Ózd lézerkéményt akar építeni. Miért óriási baj ez?

„Lézerfényből épül újra az Acélmű egyik kéménye. Ózd történelmében jelentős szerepet játszik a kohászat. Kilenc kémény magasodott annak idején a Gyár út mentén. A monumentális tornyok meghatározták a város látképét. A gyár bezárása után azonban ezeknek is mennie kellett. … A teljes kéményt pedig egy lézerfénnyel fogják megidézni. Ez a végtelenségig sugározza majd a fényt” – olvasható Ózd honlapján.

Még mindig kevesen ismerik a fényszennyezés fogalmát, holott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaiban is szerepel a fényszennyezés visszaszorítása. Egyre többen vannak, akik szerint a környezeti problémák közül a fényszennyezés az egyik, amire igazán oda kellene figyelni. A megporzó rovarok eltűnése, a biodiverzitás csökkenése erre utalnak. A jelen sorok írója évtizedek óta foglalkozik a témával – több nemzetközi bizottság és munkacsoport tagja. Folyamatosan dolgozunk a fényszennyezés visszaszorítása érdekében, de igazi áttörést nem sikerült elérni. Az erős hazai szabályozás hiányában folyamatosan születnek olyan megoldások, amik ellent mondanak a józan észnek, teljesen felesleges fényszennyezést okoznak.

A fényszennyezés az esetek jó részében onnan ered, hogy egy alkotás, berendezés megálmodója, tervezője és/vagy kivitelezője nincs birtokukban azoknak az ismereteknek, amik meggátolnák a rossz megoldások létrejöttét. Sokszor félreértelmezik a természeti vagy a fizikai folyamatok működését. Egy ilyen példa az Ózdra tervezett lézerkémény is. Elsőre talán jól hangzik az, hogy a világűr mélyébe kibocsátunk egy lézernyalábot, ami különlegességével oda vonzza majd a turistákat – de gyanítom, hogy inkább az éjszaka repülő rovarok lesznek jóval nagyobb számban a fény körül. És ez már rögtön egy ökológiai problémát jelez.

Elsőre úgy tűnhet, hogy egy mindössze 240 wattos lézer elhanyagolható (közben gyaníthatóan az elektromos ellátásához közel 5 kilowattnyi teljesítményre van szükség). Legyint a város jegyzője, hogy ezzel kevesebb fényszennyezést okoz, mint egy sima utcai kandeláber. Ennek rögtön ellentmond a város polgármesterének, Janiczak Dávidnak a kijelentése: „...és mindenki szép emlékeket tud majd felidézni a lézerkémény láttán, ami az egész környéken látható lesz, hiszen ennek nincsen magassági korlátja, csak a Föld görbülete az és az időjárás, ami gátolni tudja a láthatóságát.” A Föld görbületét mint gátló tényezőt persze itt nem kell komolyan gondolnunk, mert 25 kilométeres távolságban, ahol a Bükki Csillagda található, a gömbölyűség mindössze a nyaláb alsó 50 méterét takarná ki, itt a domborzat hatása a fontosabb.

Egyszerűen kenyértörésre juthatunk a fenti két kijelentés közötti ellentmondás kapcsán, ha megnézzük az egyik hasonló jellegű lézer készítőjének a videóját. Itt egy 100 wattos RGB-lézer okozta nyalábot látunk többek között 10 kilométeres távolságból. Eléggé egyértelműen látszik nagy távolságból is:

Az ózdi lézerkémény teljesítménye több mint kétszer ekkora, a Bükki Csillagoségbolt-park pedig körülbelül 15 kilométerre kezdődik. Többet nem is kellene magyarázkodni. De mégis csak kell, mert az okozott kár még több. Nem csak a Bükki Nemzeti Park érintett, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet még közelebb van. Elég belegondolni, hogy ott is vannak védett és fokozottan védett éjszakai lepkék, amik a fényszennyezés elsődleges kárvallottjai. Védett élőlények pedig nem csak a védett területek határain belül találhatók. Nem tudjuk pontosan előre megmondani, hogy milyen távolságból vonzza majd a lézerkémény az éjszaka is repülő rovarokat. De találtak már az élőhelyüktől 40-50 kilométerre is lepkéket, amiket a mesterséges fény vonzott el természetes környezetükből. Költöző madarakat zavart meg számos esetben egy nem megszokott fénycsóva, ami végzetes is lehet számukra.

Az alábbi képen a különböző színű lézerek tervezett teljesítményének megfelelő modell látható, ami megmutatja, milyen lesz megvalósulása esetén az ózdi lézerkémény hatása az égbolton 10 kilométer távolságból. Ami nagyon rossz, hogy a legnagyobb teljesítménye a kék lézernek lesz (130 W @ 445 nm). A 10 kilométerre található Lázbérci Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett éjszakai lepkéire (és általában a természetre) nézve éppen a 450 nm körüli kék kibocsátás a legkárosabb. A további teljesítmények: vörös : 60 W @ 638 nm, zöld: 43 W @ 525 nm.

De nem csak az ökológiai kárról kell beszélnünk. Európában először Magyarországon jött létre csillagoségbolt-park a Zselicben, ezt követte a Hortobágy és a Bükk. Ezeket azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a fényszennyezés okozta ökológiai károkra, a csillagos égbolt elvesztésére. Ma már tudjuk, hogy ezeknek a helyeknek komoly turisztikai vonzerejük van. A csillagoségbolt-parkokra jelentős bemutatóközpontok épültek, mint például a Bükki Csillagda. A gyerekek, diákok számára hiánypótló az az élmény, amit ezeken a helyeken kapnak meg. Értékteremtő, ami ezeken a helyeken zajlik. Összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint egy égbe törő lézernyaláb, annál jóval magasabb turisztikai potenciállal. Nem engedhető meg, hogy egy rossz példa lerombolja azt a többéves értékteremtő munkát, amivel ezek létrejöttek. Nem engedhető meg egy rossz példa, mert utána máshol is gátlás nélkül jöhetnek létre a meggondolatlan értékromboló, értelmetlen és pazarló „alkotások”.