„A Minisztériumnak nincs adatbázisa újságírókról”. Ez a lényege annak a válaszlevélnek, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium küldött lapunk közérdekű adatigénylésére. Azt kértük a tárcától, hogy küldjék el a magyar újságírók szakmai látogatásaival kapcsolatos adatbázisukat, illetve minden olyan adatot bocsássanak rendelkezésünkre, amely Magyar József helyettes államtitkár „Tájékoztatás kérése magyar újságírók szakmai látogatásairól a fogadó országban” tárgyú 2020. június 2-án az EU-ban található magyar nagykövetségek számára küldött levele nyomán keletkezett.
Magyar a levélben arról érdeklődött, hogy nagykövetségek tudomása szerint a fogadó ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, voltak-e ilyen látogatások. Amennyiben igen – folytatta a levél – mikor történtek az utazások, „milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”.
A KKM adatigénylésünkre küldött válaszában hozzátette, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyik állásfoglalása alapján az Európai Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság nem vonatkozik a munkadokumentumokra. „Éppenséggel garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik” – idézték a NAIH állásfoglalását.
Bár az adatnyilvánosság munkaanyagokra nem vonatkozik, tájékoztatjuk, hogy munkánk során – nyilvános adatok alapján – azt vizsgáltuk, hogy Soros-szervezetek bizonyos esetekben budapesti nagykövetségekkel együttműködve, hogyan akarnak befolyást gyakorolni Magyarországra
– írták. Az adatgyűjtés indoklásával kapcsolatban Menczer Tamás államtitkár korábban hasonlóan érvelt az ATV-ben.
A Külügyminisztérium ezzel tehát azt állítja, hogy bár minden EU-s magyar nagykövetségtől kértek információkat magyar újságírók külföldi szakmai látogatásaival kapcsolatban, a kapott válaszokból végül nem állítottak össze adatbázist.
Miközben Menczer és a KKM sajtóosztálya is sorosozással indokolta Magyar József levelét, Szijjártó Péter miniszter egy sajtótájékoztatón a Telex kérdésére azt mondta, hogy ha vannak országok, akiknek fontos, hogy elhívjanak magyar újságírókat és képzéseket tartsanak nekik, akkor lehetne ez a viszony kölcsönös: külföldi újságírók is jöhetnének Magyarországra, hogy „mutassunk nekik mindenfajta szakmai programokat”.
Cikkünk nyomán több nemzetközi újságírószervezet is elítélte, hogy a külügyi tárca ebben a témában gyűjt információkat, a Társaság a Szabadságjogokért pedig azt közölte, hogy egy érintett újságíró bevonásával jogi eljárásokat indítanak, hogy megtudják, a KKM pontosan milyen adatokat gyűjtött újságírókról, és azokat mire használták fel.
A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul, hogy vizsgálják meg, „összhangban van-e az uniós alapjogokkal, illetve az Alapvető Jogok Európai Chartájával a független újságírók listázása”. A párt arra is kíváncsi, hogy a bizottságban „milyen konkrét lépéseket tesznek a magyarországi médiasokszínűség, az információ- és véleményszabadság megtartásának érdekében”.
