Egy héttel a választás előtt közel 50 millió amerikai már leszavazott, és könnyen lehet, hogy ennek Trump örülhet

Az elmúlt napokban kevés olyan jelet lehet olvasni az amerikai elnökválasztási kampány sűrűjében, ami bizakodásra adhatna okot a demokrata Kamala Harris stábjának. Az október végi országos közvélemény-kutatási mérésekben megközelítette, vagy akár meg is előzte Donald Trump a jelenlegi alelnököt, miközben a republikánus jelölt hajszálnyival, de átvette a vezetést vagy erősödött több, a választást végül majd eldöntő csatatérállamban is.

Igaz, ez az előny csak hibahatáron belüli, ahogyan Harrisé sem tudott annál magasabb lenni a korábbiakban. Egy héttel az elnökválasztás előtt továbbra is szoros az állás, de a legfontosabb adatguruk modelljei valamivel több esélyt adnak a volt elnök győzelmére.

Van azonban egy másik indikátor, ami első ránézésre nem kedvez a Demokrata Pártnak. Tudniillik Amerika nem november 5-én választ, hanem ezzel a nappal bezárólag. A legtöbb államban így már javában tart a voksolás.

Az előzetes vagy korai szavazás (early voting) intézménye döntően két szavazási formát biztosít a választóknak, államonként eltérő módon és időablakban. Egyrészt, az államok egy részében nemcsak a választás napján lehet személyesen szavazni, hanem napokkal korábban is. A fontos csatatérnek számító Georgia államban például a korai szavazók 94 százaléka szavazott eddig így.

A levélszavazás is közel ilyen népszerű korai voksolási mód, Arizona államban például majdnem minden eddigi szavazatot (97 százalékuk) így adtak le, de vannak államok, ahol csak erre van lehetőség (pl. New Hampshire, Pennsylvania). Floridában kb. fele-fele arányban érkeztek eddig levélszavazatok és személyesen leadott voksok.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy az eddigi szavazatok kikre érkeztek, ugyanakkor arra számos ismert módszertan létezik, hogy megrajzoljuk a már leszavazott állampolgárok társadalmi karakterjegyeit. Mivel a választás megszervezése tagállami hatáskör, így nincs is szövetségi szinten működő adatösszesítő szerv (mint pl. nálunk a Nemzeti Választási Iroda), ugyanakkor számos cég és agytröszt (think-tank) foglalkozik ezen adatok rendszerezésével. Az egyik ilyen vállalat a progresszív oldalon tevékenykedő Catalist, amely a demokraták mellett a CNN munkáját is segíti ezekben a napokban.

A Catalist számításai alapján rögtön két fontos dolog állapítható meg:

• A korai szavazáson a részvétel jelentősen elmarad a 2020-astól, ami annak tükrében aligha meglepő, hogy 4 éve a Covid-járvány is komolyan befolyásolta a szavazókat. Végleges adatokat természetesen nem láthatunk, ugyanakkor például a levélszavazatra regisztrálók összlétszámából is látszik, hogy idén nem lesz akkora a korai részvétel, mint 2020-ban. Eddig 47 millió amerikai már szavazott, 4 éve összesen 101 millióan tették ezt meg a választások napja előtt. Akkor egyébként 65 százalékuk levélben adta le szavazatát.
• A másik pedig az, hogy minden létező vizsgált demográfiai szegmensben azoknak a társadalmi csoportoknak az előzetes részvétele növekedett 2020-hoz képest, ahol Trump hívei vannak többségben. A korábbi exit poll mérések alapján tudjuk például, hogy a fehérek, az idősek, vagy éppen a férfiak körében népszerűbb a Republikánus Párt jelöltje. A múlt vasárnapi adatokkal bezárólag azt látjuk, 2020-hoz képest nagyobb arányban vannak a szavazatukat már leadók között 65 évnél idősebbek (Michigan államban például 43-ról 56 százalékra nőtt az arányuk), valamint ennél lényegesen kevésbé szignifikáns módon, de a fehérek is nagyobb arányban vesznek most részt az előzetes voksoláson, mint négy éve. Másik aggasztó jel Harris kampánycsapatának, hogy habár idén is több a női korai szavazó, azonban 2020-hoz képest aktívabbak 1-2 százalékponttal a férfiak.

Bizonyos államokban emellett a korai választók pártkötődését is tudhatjuk, magyarán, hogy a már szavazott választók közül mennyien voltak egyik vagy másik párthoz választóként regisztrálva (ez nem kötelező, enélkül is lehet szavazni). 2020-ban azt láttuk, hogy a személyesen vagy levélben még a választás napja előtt szavazók relatív többsége (45 százaléka) demokrata volt és mindössze 30 százalékuk volt republikánus, minden negyedik pedig pártkötödés nélküli. Ezért is fordulhatott elő, hogy több államban (pl. Georgia) a levélszavazatokkal tudta megfordítani az eredményt Biden.

Idén az látszik eddig az adatokból, hogy a már leszavazottak 42 százaléka demokrata, ugyanakkor 40 százalékuk republikánus, és mindössze a maradék 18 százalékuk nem tartozik egyik párt regisztrált szavazói közé sem. Az elnökválasztás végkimenetele szempontjából kulcsfontosságú Pennsylvania államban például 2020-ban mindössze a korai szavazók 20 százaléka volt regisztrált republikánus, idén már 30 százalékuk. Ez a szám Arizonában négy év alatt 34-ről 43 százalékra emelkedett, miközben Észak-Karolinában fordítani is tudtak a republikánusok. 2020-ban még 38 százaléknyi demokrata korai szavazóra jutott 30 százaléknyi republikánus, mára 34-33-ra csökkent utóbbiaknál az előny.

A demográfiai adatok, valamint a pártregisztrációs adatok ehhez hasonló egybecsengése nem lehet a véletlen műve, azonban mielőtt máris bontanák a pezsgőt a Trump-toronyban, érdemes felidézni, hogy 2020-szal ellentétben vezető republikánus politikusok idén kifejezetten kérték híveiket a korai szavazásra. Trump ismert támogatói közül erre sürgetett Elon Musk is egy vasárnapi kampányeseményen New Yorkban. Magyarán az is történhetett, hogy a korábbiaktól eltérően sokan a republikánusok közül sem várják meg a jövő keddet, miközben korábban hagyományosan sokkal többen szavaztak közülük a választás napján.

A megismerhető adatokról kikértük Walter Olson, a republikánusokhoz közel álló CATO Institute szenior kutatójának véleményét, aki óvatosságra intett mindenkit. Mint mondta, még akkor is lehetetlenség ezekből az adatokból bármi biztosat kiolvasni, ha az általunk most megismert trendek nagyon reménykeltőek Trump számára. 2020-ban egy súlyos pandémia pusztított az államokban, most viszont párhuzamosan olyan dinamikák, választói stratégiák formálódnak, amikre egész egyszerűen nincs rálátásunk. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy a republikánusok korai választási részvétele egy rendkívül alacsony bázisról kezdett el növekedni idén. Könnyen lehet, hogy egy teljesen normális kiegyenlítődési folyamatot látunk a két nagy választói blokk szavazási szokása között, miközben ez nem befolyásolja majd döntően a választások végkimenetelét.

Kampányszervezési szempontból ugyanakkor nagyon fontos, ha egy adott oldal választói minél többen elmennek már a választás napja előtt szavazni. Mindkét nagy párt ismeri név szerint a választóinak a nagy részét. Tudják, hol élnek, mi a telefonszámuk, emailcímük, milyen a pártelkötelezettségük mértéke. Ezeket az embereket kopogtatásos módszerrel (door-to-door kampánnyal) vagy éppen sms-üzenetekkel, telefonhívásokkal tudják a választás napján mozgósítani.

Azon választók akikről tudják, hogy már leszavaztak, kikerülnek ebből a mozgósítási adatbázisból, így november 5-én az aktivisták egy sokkal rövidebb idő alatt teljesíthető címlistát kaphatnak kézhez, ami nagyban növeli a sikeres művelet esélyeit. Aligha véletlen, hogy a Demokrata Párt híresen jó volt a terepen, ugyanakkor az adatok alapján az látszik, hogy ezt az előnyüket elveszíthették a republikánusokkal szemben.