Szaladgáló gyerekek lábnyomai írhatják át Amerika és a világ benépesülésének történetét

2021. szeptember 23. – 23:31

Másolás

Vágólapra másolva

Ugrabugráló gyerekek, kamaszok és egy felnőtt nő útja a tó partján a homokban, mellettük mamutok, tevék, lajhár és óriásfarkas nyomai: több ezer lábnyomot azonosítottak Új-Mexikóban 23 ezer évvel ezelőttről. Ezzel csak egy probléma van: ekkor még a környéken sem kellett volna embereknek élniük, hiszen Amerika benépesülése az uralkodó tudományos elmélet szerint csak 10 ezer évvel később, a jégkorszak enyhülésével kezdődött. Lehet, hogy most újra kell írni Amerika és a vándorlások történetét.

Az elmúlt száz év legfontosabb felfedezése lehet egyes régészek szerint az az új-mexikói leletegyüttes, amely egy nagyobb területen több ezer emberi lábnyomot tartalmaz különböző állatfajok nyomai mellett. A White Sands-i leleteket szénizotópos kormeghatározással 23 ezer évesre teszik az üledékekben talált fűmagok elemzése alapján. Ez teljesen ellentmond az uralkodó nézetnek, mely szerint az ember ennél csak sokezer évvel később terjedt el az amerikai kontinensen.

Amerika benépesülésének története hosszabb ideje megosztja a kutatókat, de az általános elmélet szerint arra csak kb. 13-16 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor. Eszerint az utolsó jégkorszakban az alacsonyabb tengerszintnek köszönhetően tudtak szibériai népcsoportok átkelni a Bering-szoroson Alaszkába, onnan azonban a hatalmas szárazföldi jégmezők miatt nem tudtak továbbmenni dél felé, így Amerika többi része csak fokozatosan, a felmelegedéssel együtt tudott benépesülni. A legrégebbi azonosított kőeszközök szintén legfeljebb 13 ezer évesek.

Mint a New York Times összefoglaló cikkében is olvasható, már a hetvenes évek óta vannak egy régebbi betelepülésre vonatkozó alternatív hipotézisek, tavaly pedig Mexikóban találtak 26 ezer évesnek mondott eszközöket – ezeknek a kormeghatározását azonban mások vitatják.

Az új-mexikói White Sands-nél lévő lábnyomok friss datálása (a tanulmány itt olvasható) ennél megbízhatóbbnak számít. Az első lábnyomokat 2009-ben fedezték fel a környéken, azóta pedig radar- és 3D-technikával már több ezernyi ősember-lábnyomot azonosítottak a területen. Pontosan követhető például egy felnőtt 23 ezer évvel ezelőtti útvonala, ahogy egyenesen halad egy két és fél kilométeres vonalon. Egy másik nyomcsoport egy anyához és a kisgyermekéhez tartozik, de vannak más gyereknyomok is, mélyebbek és kevésbé mélyek vegyesen – a kutató szerint egyszerúen azért, mert gyerekek voltak és szerettek játszani és ugrálni útközben.

A gyerekek és felnőttek, akik véletlenül nyomot hagytak a történelemben, egy korabeli tó nedves, homokos partján sétálhattak; a puha homokba került üledék megszilárdulva maradt ránk. Többféle állatnyom is volt a közelben, de a kutatóknak igazán izgalmasak az apró növényi maradványok voltak. Az azonos rétegből származó magok a szénizotópus elemzés szerint több, mint 21 ezer évesek. A legrégebbi lábnyom az elemzés szerint 22800 éves, és vannak ennél közel 2000 évvel fiatalabbak is, vagyis a területen tartósan jelen volt az ember, méghozzá vagy 10 ezer évvel korábban, mint hogy a legrégebbi, elfogadott kőeszközök alapján „ott kellett volna lenniük”.

Vannak, akik további megerősítő adatokat szeretnének, hogy ne csak a nővényi maradványok becsült (és néha a környezeti szennyezések miatt tévesen megbecsült) korából kelljen kiindulni egy ilyen kardinális felfedezésnél. Végülis csak arról van szó, hogy vissza lehet-e forgatni Amerika óráját 10 ezer évvel.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!