2024. január 2. – 11:00
Magyarországon már szinte hagyomány, hogy amikor nehezebb időszakot él meg a gazdaság, akkor azt többek között a vasútvonalak bezárásával kívánják orvosolni. A múlt század két nagy olajválsága idején zárták be a Hetényegyháza és Kerekegyháza közötti 143-as (1974. december 31-én), illetve a Bicske és Székesfehérvár közötti 6-os vonalakat (1979. május 26-án). Ez utóbbi egy rövidebb, 5,5 kilométeres szakaszán közlekedik jelenleg a felcsúti kisvasút, így a miniszterelnök elhíresült mondata, miszerint „meghosszabbítjuk Bicskéig”, nem is volt olyan földtől elrugaszkodott. Míg az eredeti vonal normál nyomtávú volt, a Puskás Akadémiához vezető vonalat 2015-ben már keskeny nyomtávúnak építették.
Ma hozzávetőlegesen 5900 kilométernyi vasútvonal működik a személyforgalom számára Magyarországon. A rendszerváltás óta eltelt időszakban csaknem 2 ezer kilométernyit zárattak be a kormányok, egyre több polgárt kizárva ezzel az amúgy legfenntarthatóbb és legbiztonságosabb közlekedési módból.
A rendszerváltás utáni első évtizedben három vonalat zártak be. Az okok változatosak voltak, a Mátramindszent és Homokterenye közötti 83-as vonalat például a mátranováki szénbányák kiapadása miatt szüntették meg 1994-ben. A Dombóvár és Lepsény közötti 49-es vonal 1999-es végleges bezárását a pálya leromlásával indokolták (a vonal bizonyos részeit már korábban kivonták a személyforgalomból), a Dunaföldvár és Solt közötti 151a vonal 2000-es bezárását pedig azzal, hogy fel kéne újítani a Beszédes József hidat. A Dunán átívelő hidat végül a vasúti pálya nélkül újították fel 2001-ben, ezzel a fővárosi Rákóczi híd és a bajai Türr István híd közötti 163 kilométeres dunai szakaszon lévő egyetlen vasúti átkelő is megszűnt.
Ezzel azonban még továbbra is 1000 fölött volt azon települések száma, amelyet a vasút valamilyen formában érintett. Magyarországon ekkor 3152 darab település volt, ez tehát csak a települések harmadát tette ki, ahol ugyanakkor majdnem 8 millió lakos élt. További 2000 település és 2 millió ember autóval 20 percen belül elérhető távolságra élt a legközelebbi vasútállomáshoz. Csupán 150 község 106 ezer lakója esett ezen kívül.
A csúcstartó a Választási Földrajz számítása alapján az Eger és Miskolc között található Répáshuta volt, ahonnan autóval majdnem egy órára van a legközelebbi vasútállomás. A térképen látható, hogy a vasút elérhetősége szempontjából leghátrányosabb helyzetű területeink a határ menti térségek, Baranya-Somogy-Tolna vármegyék határterületei és Bács-Kiskun délnyugati része.
Az időt az autóval való elérhetőség alapján számoltuk
2007-ben drasztikusan változott a helyzet: a második Gyurcsány-kormány 2007. március 4-én összesen majdnem 500 kilométer hosszan 14 vasútvonalat záratott be. A 2009-es nagy pénzügyi világválság idején a Bajnai-kormány további 24 vonalat zárt be összesen több mint 850 kilométer hosszon 2009. december 13-án.
Ezzel összesen több mint 200 településen több mint 520 ezer lakos számára szűnt meg a közvetlen vasúti személyszállítás, és további 400 településen növekedett meg átlagosan 12 perccel (autóval) a legközelebbi vasútállomás eléréséhez szükséges idő. Az ország keleti szegletében volt, ahol 30-40 perccel is. A döntések hatására fél millióval, egymillióról másfélre növekedett azon lakosok száma, akik több mint 10 percnyire laktak a legközelebbi vasútállomáshoz.
Az időt az autóval való elérhetőség alapján számoltuk
A 2010-es hatalomváltás előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz rendkívül hevesen támadta a vasútvonalak bezárását, és az országgyűlési választások után 11 vonalat újra is nyitott. Ezzel a korábban leírt nyírségi helyzetet is orvosolták. A 2007 előtti állapothoz azonban nem tért vissza a vasúti ellátottság, ugyanis az elérhetőségi adatok csak a 2007 és 2009 közötti viszonyokhoz képest javultak, 1,2 milliónyian továbbra is 10 percnél tovább tartó autóútnyi távolságra éltek a legközelebbi vasútállomástól.
Az időt az autóval való elérhetőség alapján számoltuk
Az újranyitott vonalak közül hét még ma is működik (az utolsó térképen kékkel jelöltek), de négyet – hat továbbival kiegészülve – 2023-ban az Orbán-kormány zárt be. Így 2023-ban összesen 10 vasútvonalat zártak be, melyek összhossza 300 kilométer volt. Ezzel a rendszerváltozást követő időszakban összesen közel kétezer kilométernyi vasútvonalat zártak be, de
a 2010-as újranyitásokkal együtt a „végösszeg” az, hogy összesen közel 1500 kilométer szűnt meg.
Ez még így is jelentősnek mondható, hiszen a 2007 előtti vonalhossz ötödét teszi ki. Persze még ez sem tekinthető véglegesnek, hiszen politikai váltások esetén az újranyitások sem kizártak.
Bár ez nem olyan drasztikus leépítés, mint a két 2010 előtti nagy vonalbezárás, így is 50 település több mint 150 ezer lakosa számára szűnt meg a közvetlen vasúti személyszállítás. További 100 település lakóinak hosszabbodott meg a legközelebbi állomástól vett távolsága – országszerte így már újra 1,36 millióan laknak olyan messze vasútállomástól, ami tíz percnél több időbe telik autóval. A térképen ezeket piros színnel jelöltük. Látható, hogy az érintett területek sokkal pontszerűbben jelennek meg, annak ellenére, hogy a vasúti bezárások rendkívül sok embert érintettek.
Az időt az autóval való elérhetőség alapján számoltuk
Az utolsó térképünkön pedig már nem a települési léptéken, hanem a vasútvonalak szintjén lehet böngészni az egyes időszakokban bezárt vasútvonalakat. Sajnos a leszakadó térségek vasútvonallal való ellátottságának csökkentése kormányzatokon átívelően tovább folytatódott, és a fenntartható tömegközlekedés fejlesztése eddig elmaradt. Ráadásul a térképről is az látszik, hogy a vasúti bezárásokkal korábban meglévő regionális kapcsolatokat szüntetnek meg.
Köszönjük olvasóink visszajelzéseit, a cikket több helyen pontosítottuk.