Az éghajlatváltozás miatt eltűnés fenyegeti a vízpartra épült városokat

Az éghajlatváltozás veszélybe sodorja azokat a városokat, amelyek partvonalakra épültek: habár a tenger közelsége évtizedekkel ezelőtt kereskedelmi központtá tette, felvirágoztatta ezeket a városokat, a változó éghajlati viszonyok most százmilliók életét veszélyeztetik, írja a Yahoo.

A cikk az ENSZ klímaügyi tanácsadó testületének publikálatlan jelentéstervezetére hivatkozik, mely a bolygó előtt álló jelentős éghajlati fenyegetéseket mutatja be. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint a vízparti városoknak most „az élvonalban kell harcolniuk” a klímaváltozással szemben.

„Nehéz döntések elé nézünk, mivel a tengerszint továbbra is emelkedik, az áradások és a viharok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak”

– írják a jelentésben, melyben hozzáteszik, a felmelegedés is kockázatot jelent mind az óceán, mind a kánikulák szempontjából. Eszerint a növekvő tengerszint hosszú távon tömeges kivándorlást eredményezhet majd, ha a vízközeli városok lakhatatlanná válnak és az embereknek el kell hagyniuk azokat.

Ben Strauss, a Climate Central vezérigazgatója arról is beszélt, hogy egy emelkedő tengerszintű világ számára megannyi város, repülőtér, kikötő nagyon rossz helyen van. Strauss ezt azzal magyarázta, hogy „a tengerszint régen stabil volt, ez azonban többé már nem igaz”.

A jelentés szerint olyan városok is veszélyben vannak, mint Velence és Jakarta (itt az elsüllyedés a kockázat), míg az alacsonyan fekvő szigetországokat az fenyegeti, hogy a hullámok eltemetik őket.

A vízparti városok önvédelmi lehetőségei között van például a parti ökoszisztémák helyreállítása, illetve gátak, partfalak építése. Utóbbira példa a világörökség egyik legveszélyeztetettebb területének, Velencének a gátrendszere: a Mose tavaly októberben működött élesben annak ellenére, hogy a helyiek sosem gondolták, hogy a folyamatosan húzódó, milliárdokba kerülő és korrupciós botrányok övezte mobil gát valaha is elkészül. Decemberben aztán elfelejtették bekapcsolni egy téves előrejelzés miatt a gátat, a várost pedig elárasztotta a víz.

A jelentés szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a kockázatokat is mérsékelhetné. Az IPCC előrejelzése szerint azonban a vízszint még akkor is emelkedhet, ha az országoknak sikerül betartaniuk a párizsi egyezményt.

A párizsi klímaegyezményben lefektetett vállalás szerint az évszázad végéig 1,5 fok alatt tartjuk a globális felmelegedés mértékét. Ahogy arról az idén áprilisban tartott, globális klímacsúcsról szóló cikkünkben írtunk, több jelentés szerint is rezegni látszik a léc a vállalással kapcsolatban: egyrészről azért, mert már 1,1 foknál járunk, másrészről pedig azért, mert ha tartani akarjuk az 1,5 fokot, akkor most kéne globálisan változtatni.

A tendencia egyébként egyelőre híresen pocsék: a párizsi megállapodás óta hat év telt el és ez a hat esztendő a legmelegebb volt a meteorológiai mérések kezdete óta. Egy idei becslés szerint az évszázad végére 2,4 fokkal fog felmelegedni a Föld akkor, ha minden tervezett klímavédelmi intézkedés megtörténik – ez azonban jóval több, mint a párizsi egyezménybe foglalt cél.