2024. november 27. – 05:01
Már egy korábbi cikkünkben is megmutattuk, hogy már Budapesten kívül is bőven akadnak egymillió forintos négyzetméterár feletti átlagárral jellemezhető települések. Most térképre is raktuk a 2015 és a 2023 közötti ingatlanár-változást annak érdekében, hogy megmutassuk, hol drágultak leginkább a lakások.
Először azonban a 2023-as négyzetméterárakat ábrázoltuk települési szinten, megmutatva a jelenlegi helyzetet. Ez alapján Budapest és agglomerációja, a jelentősebb megyeszékhelyek, illetve a Balaton környéke rendelkezik a legnagyobb ingatlanárakkal, nem egy esetben millió feletti négyzetméterárral, míg Nógrád vagy Békés megyében bőven találunk 100 ezer forintos négyzetméterárakat.
Az árak változása alapján Békés megye, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyék keleti része vették ki a legkevésbé a részüket az áremelkedésből, hiszen ezeken a területeken jellemzően „csak” kétszeresére nőttek a lakások négyzetméterárai az elmúlt egy évtizedben.
Ezzel szemben a legnagyobb növekedések a budapesti agglomeráció külső és Fejér megye középső részein, illetve a Balaton térségében figyelhetők meg, de jelentős növekedést könyvelhetett el a Tisza-tó menti Sarud és Poroszló is, amelyek a közelmúlt turisztikai fejlesztéseinek egyik célpontjai voltak. Kiemelkedik még a nyíregyházi és a győri agglomeráció területe is, hiszen itt is jellemzők a négyszeres drágulások egyes településeken.
A legnagyobb emelkedés viszont az 500 főt számláló Legénden volt. A Nógrád megyei községben a 2015-ös 24 ezer forintos négyzetméterár lett 2023-ra 245 ezer forint, amely azonban még továbbra is igen kedvező. Nógrád megye pedig ilyen szempontból érdekes helyzetben van, hiszen míg a Legéndet is tartalmazó, a főváros agglomerációjához közel lévő nyugati területeken megfigyelhetők nagyobb árnövekedések, addig a már korábban is emlegetett keleti oldalon mérsékeltebben emelkedtek az ingatlanárak.
A budapesti kerületek közül Józsefvárosban növekedtek a leginkább az ingatlanárak, körülbelül a 3,6-szeresére, a megyei jogú városok közül pedig Esztergom végzett az első helyen a maga négyszeres emelkedésével, de nem sokkal van lemaradva mögötte Tatabánya sem. A nem megyei jogú nagyobb városok kategóriájában Siófokon növekedett a leginkább a négyzetméterár (4,1-szeresére), de Komló sem marad nagyon el tőle, habár ott az 51 ezer forintos ár növekedett 206 ezerre.
Akadt azonban nyolc olyan település is, ahol nemhogy nem növekedtek, de csökkentek az árak. Ezek a fenti térképen halványzölddel vannak jelölve. A legnagyobb ezek közül a 3700 lelket számláló Mándok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, ahol a 60 ezres négyzetméterár stagnálása, enyhe csökkenése figyelhető meg.
A térképen ezek mellett sok az olyan település, amelyeknek szürke színe azt mutatja, hogy az egyik (2015) vagy a másik (2023) évben nem volt legalább három ingatlan-adásvétel, így a KSH adatot sem szolgáltat ezekre. Ez alapján viszont kijelölhetők azok a területek, amelyeken lényegében nem beszélhetünk ingatlanpiacról. Ezek jellemzően a kisebb településeink, de az eggyel nagyobbak közt is sok olyan akad, amit érint ez a jelenség: 2200 ilyen 2000 fős település található hazánkban, körülbelül másfél millió lakossal. Ennyien szorulnak ki tehát szinte teljesen a hazai ingatlanpiacról.
