2022. május 30. – 19:03
Hétfő délután Brüsszelben megkezdődött az uniós tagállamok kormányfőinek csúcstalálkozója, mely az Oroszország elleni szankciók hatodik köréről hivatott dönteni. Az uniós csúcs főszereplője kétségkívül Orbán Viktor, aki egyedüli vezetőként ellenzi a szankciós csomag legütősebb elemének szánt olajimport-embargót. És bár ahogy erről részletesen írtunk, a magyar kormánynak nyomós gazdasági és politikai érdekei is fűződnek az embargóval szembeni kiálláshoz, illetve annak felpuhításához, a nemzetközi sajtóban mégis erős a gyanú, hogy Orbán ideológiai bajtársának, Vlagyimir Putyinnak akar szívességet tenni.
Ezért nem csoda, ha a csúcstalálkozó kezdete előtti az Európai Tanács épülete előtt néhány kérdésre megállított Orbánnak egy újságíró nekiszegezte: „Mit szól ahhoz, hogy kritikusai Putyin bábjaként tekintenek rá?”
A valaha kiváló debattőrként, a visszavágások nagymestereként számon tartott miniszterelnök a kérdésre az Euronews videója szerint csak annyit válaszolt:
Fake news, van még valami?
A „fake news” kifejezést mind Orbán, mind a magyar kormány előszeretettel használja kényes kérdések, vagy akár számukra kellemetlen újságírók érdemi válasz nélküli lerázására; a miniszterelnök 2021-ben indított, meglehetősen gyéren frissülő angol nyelvű honlapját is a „fake news” elleni harcnak szentelte.
Azonban a „fake news” a nemzetközi jobboldali populista szótárban szereplő alakja a XXI. század bizarr nyelvi leleménye. A kifejezés eredetileg a tényekkel nem bizonyítható vagy egyenesen cáfolható híreket, vagy az ezeket tudatosan és tendenciózusan közlő lapokat jelentette. De azután jött az igazsággal szemben mindig is kihívó közönyt tanúsító Donald Trump, aki az őt saját hazugságaival szembesítő médiát kezdte el „fake news”-ozni, a politikai buborékfújást tőle tanuló politikusok pedig maguk is átvették ezt a divatot. A meglehetősen konkrét tanúvallomások és bizonyítékok alapján korrupcióval vádolt izraeli Benjamin Netanjáhu például valóságos „fake-news-ipart” vizionált, Jair Bolsonaro pedig a saját tendenciózus álhírterjesztése miatti vizsgálaton feldühödve vádolta meg az egyik bírót „fake news-nyomozással”.