200 éjszakai szórakozóhely maradhat a bulinegyedben, de ettől csak még nagyobb lett a zavar

Legfontosabb

2024. január 8. – 12:15

200 éjszakai szórakozóhely maradhat a bulinegyedben, de ettől csak még nagyobb lett a zavar
A Szimpla Kert, a bulinegyed egyik kultikus kocsmájának bejárata a Kazinczy utcában – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A bulinegyed, azaz Erzsébetváros a Király utca, az Erzsébet körút, a Rákóczi út és a Károly körút által határolt területének ügye évek óta parázs vitákat szít a helyi önkormányzat, a lakosság és a szórakozóhelyek között, erről Niedermüller Péter, a kerület polgármestere interjúban is beszélt korábban a Telexnek. Egy októberben elfogadott rendelet még tovább szabályozza Belső-Erzsébetváros kocsmáinak működését, sőt a nyitvatartási engedéllyel rendelkező helyek számát is korlátozza.

A Niedermüller Péter Facebook-oldalán megjelent intézkedések szerint a kocsmáknak, vendéglátóhelyeknek többek között saját biztonsági őrt kell alkalmazniuk, az előttük található utcaszakaszt naponta többször takarítaniuk kell, három szabályszegés után pedig az engedélyüket is bevonják, ráadásul az eddiginél hosszabb zárvatartással is büntethetik majd őket.

A rendelet a boltok működését is szabályozza (nemcsak nem árulhatnak szeszes italt este 10 és reggel 6 között, de el is kell zárniuk azt a vevőktől), valamint megtiltja az elektromos rollerezést a járdán, illetve kötelezi a kutyát sétáltatókat arra, hogy kutyapiszok-felszedő zacskót, illetve vizet tartsanak maguknál a piszok felszedésére.

A rendelet a területen éjfél és reggel 6 között nyitvatartási engedéllyel rendelkező helyek számát is maximálja, összesen kétszáz ilyen engedély adható ki. Az egyik legnagyobb hetedik kerületi romkocsma, a Szimpla Kert társtulajdonosa, Zsendovits Ábel szerint a rendelet hatálybalépésének idején százkilencven körüli kocsmának volt engedélye a területen, ezért hozták a kétszáz egységről szóló szabályozást.

Így senkinek az engedélye nincs veszélyben, senkinek nem kell bezárnia, de az új helyek létrejötte erősen kérdésessé vált.

„Több ciklus óta figyelem, ahogy különböző testületek inkompetens módon próbálnak bizonyos, jelen esetben valós problémákra válaszokat adni, általában tiltó vagy korlátozó rendeletek formájában. A mostani is egy ilyen, és ez sem hoz megváltást sem a lakóknak, sem a vállalkozóknak, ellenben új problémákat szül” – véli Zsendovits.

A rendeletet piackorlátozásnak éli meg, a kocsmák számának maximálásával kapcsolatban pedig nem érti, ha valaki megfelel a feltételeknek, akkor miért ne nyithatna újabb helyet. Emellett elmondta azt is, hogy szerinte az októberben bevezetett intézkedések leginkább a kisebb (legfeljebb 100-150 fős befogadóképességű) helyek működését nehezítik meg, hiszen akármilyen kicsi alapterületű kocsmáról van szó, a tulajdonosoknak ugyanúgy biztonsági őrt kell alkalmazniuk, és az utcát is takarítaniuk kell, ami többletköltséggel jár.

Kisüzem a Dob utcában – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Kisüzem a Dob utcában – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A kiadható engedélyek maximálása miatt felmerült annak gyanúja is, hogy az engedélyhez jutó kocsmatulajdonosok elárverezhetik majd a megkapott engedélyeket. Gyarmati Tímea, az önkormányzat sajtófőnöke szerint ez azonban nem lehetséges. „A 24 és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedélyek nem átruházhatók. Az engedélyeket kérelemre és csakis abban az esetben lehet kiadni, ha a kérelmező a rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel” – mondta el kérdésünkre Gyarmati.

Azt is hozzátette, hogy „a javaslatcsomag megalkotását elsősorban a helyi viszonyok, illetve a helyben élők éjszakai nyugalmának, pihenésének elősegítése indokolta”, ezzel viszont sem Zsendovits, sem Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület független önkormányzati képviselője nem ért egyet. Az egyesületet még 2023 elején alapították a pesti bulinegyedben sok éve működő vállalkozások, azzal a céllal, hogy az utcákat tisztán tartsák, csöndesebbé tegyék, és a lakókat zavaró kocsmaturizmust is korlátok közé szorítsák.

Garai szerint a novembertől hatályos rendeletet semmilyen egyeztetés nem előzte meg az önkormányzat és a polgármester részéről, nem történt párbeszéd sem a lakossággal, sem a képviselő-testülettel. „Az intézkedéscsomag nemcsak a helyek maximalizálásában merül ki, hanem számos más, pótcselekvés jellegű, jellemzően a kisebb helyek ellehetetlenítésével járó rendelkezést foglal magába, teszi mindezt a lakosságra hivatkozva. Számos olyan feltételt támaszt, melyek a kisebb helyeket sújtják, és a nagy befogadóképességű, a helyi lakosság legsúlyosabb problémáit okozó diszkók és azok tulajdonosainak dominanciáját erősítik” – fejtette ki Garai.

Garai és Zsendovits véleményét némileg árnyalja egy névtelenséget kérő forrásunk, aki egy Kazinczy utcai, körülbelül 50 fős befogadóképességű kocsma tulajdonosa. „Nekünk annyira nem fáj a dolog, inkább a Covid után volt nehéz, mire megjöttek a turisták. Most jobban megy a bolt, mi bírjuk, mert olyan helyen vagyunk, ami rajta van a turisták útvonalán, szerencsések vagyunk. Azoknál a helyeknél van bazi nagy zűr, amik a helyiekre építenek.”

A Wesselényi utcai Úri Muri tulajdonosa, Neumann Alex ezzel szemben a rendelet bizonyos részeit támogatja. „A helyzet az, hogy én maximálisan egyetértek az utca takarításával, mi amióta nyitva vagyunk, csináljuk, szerintem ez a minimum.

Ha én abból keresek pénzt, hogy nálam valakik szórakoznak, és ennek a nyomai meglátszanak az utcán, akkor az a legkevesebb, hogy feltakarítom.”

Szerinte egyébként a vendéglátóegységek számának maximálása egyfajta privilégiumként is felfogható, hiszen ez egy „lehetőség is lehet, mert nem tudnak mellénk nyitni még ki tudja hány helyet”.

Niedermüller Péter korábban kulturális negyeddé akarta átalakítani a bulinegyedet, ez azonban nem teljesen sikerült, 2023 márciusában pedig Pintér Sándor belügyminiszter kért több razziát az érintett városrészben. A mostani rendelet az érintettek tapasztalata alapján látszatintézkedésnek tűnik.

Erről Gyarmati úgy nyilatkozott, hogy 2019 óta dolgoznak azon, hogy „az évekig szabályozatlanul működő és burjánzó vállalkozásokat világos, betartható és a lakosság érdekeit szolgáló keretek közé szorítsák”. Hozzátette, hogy bár szerintük az általuk kialakított kritériumrendszer működik, a keretei világosak, „az elmúlt évek tapasztalatai, a lefolytatott ellenőrzések és a folyamatosan az önkormányzathoz érkező lakossági észrevételek alapján szükségessé vált a rendelet és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok módosítása”.

Az, hogy a szabályozások és a kocsmákra vonatkozó rendelkezések mennyire átláthatók, vitatott kérdés. 2022 végén például a Kis Diófa utcai Kisüzem éjfél utáni nyitvatartási engedélyét vonták meg. Az ügy nagy port kavart, hiszen az akkori szabályok alapján egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy milyen és meddig terjedő feladataik és jogköreik vannak a vendéglátóhelyeknek. Ilyen nehezen betartható és később a kocsmákon számonkérhető feltételek például, hogy a vendégek ne fogyasszanak az utcán alkoholos italt, vagy ne legyenek a helyek előtt sokan, ne hangoskodjanak az utcán.

Az októberi rendeletek ehhez képest még több felelősséget hárítanak a kocsmákra, de azt például nem szabályozzák (hiszen ellenőrizni is lehetetlen lenne), hogy az alkalmazott biztonsági őröknek mi a pontos feladatuk. „Nem egyértelmű, hogy végzettséggel rendelkező biztonsági őr kell-e ehhez a feladathoz, vagy csak egy személy, aki alkalmas erre a feladatra, de tapasztalataink szerint egy udvarias kérés szinte mindig elég” – meséli az ügyről Neumann.

Erre a fajta átláthatatlanságra példa névtelen forrásunk szerint a felügyeleti díj esete is. Ezt eredetileg Vattamány Zsolt polgármestersége alatt vezette be a kerület még 2005-ben, az akkori rendelet az éjszaka is nyitva tartó helyeket 20 forint/fő/éjszakai nyitvatartási nap megfizetésére kötelezi. Forrásunk szerint

„ezt eredetileg azért fizettük, hogy legyen utcatakarítás. Most ott tartunk, hogy meg is kell csinálnunk, de közben ugyanúgy fizetünk is, hiszen a felügyeleti díj továbbra is érvényben van.”

A rendelkezés tehát nyilvánvalóan pluszköltséget ró a vendéglátósokra, ezt Neumann is tapasztalja, az Úri Muri is alkalmaz plusz egy főt, aki az utca rendjére figyel. A változtatás azonban szerinte időszerű volt, ráadásul a vendégek is alkalmazkodók, ami miatt a közterület-felügyelettel is gördülékenyebben dolgoznak együtt, hiszen külön ember figyel az utca nyugalmára. „Az emberek megtanulták, elfogadták, hogy nem lehet bent dohányozni, ehhez hasonlóan megtanulják azt is, hogy nem vihetik ki az italt az utcára. Sokszor és sokat kell szólni, nincs is jó szájíze a dolognak, de a vendégek többnyire megértik.”

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!