– Ön szerint van különbség uniós forrás és uniós forrás között?
– Természetesen van, mert amit Norvégia ad, annak semmi köze a brüsszeli forrásokhoz.
Ez a különös párbeszéd hangzott el a kedd délelőtti Közlekedésinfón, azaz Lázár János építési és közlekedési miniszter külön bejáratú minikormányinfóján az RTL riportere és a miniszter között. Lázár válaszával kapcsolatban két dolog tűnhet fel a figyelmes olvasónk:
- Norvégia nem uniós állam.
- A magyar kormány a Norvég Alap pénzeitől korábban ugyanúgy elzárta a magyar civil szervezeteket, mint ahogy most a „brüsszeli” forrásoktól el akarja.
Bár a közlekedési ügyekről szóló Közlekedésinfó előtt arra kérték az újságírókat, hogy más témákról ne kérdezzék a minisztert, ezt nyilván nehéz volt betartani, amikor épp előző nap került nyilvánosságra az a fideszes módosító javaslat, amely még tovább szigorítana a kormány által átláthatóságinak nevezett törvényjavaslaton. Ez az a tervezet, amely alkalmas lehet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse vele a neki nem tetsző tevékenységet folytató civil szervezetek és független újságok működését. Az ehhez benyújtott hétfői módosító pedig az eredeti tervekkel szemben nemcsak a jövő évtől, hanem már idéntől is megakadályozná, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által kipécézett szervezetek hozzájuthassanak a személyi jövedelemadóból részükre felajánlott egyszázalékos támogatásokhoz.
Az RTL riportere arról kérdezte Lázárt, hogy ha ő – mint a sajtótájékoztatón maga is említette – harcol az uniós forrásokért, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal miért listáz civil szervezeteket, amelyek uniós pályázatokon indulva szintén uniós pénzeket szereznek. Miért van az, hogy a kormány által behúzott uniós pénzek rendben vannak, míg a civilek által behúzott uniós pénzek külföldi befolyásnak minősülnek?
Innentől jön az alábbi párbeszéd:
– Még a törvényt nem fogadtuk el.
– De a törvényben benne lesz az, hogy mi az, hogy jó uniós pénz, meg mi az, ami nem jó uniós pénz?
– Elfogadtuk a törvény, vagy nem? Nem fogadtuk el a törvényt. Hogy mi lesz a törvényben, az attól függ, hogy a végső szövegről mikor döntünk, mit döntünk, azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetésre kerül-e, vagy sem. Még rengeteg stáció és ki tudja, mennyi idő van hátra.
– De ön szerint szerint van különbség uniós forrás és uniós forrás között?
– Természetesen van, mert amit Norvégia ad, annak semmi köze a brüsszeli forrásokhoz.
Ahhoz, hogy Norvégia nem az Európai Unió tagja, talán nincs mit hozzáfűzni. A norvég pénzekkel kapcsolatos kormányzati attitűd története viszont talán nem mindenkiben él már élénken.
Tavaly év végén felmerült, hogy a kormány tapogatózhat a Norvég Alap pénzeinek újbóli idecsábítása terén, ekkor összefoglaltuk az előzményeket. A Norvég Alap civil szervezeteknek kiosztott támogatásai feletti ellenőrzést először 2014-ben próbálta megszerezni az Orbán-kormány. Akkor a kedvezményezett „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014–2021-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat – melyek nagy részét egyébként minisztériumokon keresztül folyósítja Norvégia. 2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és a magyar kormánynak, azonban miután 2021 júliusában nem sikerült közösen kiválasztani, mely civil szervezet ossza szét a Civil Alap 4 milliárd forintos keretét, a magyar állam inkább lemondott arról a 77 milliárd forintról is, melynek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna.
