BioNTech-alapító: Már 2030 előtt megérkezhet az mRNS-alapú rákterápia

A koronavírus ellen fejlesztett vakcinájáról világhírűvé vált német biotechnológiai vállalat, a BioNTech alapítói szerint már az évtized vége előtt bevethetővé válhat az ugyanarra az mRNS-technológiára építő rákterápiájuk – írja a Guardian.

A civilben házaspárt alkotó alapítók, Uğur Şahin és Özlem Türeci a BBC egyik műsorában beszéltek cégük rák elleni küzdelméről, és úgy látják, az utóbbi időben olyan áttöréseket értek el ezen a téren, amelyek okot adnak az optimizmusra a következő években. Arra a kérdésre, hogy a gyakorlati alkalmazásig mikorra juthat el a terápiájuk, Şahin azt felelte, hogy „2030 előtt”.

A koronavírus ellen fejlesztett mRNS-alapú vakcinák működésének a lényege, hogy maga az oltóanyag már nem magát a vírust vagy annak egy darabkáját tartalmazzák, hanem csak a vírus legfontosabb részéről szóló információt juttatják be a szervezetbe, hogy az maga állítsa elő ezt a részt – a koronavírus esetében a tüskefehérjét. Ezt az információt az mRNS vagy hírvivő RNS nevű molekula hordozza: az emberi szervezetbe jutva arra utasítja a sejteket, hogy gyártsák le a tüskefehérjét, amelyen aztán az immunrendszerünk gyakorolhatja a vírus elleni védekezést, felkészülve az éles bevetésre. A vakcinák, köztük a BioNTech vakcinájának működését ebben a videóban mutattuk be:

Az mRNS-technológia egyik nagy előnye éppen az, hogy rugalmas, azaz ugyanezt a módszert más betegségek kezelésére is át lehet szabni, a rák esetében például úgy, hogy nem a tüskefehérje, hanem a daganatos sejtek felismerését segítő információt juttatnak a szervezetbe az mRNS segítségével. Elméletben ez olyannyira lehetséges, hogy a BioNTech valójában épp a rák elleni terápia kifejlesztésén dolgozott, amikor beütött a világjárvány, és átálltak a Covid-vakcinára.

A rákos betegségek kezelése azért is bonyolult, mert a daganatos sejtek felszínét borító fehérjék nagyon sokfélék lehetnek, így nehéz olyan terápiát fejleszteni, amely minden daganatos sejtet célba vesz, de az egészségeseket nem bántja. Türeci szerint a Covid-vakcinákba fektetett munka a rákterápiában is megtérül, mert a járvány alatt a BioNTech sokat tanult arról, hogyan gyártsák le gyorsabban az mRNS-t, illetve hogy az emberek immunrendszere hogyan reagál rá. Hozzátette, hogy a gyógyszerhatóságok is rutint szereztek az ilyen új típusú kezelések értékelésében és engedélyezésében, ami szintén gyorsíthatja a gyakorlati alkalmazáshoz vezető folyamatot. Ezzel együtt kutatóként természetesen óvatosan fogalmazott:

„Tudósként mindig habozunk azt mondani, hogy meglesz a rák gyógymódja. Számos áttörésünk van, és tovább dolgozunk rajtuk”.

A BioNTech több rákterápiája is tesztfázisban jár már, a CARVac nevű mRNS-terápiáról áprilisban mi is írtunk, amikor a cég bejelentette, hogy az első, még nagyon kis létszámú teszteken alapuló eredmények szerint a készítmény ígéretesnek tűnik. A CARVac egy injekció, az oltóanyag az mRNS-technológia segítségével az immunrendszert tanítja meg egy bizonyos típusú fehérje felismerésére és elpusztítására, amely a ráksejtek felületén található. Ez egy már létező rákellenes kezelés, a CAR-T terápia hatékonyságát emeli, amely a beteg T-sejtjeit készíti fel a ráksejtek elpusztítására. A CAR-T-t a vérrák különféle fajtái ellen már sikerrel használják, de más típusú daganatok ellen eddig nem mutatott jó eredményeket. A Biontech megoldásával ez a helyzet változhat meg gyökeresen.

Abban, hogy az mRNS-alapú orvoslás eljutott a gyakorlati alkalmazásig, illetve hogy a koronavírus elleni vakcinákban már bizonyított is, nagy szerepe van Karikó Katalinnak, akit emiatt azóta is a Nobel-díj állandó esélyeseként emlegetnek. Arról, hogy a magyar kutató pontosan mivel járult hozzá a technológia tökéletesítéséhez, itt írtunk. Tavaly novemberben egyébként ő, Drew Weissman kutatótársa, illetve Şahin és Türeci közösen kapták meg az amerikai Rákkutató Intézet (CRI) William B. Coley-díját, éppen az mRNS-alapú rákterápia terén elért eredményeikért.

Karikó egészen a közelmúltig a BioNTech alelnöke is volt, augusztus végén jelentette be, hogy szeptemberben otthagyja a céget: „Új feladatok várnak rám, elsősorban szeretnék végre a tudományos munkában újra elmélyülni, mert az elmúlt másfél évben kevesebb idő jutott erre” – mondta akkor. Şahin és Türeci azonban továbbra is a cég arcai, az ő életútjukat ebben a cikkben mutattuk be.

A koronavírus elleni másik, sikerrel alkalmazott mRNS-vakcina fejlesztője, az amerikai Moderna egyébként augusztus végén beperelte a BioNTechet és a Covid-vakcina fejlesztésén a német céggel közösen részt vevő, szintén amerikai Pfizert, mert szerintük a két vállalat vakcinája „sérti a Moderna által 2010 és 2016 között benyújtott szabadalmakat, amik a Moderna alapvető mRNS-technológiájára vonatkoznak”.

„Az innovációink eredetiek. Húszévnyi kutatást töltöttünk az ilyen típusú kezelés kifejlesztésével, és természetesen harcolni fogunk a szellemi tulajdonunkért”

– mondta erről a BBC-nek Şahin.