Lázár János szerint unokázós csalóra hasonlít Márki-Zay, és az ellenzék hatalomra kerülve a vidék ellen dolgozna

Megtartotta kampánynyitó rendezvényét Lázár János, aki Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületében indul egyéni képviselőjelöltként a 2022-es országgyűlési választáson. A korábbi miniszter körzete azért különösen érdekes, mert régi fideszes bástyának számít, előző indulásaikor mindig simán nyert is, ám idén tavasszal Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lesz az ellenfél, aki hódmezővásárhelyi polgármesterré választásaikor már bebizonyította, hogy képes nyerni egy masszívan jobboldali területen.

Az energikus beszéd főként Márki-Zay Péternek szóló kemény odamondásokból és a vidéki Magyarország dicséretéből, a vidék fontos szerepének hangsúlyozásából állt. Lázár saját maga mellett érvelve arról beszélt, nem ő a legcukibb politikus, ellenben szívós érdekérvényesítő, aki „Duracell-nyusziként megy előre”, ha arról van szó, hogy ki kell járni valamit a körzetének. Szerinte az olyan üstökösök, mint amilyen Márki-Zay Péter, gyorsan jönnek, majd mennek, ő ellenben már hatodik alkalommal indul ebben az oevk-ban.

Egyéni indulásáról azt mondta: tudja, hogy sok tapasztalt kollégája már inkább csak listán méreti meg magát (többek között Gulyás Gergely, Varga Mihály vagy Kocsis Máté sem indul már egyéniben idén), neki azonban elégséges érv az egyéni hely mellett, hogy ebben a pozícióban továbbra is a körzet 19 településéért dolgozhat. A politikusoknak keresniük kellene a terepmunka lehetőségét, főleg vidéken, tette hozzá. Aki „mezei képviselőzéssel” akarná sértegetni, az alaposan benézte, mondta. Arról is beszélt, hogy rengeteg pozícióban dolgozott már ezért az országrészért,

„volt már minden, csak akasztott ember nem, bár úgy hallja, Márki úr szorgalmazná ezt is”.

Márki-Zay Péter éles kritikája ezen túlmenően is a beszéd gerincét képezte, Lázár önjelölt megváltónak titulálta ellenzéki ellenfelét, aki uszítja a város egyik felét a másikra, és direkt visszahúzza a várost. Saját, olyakor karcos stílusáról is úgy beszélt: „néha hegyeseket mondok, de ez még mindig jobb, mintha hegyeseket köpnék a maszkomba”.

Az elmúlt évek szerinte azt bizonyítják, hogy „míg Márki-Zay csak felfelé megy, Hódmezővásárhely csak lefelé”. Lázár János úgy gondolja, „szájhős, szélhámos és megosztó politika”, amit ez a „messiás” egész Magyarországra rá akar szabadítani.

Arról is hosszan beszélt, miért nem igazi jobboldali szerinte Márki-Zay: „elég-e a jobboldalisághoz, hogy valakinek sok gyereke van, és elmondja magáról, hogy akkora keresztény, hogy hozzá képest csak ministránsfiú a pápa?”. Lázár János azt mondta, 5+1 politikai alappillért kell megvizsgálni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, jobboldali-e egy politikus, ezek az alábbiak:

1. nemzeti szuverenitást, erős magyar államot vagy Európai Egyesült Államokat akar;
2. munkaalapú vagy segélyalapú adórendszert vezetne be;
3. támogatná a családokat vagy megszorítana;
4. a nemzet részeinek tekinti-e a nyugdíjasokat, akiknek nyugdíjprémiumot juttat a növekedés után vagy elveszi a 13. havi nyugdíjat;
5. a cigányság felemelésében, integrálásában gondolkodik, vagy észak-afrikai és ázsiai migránsok betelepítésében;
6. a bónusz kérdés pedig, ami szerinte „a magyar politika PCR-tesztje”: Gyurcsánnyal vagy ellene? Lázár úgy véli, ez a pont mindent eldönt.

Ezek alapján szerinte Márki-Zay egyértelműen nem jobboldali, hanem egy szélhámos, aki nem jobb, mint egy unokázós csaló.

A beszédben hangsúlyos részt kapott a vidék és Budapest szembeállítása. Lázár úgy vélekedik, a balliberálisok olyan mértékben vidékellenesek, hogy ha jön a Márki-Zay-kormány, „újrakezdődik a kuláküldözés”. Szerinte a Fidesz továbbra is gazdapárti, a kormány azt mondja, most már a vidék jön, a vidéknek kell jönnie. Ez fekete-fehérré teszi a választást április 3-án. „Két világ csap össze: az egyik azt mondja, Magyarország legyen továbbra is Budapest-ország, a másik azt, hogy több pénzt a vidéknek” – mondta.

„Ha az ellenzék nyer, talán jobb lesz Budapestnek, és biztos, hogy sokkal rosszabb lesz minden vidéki embernek. Ha Csongrád-Csanád megyében nyer az ellenzék, csak Szegednek lesz jó, Makónak, Hódmezővásárhelynek nem” – fűzte tovább a gondolatmenetet.

Lázár szerint „valami félrecsúszott ebben az országban az elmúlt 30 vagy 100 évben: a vidéken élők vannak többségben, mégis övék a legnagyobb kisebbség az országban”. Márki-Zaynak pedig meg kéne értenie, hogy a vidék nem dobbantó, itt emberek élnek, nem aktivisták.

A volt miniszter szerint egyébként 2022 tavaszára sokan elbizonytalanodtak az országban, „mert egy hatalmas, külföldről támogatott gépezet elbizonytalanítja őket”, de arra szólította fel a magyarokat, „április 3-án ne hagyják kiénekelni a sajtot szájukból” azzal, hogy az ellenzékre szavaznak.

A teljes beszéd itt nézhető vissza.