11 óráig a választásra jogosultak, közel 23 százaléka ment el szavazni, a 2022-es országgyűlési választáson ekkor már 25,77 százalékon állt a mutató, a 2019-es EP 17, az önkormányzatin 18 százalékon. Magyarán részvétel tekintetében kezdünk lemaradni a parlamenti voksolások választói aktivitásától, de jelentősen meghaladjuk a két 2019-es voksolás számait.
Történt egy érdekes elmozdulás a településméret szerinti bontásban látható adatokban is. A 11 órás adatközlés alapján már átlagi alatti választói aktivitást mutatnak a 3 ezer és 20 ezer közötti település kategóriákban található kisvárosok és nagyobb falvak, ugye a hajnali órákban ezek még az átlag felett voltak, ugyanakkor már szinte az országos részvételi szintre tornászták fel magukat a megyei jogú városok választói. Ezek már csak 0,14 százalékpontra vannak az országos részvételi adattól.
A budapesti részvételi adat továbbra is a legalacsonyabb, a 22 százalékot sem haladja meg, de mint azt mondtuk, itt várható a 13 valamint 15 órai adatokban lehet jelentős emelkedésre számítani, mivel a fővárosi választók jellemzően később szeretnek szavazni, mint a vidékiek.
Azt is érdemes rögzíteni, hogy egyre kisebbek a választási részvételben látható különbségek, az egyes település kategóriák között. A brutálisan magas kistelepülési (ezer fő alatti falvak: 25,66 százalék) részvételi adatot leszámítva, minden más település kategória egy másfél százalékos intervallumon szóródik, ami egy kiegyenlítődési folyamatot sejtet.
Az eddigi talán egyetlen kisebb meglepetés, a 20 ezer feletti nem megyei jogú városok viszonylag kiugró választási hajlandósága, amit eddig csak az ezer fő alatti falvak tudnak felülmúlni. Az ezer fő alatti településeken nagyságrendileg 630 ezer választó él.
