Kemenesi: Nincs reális esély, hogy globálisan megszabaduljunk a majomhimlőtől

2022. augusztus 18. – 09:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben még javában tart a 2020-ban felbukkant, világméretű koronavírus-járvány, már egy másik, a jelenleg még majomhimlő néven ismert vírus terjedése miatt is kezdhetünk némileg aggódni. A fejleményekről, illetve a legfontosabb tudnivalókról olvasható interjú a Magyar Tudományos Akadémia honlapján Kemenesi Gáborral, a Pécsi Tudományegyetem virológusával, aki munkatársaival maga is részt vesz a majomhimlővírusok laboratóriumi vizsgálatában.

Kemenesi nagyon sok információt elmond a vírus terjedéséről és hátteréről, amiket a majomhimlő megjelenésekor már mi is részleteztünk. Most viszont részletesebben beszél a várható jövőről.

A virológus szerint egyelőre szinte kizárólag Afrikából rendelkezünk adatokkal a betegség lefolyásáról, így csak feltételezni lehet, hogy „higiénikusabb körülmények között, fejlett egészségügy mellett a betegeknek, illetve a társadalom egészének nincs nagy félnivalója”.

„De nem is az a lényeg, hogy ebben a járványban hányan fognak meghalni. Hosszú távon sokkal aggasztóbb, hogy megjelent egy új himlővírus, ami elfoglalja a fekete himlő által maga után hagyott ökológiai fülkét, és tartósan velünk marad”

– mondja. Hozzáteszi, hogy „sajnos reális esélye van”, hogy a vírus talál magának egy Afrikán kívüli állati populációt, amiben fennmaradhat, és így az emberre terjedve hosszabb ideig velünk marad. A járvány elleni harcban ugyan megjelent már a vakcina, ám egyelőre csak egy 34 évvel ezelőtt készült tanulmány alapján következtethetünk arra, hogy a feketehimlő-vakcina mekkora védelmet nyújt a majomhimlővel szemben. Ugyanakkor a „vírustól globálisan nincs reális esély megszabadulni, ugyanis állati gazdával rendelkezik. A fekete himlő kizárólag az embert tudta fertőzni, így hatékonyan eradikálható volt, ám a majomhimlő a vírust fenntartó állatpopulációkról bármikor újra felbukkanthat.”

Kemenesi azt is elmondta a vírusról, amivel eddig 62 fertőzöttet azonosítottak Magyarországon, hogy a kezdeti szakaszban nehezebben diagnosztizálható, mert ugyanúgy lázzal és izomfájdalommal indul, ahogy millióféle más betegség is. „A kiütéses szakaszban már jóval felismerhetőbb, de ilyenkor is előfordul, hogy a beteg testén csak néhány hólyag jelenik meg, ráadásul jellemzően a fertőződés helyén, például ágyéktájékon, a genitáliákat érintve”, ami nehezíti az azonosítást.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!