Bárhol jöhet a csehországihoz hasonló gyilkos tornádó, és szinte lehetetlen előre jelezni

2021. június 25. – 15:09

frissítve

Bárhol jöhet a csehországihoz hasonló gyilkos tornádó, és szinte lehetetlen előre jelezni
Fotó: Czech Thunderstorm Research Association / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Csehország déli részén, a szlovák határhoz közel csütörtökön nagy erejű tornádó pusztított, több mint kétszázan megsérültek, és halálos áldozatok is voltak. A tornádó házakat rombolt le, fákat döntött ki. Közép-Európában ritkán láthatunk ilyen erejű tornádókat, ráadásul elég nehéz is ezeket előre jelezni.

Idén már magyarországi tornádó is került be a hírekbe, május közepén Orosházánál alakult ki egy olyan erősségű, ami fákat csavart ki. Komjáti Kornél, a Viharvadászok Egyesületének elnöke, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa azt mondta, idén április 22. és május 23. között a Kárpát-medencében már öt tornádót is feljegyeztek. Szerinte ebből még nem kell azt a következtetést levonni, hogy megszaporodtak a tornádók itthon, inkább arról van szó, hogy mindenki zsebében ott van a mobiltelefon, amivel rögzíteni tudja a jelenséget. Komjáti azt mondta:

Magyarországon évente átlagosan egy tucat tornádó alakul ki, de ezek ritkán pusztítóak.

Az időjárással foglalkozó oldalakra rendszeresen kerülnek ki olyan tölcsérfelhőkről képek, amelyek nem érik el a talajfelszínt – ezek az úgynevezett tubák, amelyek elég gyakoriak. Ha egy tölcsérfelhő eléri a felszínt, legyen bármilyen erősségű is, akkor már tornádóról beszélünk.

„Ezek után jöhet a kategorizálás, a szakemberek az okozott károk alapján becsülik meg a szél sebességét. Ehhez az úgynevezett EF-skálát használjuk. A Viharvadászok Egyesületének több tagja is úgy becsülte, hogy

Csehországban a tornádó EF-3-as, EF-4-es erősségű volt, ami bőven 200 km/h óra feletti, de akár 300 km/h-s szelet is jelenthetett.”

A tornádó pusztítása a csehországi Mikulkicében – Fotó: Fotó: David W Cerny / Reuters

Az EF-skálát 2007-ben vezették be a korábban alkalmazott Fujita-skála helyett. A tornádók erősségét EF0-tól EF5-ig skálázzák. Az EF1-es kevés kárt okoz, 105–135 km/h-es szelet jelent, míg a skála végpontján az EF5 már 320 km/h feletti szelet jelöl, és szinte felfoghatatlan pusztítást. Ennél vasbeton szerkezetű házak omolhatnak le, és a szél autókat is cipelhet magával, kilométereken át.

A tornádóknak alapvetően két típusuk van, az egyik az úgynevezett mezociklonális tornádó, amely szupercellákban alakul ki, míg a nem mezociklonális tornádó akár egy mezei zivatarban is létrejöhet, ha megfelelőek a feltételek.

Csehországban egy szupercellában fejlődő tornádó tarolt. „A mezociklonális szupercellában heves forgó feláramlások jönnek létre, tornádó pedig akkor tud kialakulni, ha ez a csatorna egyre keskenyebb sávra húzódik össze, mert egy leáramlás, ami szinte rácsavarodik a feláramlásra, összeszűkíti” – magyarázza Komjáti.

A meteorológus azt mondta, a Csehország felett kialakuló szupercella alkalmas volt arra, hogy tornádó fejlődjön benne, de ezt extrém nehéz lett volna előre jelezni.

„Egy tornádóhoz nagyon speciális feltételek kellenek, kicsi skálájú jelenségről van szó. Olyan folyamatok mennek végbe a légkörben, amelyeket nehéz a legfejlettebb modellekkel is előre látni. Ahhoz már adottak a lehetőségek, hogy valószínűségekkel le lehet fedni területeket, de még így sem lehet megmondani, hogy itt és itt tornádó lesz.”

Komjáti azt mondta, hogy bár a legtöbbünk fejében az él, hogy az amerikai prérin söpörnek végig a tornádók, gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak. Európában a nyári félévben a Németalföldön és a lengyel síkságon, illetve Olaszországban a Pó völgyében tudnak kialakulni nagyobb erejűek. De nincsenek földfelszíni alakzatokhoz kötve, síkságon és dombvidéken egyaránt kialakulhatnak: nem a domborzat, hanem a légköri dinamika a meghatározó a létrejöttükben.

A tornádók mérete is ezeken múlik. Míg az Egyesült Államokban 4,2 kilométerest is megfigyeltek már, Európában inkább az egy-kétszáz méter szélesek a jellemzők. „A tornádók életútja attól függ, hogy a szupercella milyen hosszú ideig tud élni. A felhalmozott energia átalakul a légköri folyamatokban, nem tudnak örök életűek maradni ezek a viharok.”

Tornádó ér földet Miamiban 1997 májusában – Fotó: Miami Herald/Getty Images

A megfigyelések szerint egy tornádó átlagosan tíz percig él, van olyan is, amelyik csak néhány másodpercig tart, de az Egyesült Államokban már olyat is láttak, amelyik több órán át tombolt. Hogy mi ölhet meg egy tornádót? Általában a szupercellából érkező hideg kiáramlás vet nekik véget.

Gyakran olvasni arról, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeket szenvedhetünk el, de Komjáti szerint a mostani tornádót ne írjuk be feltétlenül a klímaváltozásnak. A viharvadász azt mondta, egyszerűen túlságosan rövid az az időszak, amelyből ilyen tudományos következtetést lehetne levonni.

És hogy a napokban kaphatunk-e mi is a nyugatról érkező frontból tornádót? „Egy hullámzó frontrendszer közeledik, amelyet a Kárpátok vonulata befolyásol. Az OMSZ által kiadott narancssárga figyelmeztetés – amit nem szabad összekeverni a riasztással – arra utal, hogy a légköri feltételek adottak lehetnek olyan zivatarok kialakulásához, amelyek szélrohammal, nagy szemű jégesővel, illetve intenzív csapadékhullással járhatnak. A légkörben ugyanakkor megvan a potenciál a szupercellák kialakulására is, emiatt a tornádó sem zárható ki 100%-ban. De nem ez lesz a fő veszélyforrás” – mondta a meteorológus.

A Telex működését támogatóink teszik lehetővé, csatlakozz te is hozzájuk!

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!