Újabb rossz hír a magyar GDP-növekedésnek: visszaesett a kiskereskedelmi forgalom

2,1 százalékkal nőtt idén májusban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest – írja a KSH gyorstájékoztatója. Ez előző, áprilisi fogyasztáshoz képest viszont 1,3 százalékkal mérséklődött a forgalom.

Az egy évvel ezelőttihez képest:

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,5%-kal emelkedett.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,0%-kal bővült.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,8%-kal emelkedett.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,1%-kal mérséklődött.

A magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2022-ben, a választások előtti nagy osztogatás idején érte el eddigi csúcsát, majd 2023-ban a nagy infláció miatt jelentősen visszaesett. Azóta nagyon-nagyon lassan nő, és általában egy-egy jó hónap után majdnem az azt megelőző szintre esik vissza. Idén áprilisban például már a 2021-es átlagos forgalom 103 százalékánál voltunk, májusra azonban annak 101,7 százalékára csúsztunk vissza.

A kiskereskedelmi forgalomnak két szempontból is nagy jelentősége van a magyar gazdaság bővülése, és a költségvetés helyzete szempontjából:

• a gazdaság érdemi növekedéséhez szükséges, hogy az emberek egyre többet vásároljanak, hiszen ez azt jelenti, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek nő a forgalma;
• az állam bevételei jelentős részét az áfából szedi be, és ez a típusú bevétel értelemszerűen akkor nő, ha egyre többet vásárolnak az emberek.

Arról, hogy a magyarok miért nem vásárolnak egyre többet a magyar boltokban, itt írtunk hosszabban.