Kétmillió éves DNS-t találtak
2022. december 8. – 00:03
Egymillió évvel idősebb a most talált DNS-töredék, mint a korábbi rekordtartó, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A mikroszkopikus DNS-töredékekeket a jégkorszaki üledékben találták Grönland északi részén.
Az ősi DNS-t kétmillió éves ökoszisztéma feltérképezésére használták, amely egy szélsőséges éghajlatváltozást is átvészelt. A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetnek megjósolni a jelenlegi globális felmelegedés hosszú távú környezeti hatásait.
A kutatók összesen 41 használható mintát találtak, az elemzést pedig a Nature szaklapban tették közzé.
A DNS-töredékek felfedezése azért nagy szó, mert az örökítőanyag gyorsan lebomlik, kutatók szerint azonban ezek a minták bizonyítékul szolgálnak ara, hogy a megfelelő körülmények között fennmaradhatnak megfelelő minőségű maradványok. Az ősi DNS-mintákat 20 ezer év alatt felhalmozódott üledékben találták. Ez az üledék végül jégbe vagy permafrosztba zárva maradt meg, így senki nem bolygatta mintegy kétmillió évig.
A hiányos, néhány milliomod milliméteres mintákat a København-formációból vették. Ez egy majdnem 100 méter vastag üledéklerakódás, amely a Jeges-tengernél, Grönland legészakibb pontján található. Grönland éghajlata kétmillió évvel ezelőtt az északi-sarkvidéki és a mérsékelt éghajlat között változott, és 10-17 Celsius-fokkal melegebb volt, mint ma.
A tudósok állatok (rénszarvasok, nyulak, lemmingek), növények (nyír- és nyárfák) és mikroorganizmusok jelenlétére bukkantak. Még azt is sikerült megállapítani, hogy a masztodon nevű jégkorszaki emlős egészen Grönlandig eljutott. Korábban úgy gondolták, hogy ezek az elefántszerű állatok megálltak Grönland előtt, és nem jutottak el idáig Amerika északi és középső részeiről.
A kutatás igazán nemzetközi volt, 40 tudós gyűlt össze a DNS-minták felkutatására Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Svédországból, Norvégiából, az Egyesült Államokból és Németországból. A DNS-töredékek egy részét könnyen össze lehet kötni mai fajok elődjeivel, mások csak nemzetség szintjén kapcsolhatók össze a ma is élő állatokkal és növényekkel, illetve sikerült olyan fajok DNS-maradványaira is bukkanni, amelyeket lehetetlen elhelyezni a 21. században ismert flórában és faunában.
Az, hogy ilyen apró DNS-mintákból is képesek dolgozni a tudósok, a modern DNS-szekvenálási technológiáknak köszönhető.