika

Az már ízlés kérdése, hogy egy Nobel-díjas író méltatásánál ki mennyire érzi összekapcsolhatónak az író méltatását és valami aktuálpolitikai ügy beemelését. A politikusok ebben nem szoktak mértékletesek lenni, Orbán Viktor sem volt visszafogott, amikor az intézet megnyitóján a vasárnapi tiszaújvárosi időközi parlamenti választást is beemelte beszédébe. Mint fogalmazott

akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani”.

E gondolatot aligha lehet Kertész méltatásának kihagyhatatlan fordulataként értékelni, annál inkább Biró László tiszaújvárosi közös ellenzéki jelölt kínos múltjának felemlegetéseként. Mint az MTI is emlékeztet, a jelölt korábban Judapestnek nevezte a fővárost, és a választás előtti ellenzéki vita arra utalt, hogy ezt valóban nem bocsátotta meg minden politikai erő neki, mások pedig befogott orral maradtak támogatók.

Orbán Viktor az életút más mondataiban is talált kapaszkodót saját politikai családjának üzeneteihez, ezt a mondatot is kiemelte

olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik”.

A beskatulyázhatatlan

A miniszterelnök még további idézeteket is talált, de emellett azt is felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része gondolta úgy, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak” például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Pedig futballhasonlattal, ha hatalmas meglepetésre Gulácsi Péter nyerné a következő Aranylabdát, annak valójában minden magyar csak örülhetne, és nem kellene fanyalogni, hogy Szalai Ádám, vagy Dzsudzsák is megérdemelné, ők miért nem kaptak még (nehogy félreérthető legyen, ez a hasonlat most nem a miniszterelnöki beszédből származott).

Na de vissza a beszédre! Ez a vita mindenesetre beskatulyázta Kertész Imrét egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják, az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni. A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta” – fogalmazott.

Hároméves gondolat

Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója felidézte: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja.

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy az intézetnek otthont adó Benczúr utcai szecessziós villát a 20. század elejének mesterei olyan színvonalon alkották meg, hogy a mai napig is a látogató csodálatát váltja ki.

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti programokkal, de kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen hirdet.

Az épület

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó, Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint az alkotó szellemi örökségét ápolja.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök megnyitja a Kertész Imre Intézetet. Fotó: Máthé Zoltán / MTI