A magyar gazdaság három éve nem tud érdemben nőni. Miután 2021 és 2022 – többek között az autógyártás és az akkugyártás menetelése, valamint a kormányzati osztogatás és gazdaságélénkítés miatt – viszonylag jól sikerült, 2023 és 2024 is cudarul alakult. És ami a kormányzatnak még aggasztóbb: egyelőre 2025 is ramatyul néz ki.
A három éve tartó bukdácsolás legfontosabb oka a magyar ipar mélyrepülése: az európai kereslet mérséklődése, valamint a túlzott autóipari és akkuipari koncentráció miatt az elmúlt három évben gyakorlatilag hónapról hónapra egyre csökkent a termelés a magyar gyárakban. Van azonban egy másik probléma is: a magyarok az emelkedő bérek ellenére sem hajlandók egyre többet vásárolni.
Az egy általános európai jelenség, hogy az emberek a Covid, és főleg az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre többet spórolnak, és ennek megfelelően a jövedelmük korábbinál kisebb részét költik el. Ezt Magyarországon nyilván az is tetézi, hogy a kormány és a köztévé az elmúlt években különböző intenzitással atomháborúval fenyegette az ország lakosságát.
A magyarok kiskereskedelmi fogyasztása 2023 óta csak csigalassúsággal növekszik, a folyamatban egymást követik a kiugrások, majd a visszaesések. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig rendre úgy érzi, hogy kommentálnia kell ezeket az adatokat: a jó hónapokat mindig győzelmi jelentések, a rosszakat pedig kifogáskeresés követi.
A kifogások keresésére és bemutatására az elmúlt háromnegyed évben több jó példa is volt:
- Szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, amit az NGM akkori közleménye a Dunán levonuló árvízzel magyarázott. Ahogy a 444 akkori cikke felhívta rá a figyelmet, a kiskereskedelem éppen a Dunától távol lévő megyékben, például Somogyban és Veszprémben esett vissza a legnagyobb mértékben, míg az árvíz által sújtott Budapesten pont nőtt.
- A minimális javulást mutató október és november után decemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, amit az NGM akkori közleménye azzal magyarázott, hogy a hatnapos hosszú hétvége miatt a szokásosnál jóval többen utaztak el külföldre, és aztán ott is vásároltak.
- A kiskereskedelmi forgalom januárban megugrott, amit februárban 0,6 százalékos, márciusban pedig ahhoz képest is 0,5 százalékos zsugorodás követett. Az NGM-nek erre is azonnal megvolt a magyarázata, ami szerint azért lett ilyen gyenge az adat, mert tavaly márciusra, idén azonban áprilisra esett húsvét, így a húsvéti nagybevásárlások csak a következő havi adatokban látszanak majd.
Hogy ez így volt-e vagy sem, nem tudjuk, áprilisban mindenesetre az előző hónaphoz képest két százalékkal, az előző év azonos időszakához képest öt százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az NGM a sikert természetesen magának könyvelte el: szerintük a növekedés jelentős részben az árrésstop utáni árcsökkenés miatt következett be.
Májusban aztán szokás szerint jött a koppanás: az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az erről szóló KSH-közlemény megjelenése után egy ország várhatta, milyen kifogással áll elő ezúttal Nagy Márton minisztériuma.
A szomorú hír az, hogy semmi újjal. Egészen pontosan azt írták: „az adatok alakulására jelentős befolyással voltak a tavaszi ünnepek, így a húsvét és a pünkösd hatásai.” Vagyis a visszaesés oka szerintük az, hogy a húsvét még áprilisra, a pünkösd viszont már júniusra esett.
Az NGM közleménye emellett leszögezi, hogy szerintük „egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások fogyasztása továbbra is bővülő tendenciát mutat.” Kicsivel később pedig azt írják: „Minden feltétel adott ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások fogyasztása tovább bővüljön.”
A kreativitás tehát mostanra elfogyott, márciushoz hasonlóan a húsvéthoz kellett visszanyúlni a bűnbak megjelölésekor. Szerencsére a nyári adatközlések magyarázatánál újabb témák merülhetnek majd fel, így például az aszály, illetve az ezúttal szerdára eső augusztus 20. is potenciális kifogássá válhat.
A kiskereskedelmi forgalom májusi alakulásáról itt írtunk részletesen.