MTA-elnök: Karikó Katalin Nobel-díja reflektorfénybe állítaná a magyar tudós elme kreativitását

2021. október 03. – 22:41

MTA-elnök: Karikó Katalin Nobel-díja reflektorfénybe állítaná a magyar tudós elme kreativitását
Karikó Katalin Drew Weissmannel – Fotó: Penn Medicine

Másolás

Vágólapra másolva

Könnyen lehet, hogy hétfőn újabb taggal bővül a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok listája, Karikó Katalin kutatótársával, Drew Weissmannel ugyanis esélyes az orvostudományi Nobel elnyerésére. Magyar származású tudós utoljára 17 éve, 2004-ben kapott Nobel-díjat, akkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért.

Mivel a Nobel-díj-átadó esetén nincs olyan szűkített lista, mint például az Oscar-díjaknál, így tippelni is nehezebb – a fogadóirodák is csak az irodalmira és a békedíjra várnak téteket –, de azért így is jól behatárolható az a kör, akik esélyesnek számítanak egy adott évben. Idén mindenképpen köztük van Karikó és Weisman: a legtöbb, a 2021-es fiziológiai és orvostudományi Nobellel foglalkozó írásban három, maximum négy esélyest taglalnak, a BioNTech alelnökének neve pedig mindig köztük van.

Ez természetesen nem meglepetés, hiszen a BioNTech a Pfizerrel közösen, Karikó több évtizedes kutatására alapozva alkotta meg az első engedélyt kapó mRNS-vakcinát a koronavírus ellen.

Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetemen, 1997-ben kezdett együtt dolgozni Drew Weissmannal. Az mRNS-alapú vakcinákhoz szükséges kutatásokat a 2000-es évek elején végezték. Ezen oltóanyagok elölt vírus helyett csak egy olajos burokban lévő, megfelelően kódolt hírvivő RNS-t juttatnak be a szervezetbe, ami aztán a sejtet arra utasítja, hogy kezdje meg a koronavírus tüskefehérjéinek gyártását, majd pedig erre reagál az immunrendszer. Ezt a technológiát képviseli az EU-ban és Magyarországon is alkalmazott Pfizer–BioNTech- és Moderna-féle vakcina, amiket Karikóék kutatásai nélkül nem lehetett volna ilyen gyorsan kifejleszteni. A kutatópáros az mRNS egyéb, terápiás lehetőségeivel is sokat foglalkozott. Amikor a Pfizer–BioNTech páros elkészült a vakcinájával, Karikó és Weissman együtt oltatták be magukat.

Karikó május elején interjút adott a Telexnek, ebben többek között a vakcinafejlesztésről, variánsokról, a normális életünk visszatéréséről is beszélt. Azt is megemlítette, hogy a következő mRNS-vakcina biztosan az influenza elleni lesz, mert az már elég előrehaladott állapotban volt a koronavírus-járvány előtt is, sőt a BioNTech és a Pfizer 2018-as megállapodása eredetileg épp az influenza elleni mRNS-vakcináról szólt, csak aztán a járvány közbeszólt.

„De már zajlanak az elemzések, melyek azonosítják az összes koronavírus-típus közös tulajdonságait és hogy ezekre a szekvenciákra lehessen koncentrálni. A Covid–19 elleni vakcina kifejlesztése most egy gyors tűzoltás volt, de a terv, hogy legyen egy univerzális oltás minden koronavírus ellen. Ehhez sem kell már sok idő szerintem”

– mondta.

Az mRNS-alapú és a többi vakcina működését az alábbi videóban magyaráztuk el részletesen:

Karikó sikere a világ élvonalába tartozó magyar kutatónők sikere lehet

A hétfői díjátadó előtt Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, neurobiológust kérdeztük arról, hogy mekkora jelentősége lenne Magyarország, illetve a magyar tudományos élet szempontjából egy újabb magyar Nobel-díjnak.

„Bár vitatott, hogy ki számít magyarnak a Nobel-díjasok közül, annyi biztos, hogy a számuk 10 felett van, ami igen magas az ország lakosságának számához képest. Minden magyar büszke lehet erre, és ha ez a szám most eggyel növekedhetne, az igen jelentősen fokozná, reaktiválná ezt az érzést. Karikó Katalin iskoláit Magyarországon végezte, kutatásait is itt kezdte, többek között abban a témában, ami évtizedek kitartó kutatómunkája után a ma ünnepelt eredményekhez vezetett.

Részben emiatt, a sokunk által remélt Nobel-díja nemzetközileg is reflektorfénybe állítaná a magyar tudományosság és oktatási rendszer erejét, a magyar tudós elme kreativitását, ugyanakkor az alapkutatások támogatásának jelentőségéről is adna újabb meggyőző bizonyítékot a hazai politikai döntéshozók számára” – írta Freund a Telexnek.

„Külön öröm lenne Karikó Katalin Nobel-díja amiatt is, mert ő lenne az első magyar Nobel-díjas nő! Sikere ráirányítaná a figyelmet a magyar kutatónők kiváló teljesítményére, akik – különösen a Karikó Katalinéhoz kapcsolódó tudományterületeken – a nemzetközi élvonalba tartoznak.”

És hogy mit gondol az MTA elnöke Karikó esélyeiről?

„Az alapkutatási felfedezések vagy azok hasznosulása után általában eltelik néhány év, mire a Nobel-bizottság meggyőződik a felfedezés valós értékeiről. Közben az is kiderülhet, hogy kik járultak még hozzá meghatározó módon a felfedezéshez, ami megosztott díj kiadását eredményezheti, akár három díjazottnak. Az is előfordult már, hogy néhány év után bizonyították be egy-egy felfedezésről, hogy nem elég megalapozott, vagy hiba csúszhatott valahol a számításokba, vagy gyógymódok esetén váratlan mellékhatások jelentkeznek, és vissza kell vonni a kapcsolódó publikációkat.

Karikó Katalin felfedezése esetén a bizalom a szokásosnál sokkal megalapozottabb, hiszen több mint 30 éve foglalkozik a témával, így az mRNS emlős szövetekbe való bejuttatásával kapcsolatban már minden kiderült, ami kiderülhetett. Ez tette lehetővé a humán alkalmazású vakcinák korábban elképzelhetetlen gyorsaságú kifejlesztését, aminek emberek milliói köszönhetik az életüket. A Nobel-díj idei odaítélését jelezheti előre az is, hogy Karikó Katalin több olyan nemzetközi díjat megkapott, amelyeket a Nobel-díj előfutáraként szoktak emlegetni, ezek közül is kiemelkedő az amerikai Lasker-díj” – mutatott rá az MTA elnöke.

„Az sem közömbös, hogy a Nobel-díj odaítélése erősítheti a bizalmat az mRNS-alapú vakcinák iránt, ami újabb lendületet adhat az oltás felvételének világszerte.”

Jók az előjelek

A Nobel-díj odaítélésének nincsenek egzakt feltételei, így nehéz megjósolni, ki és mikor kaphatja meg a tudományos pálya legrangosabb elismerését. Jason Sheltzer, a Yale orvosi karának segédprofesszora Twitteren mégis megpróbált egy értelmezhető keretet adni annak, mit érdemes figyelni, amikor Nobel-esélyekről próbálunk beszélni, mik azok az elismerések, amikre Freund a Nobel előfutáraként hivatkozott.

Scheltzer szerint a tudományos terület egyik vezető elve az úgynevezett Máté-effektus vagy Máté-hatás (Matthew-effect), ami a hírnév-felhalmozódás jelenségének szociológiai megnevezése. Ez Máté evangéliumának híres részére utal ironikusan:

„Mert attól, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik.” (Mt 25, 29.)

Röviden: a gazdag még gazdagabb lesz, tehát aki már sok elismerést kapott a munkájáért, az rászolgált a legrangosabb elismerésre is. Scheltzer a Gairdner- és a Lasker-díjat emeli ki, illetve a Breakthrough Prize-t, többek között ezek azok, amiket a legtöbb későbbi Nobel-díjas elnyer a tudományos munkájáért. A Yale-professzor számítása szerint 260 olyan tudós van az orvostudományi területen, akik ezek közül legalább egy díjat megkaptak, a Nobelt viszont még nem, és 63 tudós van – pontosabban volt szeptember 27-én –, aki kettőt vagy többet kapott meg a tudományos elismerések közül.

A 96 éves Jos Hermans integet az újságíróknak, miután Belgiumban elsőként kapta meg a Pfizer–BioNTech Covid–19 elleni vakcináját 2020. december 28-án – Fotó: Dirk Waem / AFP

Karikó és Weissman szempontjából kifejezetten jó jel azon túl, hogy az mRNS-vakcinának köszönhetően a bolygó jelentős részét megmentették a koronavírustól, hogy négy jelentős tudományos elismerést is bezsebeltek, ráadásul a közelmúltban.

  • Augusztus 16-án jelentette be a Columbia Egyetem, hogy az intézmény Horwitz-díját Karikó és Weissman kapta a Covid–19 elleni oltóanyagokkal kapcsolatos úttörő kutatásaikért. A díj alapítása óta eltelt 54 évben a 106 Horwitz-díjas közül 51-en kaptak Nobel-díjat.
  • Karikó személyesen vette át szeptember 22-én az Egyesült Államok legrangosabb tudományos díját, az Albany-díjat, amit Weissmannal és Barney S. Grahammel, az amerikai Oltóanyag-kutatóközpont igazgatóhelyettesével, egyben a Nemzeti Egészségügyi Intézetek Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének laborvezetőjével együtt kaptak meg.
  • Szeptemberben két másik rangos, gyakran a Nobel előszobájának tartott díjat is megkapott Karikó. Az első szeptember elején az egyik legjelentősebb, legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos díj, a 2012-ben alapított (2022-es) Breakthrough Prize volt.
  • A második pedig a klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díj. A díj 1942-es alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is.
  • Sheltzer nem tesz róla említést, de a számos további díj közül igen jó ajánlólevél a Brandeis Egyetem elismerése, a Rosenstiel-díj is, amelyet 2021. február 8-án vehetett át Karikó, ugyanis az eddigi 93 Rosenstiel-díjas közül 36 később orvostudományi, élettani vagy kémiai Nobel-díjat kapott.

Persze ezek alapján okoskodni a Nobel-díjra nagyjából olyan, mint a Golden Globe-díj alapján megtippelni, ki kaphatja az Oscart, azzal a nehezítéssel, hogy az Oscarért csak az előző év filmjei versenyeznek, a tudományos díjat viszont jóval egy adott felfedezés, eredmény után is elnyerheti valaki.

Sheltzer megjegyzi, hogy a Nobel-bizottság általában elég konzervatív, és nem kifejezett szokásuk egy-egy felfedezés, eredmény után azonnal jutalmazni. Kivételek persze mindig vannak, és mikor, ha nem egy szó szerint mindenkit közvetlenül, érzékelhetően érintő világjárvány idején tegyenek kivételt.

Pedig Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás elég világosan fogalmazott a végrendeletében, amikor azt írta, „biztos értékpapírokba fektetett tőkém éves kamatai osztassanak fel azok között, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hajtották az emberiségnek”. Ezt viszont már az első alkalommal, 1901-ben sem tartották be, az orvosi-fiziológiai Nobelt elsőként elnyerő Emil von Behring ugyanis jóval korábban, 1890-ben dolgozta ki a torokgyík gyógyításának módszerét, míg a kémiai Nobelt elnyerő Jacobus van 't Hoff közel két évtizeddel korábban ismerte fel a kémiai dinamika és az ozmózisnyomás törvényeit – idézte fel a Hvg.

Az idézettség is fontos lehet

Ami a jóslást illeti, érdekes, hogy a ChemistryViews neves európai szaklap erősen szakmabeliekre korlátozódó Nobel-szavazásán Karikó a kémiai Nobel-díjnál került az esélyesek közé. Vagyis ha hétfőn nem Karikóéknak adnák az orvosi Nobelt, szerdán is izgulhatunk a magyar tudós elismeréséért.

A G7 felveti ugyanakkor, a díjak bezsebelése mellett a tudományos területen való idézettség is fontos szempont lehet. Ennek mérőszáma a Hirsch-féle h-index. Ez Karikó esetében – a Google Scholar adatai alapján – 55 pont, a tavalyi kémiai Nobelt megkapó Jennifer A. Doudna h-indexe 136 pont volt, az orvosi Nobelt elnyerő Michael Houghtoné pedig 100. A ChemistryViews szavazásán a kémiai Nobelre idén legesélyesebb Omar M. Yaghi h-indexe 169 pont.

A lap is hozzáteszi ugyanakkor, hogy „az idézettség helyett sokkal inkább az lehet a döntő, hogy a világjárványt okozó koronavírus elleni védőoltások kifejlesztésében óriási szerepet töltött be, illetve az mRNS-alapú technológiával egy eddig nem látott új ablakot nyitott a tudományos világra, hiszen teljesen új lehetőségét rakta le a jövőbeni gyógymódoknak.”

Drew Weissman és Karikó Katalin – Fotó: Penn Medicine

Kikkel lehetnek versenyben?

Ott van például a 2020-as Breakthrough Prize-t bezsebelő F. Ulrich Hartl és Arthur L. Horwich, akik „a molekuláris chaperonok a fehérjehajtogatás, illetve a protein-aggregáció szabályzásában betöltött szerepét ismerték fel. Ez kulcsszerepet játszik abban, hogy a sejtek elláthassák funkcióikat. Ahogy öregedünk, a chaperonok működése lassulhat, ez pedig számos rendellenességet, például daganatos és idegrendszeri megbetegedéseket idézhet elő” – írta a 2020-as díj odaítélésekor munkájukról a National Geographic.

A 2020-as Breakthrough mellett Horwich és Hartl 2004-ben a Gairdner-, 2008-ban a Horwitz-, 2011-ben a Lasker-, 2012-ben a Shaw-, illetve 2016-ban az Albany-díjat is megkapták már, ezzel hat jelentős díjat érdemeltek ki Nobel nélkül – ha minden igaz, senki másnak nincs ilyen sok az orvostudományi területen, így akár nekik is kijárhat a Nobel-díj.

Szintén az esélyesek között szerepel C. David Allis, aki a rendkívül bonyolult területnek számító hisztonok modifikációjában számít úttörőnek. Az epigenetika – a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával – területén végzett kutatás sosem kapott még Nobelt, és biztos, hogy idővel ezt is jutalmazni fogják. Allis egyébként 2007-ben a Gairdner-, 2018-ban a Lasker-díjat kapta meg a munkájáért, illetve 2015-ben a Breakthrough Prize-t adták neki.

A mezőny tehát biztosan erős. Hétfőn kiderül, a bizottság szerint ki érdemli meg leginkább az idei Nobel-díjat.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!