Megfejtették, hogy miért vonzódnak a fényhez az éjjeli lepkék

Azt gyerekkorunk óta tudjuk, látjuk, hogy az éjjeli lepkék szinte megbűvölten keringenek a lámpafényben, de ez a viselkedésük egyáltalán nem a modern kor velejárója: ha nyílt láng adja a fényforrást, akkor is ugyanígy tesznek, és akár el is égnek. Természetesen eddig is voltak elméletek arról, hogy mi vonzza a rovarokat a fényhez, de egyik sem volt túl meggyőző. Az egyik teória szerint a lepkék a Hold alapján tájékozódnak, és szimplán összetévesztik a lámpákat a holdfénnyel, míg egy másik szerint vészhelyzetet próbálnak meg azzal elkerülni, hogy a fény felé törekednek. Most egy új kutatás tisztázhatta a kérdést.

A kutatás, amelyről a Guardian számolt be, úgy véli, hogy saját magukat csapdázzák be a molylepkék és más rovarok, és mindez saját, mára öngyilkossá váló trükkjük eredménye.

Dr. Sam Fabian, a londoni Imperial College entomológusa (rovartanásza) szerint a lepkék és sok más, éjszaka repülő rovar úgy fejlődött ki, hogy a hátukat a legfényesebb hely felé fordítják. Több százmillió éven át ez elég egyértelmű volt, a csillagos égbolt felől jött a fény. Azzal, hogy beazonosították ezt a forrást, a vízszintes repülésüket tudták beállítani.

Ahogy viszont megjelent az ember és vele együtt az egyre több mesterséges fényforrás, zavar keletkezett az erőben, és a rovarok mindenféle lámpa irányába kezdték fordítani a hátukat. Fabian szerint folyamatosan erre törekednek, ezért írnak le hurkokat a lámpák köré, és így evolúciós ösztöneik csapdájába estek.

Fabian kutatócsoportja laboratóriumban és a szabadban, Costa Ricában is végzett kísérleteket, a rovar repülési útvonalát a fényforrások közelében nagy felbontású és sebességű infravörös kamerákkal rögzítették. A felvételek egyértelműen kirajzolták, hogy lepkék és szitakötők hátat fordítottak a mesterséges fényeknek, amivel eltérítették magukat a repülési útvonalaiktól.

„Ha a fény felettük van, akkor elkezdhetnek keringeni körülötte, de ha a fény mögöttük van, akkor hátrafelé kezdenek dőlni, és ez azt eredményezheti, hogy egyre feljebb és feljebb emelkednek, amíg le nem buknak” – mondta Fabian.

„Még drámaibb, amikor közvetlenül a fény fölött repülnek. Ilyenkor fejjel lefelé fordulnak, és ez zuhanáshoz vezethet. Ez valóban arra utal, hogy a lepke összezavarodott, hogy merre van a felfelé” – mondta a rovartani kutató.

Fabianék, akik a kutatásukat a Nature Communicationsben publikálták, úgy vélik, hogy a fény nem a sötétségből csalogatja elő a repülő rovarokat, hanem mint egy háló, csapdába ejti az arra repülőket.

A fényszennyezés komoly problémákat jelent a rovarvilágnak, ez az egyik fő oka a populációik csökkenésének. Arra a rovarokra vadászó ragadozók is rájöttek, hogy a fényforrások körében sikeresebben vadászhatnak, de a világosság gyakorta azt is elhiteti a rovarokkal, hogy nappal van, ami számukra a nyugalmi időszak, így nem is táplálkoznak.

Az utcai lámpák káros hatásainak minimalizálására is van esély, kutatók szerint olyan spektrumú fényforrásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé vonzóak a rovarok számára. Kerülni kell a rövid hullámhosszúságú fényt, például a kéket és az UV-fényt is.