Már Abramovics előtt is szerették a Chelsea-t az oroszok

2021. május 5. – 05:05

frissítve

Már Abramovics előtt is szerették a Chelsea-t az oroszok
A Chelsea drukkerei úton a reptérről a városba a 2008-as BL-döntő előtt – Fotó: Dmitrij Kstyukov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szerda este a Real Madrid ellen játszik BL-elődöntőt a Chelsea, és ha a spanyolországi 1-1 után továbbjut, akkor 2008 és 2012 után újra a döntőbe juthat, és másodszorra nyerheti meg a serleget.

Korunk futballszurkolóinak a Chelsea 2003 óta orosz csapat, akkor vette meg a klubot az orosz oligarcha, Roman Abramovics, innen a Cselszki gúnynév.

Kevesen tudják viszont, hogy az oroszok 2003 előtt is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a klubra. Jonathan Wilson azt írja Behind the Curtain (A vasfüggöny mögött) című, a kelet-európai futballal foglalkozó riportkönyvében, hogy az orosz focidrukkerek már jóval Abramovics londoni bevásárlása előtt szimpatizáltak a Chelsea-vel. A londoni klub moszkvai drukkereit tömörítő egyesület vezetője azt nyilatkozta a szerzőnek, hogy két okuk is van erre: az egyiket Dmitrij Harinnak hívják, a Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben szerződött a Chelsea-hez, ő volt a klub első orosz játékosa akkor, amikor Abramovics éppen felhagyott a gumikacsák forgalmazásával, és belevágott az olajbizniszbe.

Harin hét éven át, 1999-ig szolgálta a Chelsea-t, ahhoz képest csak 129 meccsen védett, köztük az 1994-es FA-kupa döntőjén, amikor négyet kapott a Manchester Unitedtól. Kibontakozását sérülés és Ed de Goey hátráltatta, a menedzser Gianluca Vialli szívesebben állította a hollandot a kapuba.

A másik ok, amiért a Chelsea már Abramovics előtt népszerű volt az orosz drukkerek körében, a huligánkultúrával függ össze. (A huligánkultúra kifejezésért elnézést kérünk azoktól, akik már kaptak pofont huligánoktól.)

A futball annak idején a munkásosztály sportja volt, a lelátón nem rontották a levegőt a világ minden részéből odazarándokolt futballturisták, komplett családok se nagyon, legfeljebb mogorva apák és fiúk, és főleg nem került egy heti fizetésbe az, ha az ember a haverjaival meccsre ment, és két korsó sörrel öblített le egy kiadós fish and chipset. Mindennek tetejében virágzott a huliganizmus, aminek a híre Moszkváig is eljutott.

A huliganizmusban a Chelsea drukkerei különösen erősek voltak, tevékenységük csúcspontjának tekinthetjük, amikor egy komplett szurkolói vonatot gyújtottak fel, ezek után több száz drukkerük került oda, ahová egyébként rövid időre maga Abramovics is egy balul sikerült olajügylet után: börtönbe. Radikális szurkolói csoportjuk, a Headhunters a fehér felsőbbrendűséget hirdeti már évtizedek óta.

És vajon mit látott Abramovics a Chelsea-ben 2003-ban? Nos, ő nem volt a moszkvai Chelsea-drukkerek klubjának a tagja. „Unatkoztam, új kihívást akartam” – mondta, amikor belevágott az üzletbe, amit amúgy 15 perc alatt kötött meg.

A Chelsea díszpáholya egy 2017-es meccsen az integető Abramoviccsal – Fotó: Ben Stansall / AFP
A Chelsea díszpáholya egy 2017-es meccsen az integető Abramoviccsal – Fotó: Ben Stansall / AFP

Mindenképpen londoni klubot akart, mivel az orosz oligarchák körében népszerű városban amúgy is voltak ingatlanai. Így a szintén megvételre ajánlott Manchester United és akkoriban menő Portsmouth kiesett, maradt a Chelsea és a Tottenham.

A Tottenham elnöke, Daniel Levy azonban csak a klub 29,9 százalékát volt hajlandó eladni, Abramovicsnak viszont olyan klub kellett, amit teljes egészében birtokolhat. És volt még egy ok: a 10. Tottenhammel szemben a Chelsea a negyedik helyet szerezte meg a Premier League 2002–03-as szezonjában, így jogosult volt indulni a Bajnokok Ligájában. Így esett a választás a tetemes adóssága miatt olcsón megszerezhető Chelsea-re, és talán ezért játszik szerda este a Chelsea, nem pedig a Tottenham BL-elődöntőt a Real Madrid ellen (bár azért tegyük hozzá, hogy két éve a Tottenham a BL-döntőig is eljutott, ahol 2-0-ra kapott ki a Liverpooltól).

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!