Kövér László úgy emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól, hogy lenyomott egy fideszes kampánybeszédet

Csütörtökön nyílt meg a kommunizmus áldozatainak emlékét feldolgozó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) első állandó kiállítása, Egy diktatúra hagyatéka – Állambiztonsági iratok és történetek címmel. A kiállítás megnyitóján beszélt az Országgyűlés elnöke, Kövér László is, aki az áldozatok helyett inkább az aktuálpolitikáról emlékezett meg az MTI beszámolója szerint.

Mielőtt rátérnénk a legfontosabb idézetekre Kövér László újabb kiadós kommunistázásából, vegyük át, miről is szól az ÁBTL új kiállítása: Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója szerint „korábban nem használt módszerekkel”, és a „magyar múzeumokban még nem látott eszközökkel” szeretnék bemutatni az állambiztonság által megfigyelt emberek történetét. A levéltár kezelésében áll több mint ötmillió oldalnyi digitalizált iratanyag és több mint egymillió megfigyelt személy aktája is.

Müller Rolf történész, a levéltár osztályvezetője elmondta, 4,5 folyókilométernyi dokumentumot dolgoztak fel az elmúlt 25 évben, az új kiállítótérben pedig bemutatják a kommunista diktatúrával szembeni ellenállást, köztük az 1956-os forradalom eseményeit, az elnyomás eszközeit, a kihallgatószobákat és az internálótáborokat, valamint a politikai rendőrség módszereit és az államvédelmi szervezetek intézményi hátterét.

Megemlékezés helyett csúcsra járatott kampány

Kövér László szerint a kiállítás „arra tesz szakszerű kísérletet, hogy bemutassa, miként lehet egy államot a saját nemzete ellen fordítani” és „az állambiztonság szervezetrendszerét a nemzet rabságban tartásának eszközévé tenni”. Szerinte ugyanis a kommunisták 1919-ben, 1947-ben majd 1956-ban is „erőszakkal támadtak rá Magyarországra idegen hatalom támogatásával, elévülhetetlen hazaárulást elkövetve”.

A felvidéki területekért 1919-ben sikeres északi hadjáratot folytató Tanácsköztársaságról Kövér azt mondta, a „magyarellenes” bolsevikok „már akkor kimutatták a foguk fehérjét”, és „mindenféle nemzeti érték és érdek rombolása jellemezte országlásukat”.

Pár mondattal később pedig arról beszélt, hogy ha „elfeledjük, ami a nagyszüleinkkel, szüleinkkel és velünk történt”, akkor a jövőben vagy „akár már holnap más néven, más történelmi díszletek és jelszavak között hasonló elnyomó gépezet törhet mindannyiunkra”. Sejtelmesen utalt ezzel a magyar baloldalra, de aztán ki is mondta, amire gondolt:

„Az elmúlt húsz évben több figyelmeztető példa is megmutatta, hogy a posztkommunista politikai erőktől ma sem idegen, hogy a hatalmukba kerített államgépezetet saját népük érdekei ellen működtessék.”

Szerinte 2006 őszén „a kommunista diktatúra legsötétebb időszakát idéző rendőri és büntetőjogi terror” uralta a budapesti utcákat, ezzel is csúcsra járatva a tizenöt évvel ezelőtti eseményekről szóló fideszes narratívát.

„Ma pedig semmit sem felejtve és semmit sem tanulva, bosszúszomjasan fenyegetik a velük egyet nem értőket perekkel, börtönnel, lámpavassal, földönfutóvá tétellel, szűk levegővel, és programként fogalmazzák meg az alkotmányos szabályok félrerúgását. Úgy gondolják, megtehetik, hiszen mindez divatba látszik jönni az európai baloldal köreiben is”

– mondta Kövér László. A házelnök szerint a magyar választópolgárok „békés és demokratikus úton 1990-ben nemcsak a kommunizmus, hanem 2010-ben a posztkommunizmus korszakát is lezárták.

Ezzel, reméljük, egyszer és mindenkorra véget vetettek a hazaárulás politikai rendszerének is Magyarországon.”