Nagyon úgy tűnik, hogy ráadás is lesz az utolsó óraátállítás után

Újra itt a március vége, ami többek közt azt is jelenti, hogy vasárnap megint előre kell majd állítani az órát – egészen pontosan hajnali 2-kor hajnali 3-ra –, ami azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe viszont megint később lesz majd sötét. Ha minden a tervek szerint haladna, ez lenne az utolsó óraátállítás Magyarországon, az Európai Unió ugyanis 2019-ben az idei évre rendelte el az állítgatás megszüntetését, de nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány elsodorta ezt a kezdeményezést, és idén még biztosan marad minden a régiben.

Miért kéne abbahagyni az állítgatást?

Ezzel korábban részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk, de nem árt gyorsan átvenni megint a dolgot. Az óraátállítással való leszámolásnak igazából csak előnyei lennének, a gazdasági okoktól egészen az élettani hatásokig semmi nem indokolja, hogy ezzel bajlódjunk. Abban viszont nincs egyetértés, hogy a nyári, vagy a téi időszámítást kellene-e megtartani, és számos indokot lehet felsorakoztatni mindkettő mellett:

• a nyári időszámítást támogatók jellemzően azt emelik ki, hogy tovább van világos, így több időt tölthetünk a szabadban, és a világosban eltöltött rekreációs időkeret is nagyobb,
• a tudomány viszont többnyire a téli időszámítás mellett teszi le a voksát, a szervezetünk cirkadián ritmusa ugyanis ehhez van alkalmazkodva, ha pedig reggel van sötét, amikor kezdjük a napot, az jóval megterhelőbb a szervezetünk számára, mintha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.

Oroszország képében gyakorlati példa is van már arra, hogy előnyösebb lehet a téli időszámítás. Ott 2011-ben a lakosság támogatásával nyári időszámításra álltak át, három évvel később viszont inkább mégis a télin folytatták, mert a nyári időszámítás megtartása sokaknál vezetett depresszióhoz, főleg az ország északi felén levő nagyvárosokban, ahol a hosszú hónapokon át sötétben iskolába vagy munkába igyekvő lakosság kedve egyre romlott. Az állandó nyári időszámítás mellett országosan több egészségügyi problémával találkoztak, általánosan nőtt az emberek stressz-szintje, és 2011-hez viszonyítva 2012-ben jóval több volt a reggeli órákban történt balesetek száma is.

Mit gondol a magyar kormány?

Áttérve a magyar helyzetre, Gulyás Gergely a február 25-i kormányinfón azt mondta, hogy ha már választani kell, akkor Magyarország egyértelműen a nyári időszámításra voksolna, de azt is kiemelte, hogy

ez pont egy olyan kérdés, amelyben előnyös lenne egy összeurópai álláspont kialakítása.

A csütörtöki kormányinfón aztán megint felmerült az óraátállítás kérdése, itt azt kérdezték meg a miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy volt-e vagy terveznek-e uniós vagy államközi egyeztetést a téli és a nyári időszámítás eltörlésének módjáról. Gulyás erre azt válaszolta, hogy Magyarország nyitott arra, hogy az európai uniós többség egyetértése esetén eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem dönthet ebben a kérdésben.

Ahogy a Portfolio is kiemelte, ezt a döntést már nem kell meghozni, hiszen 2019-ben már eldőlt, hogy az óraátállítást eltörlik az Unióban, jelenleg csak az a kérdés, hogy az egyes országok – vagy jobb esetben az Unió egésze egységesen – melyikre szeretnénk átállni a két időszámítás közül. A válaszból viszont azt ismét ki lehetett olvasni, hogy a magyar kormány hajlandó arra letenni a voksát, amelyiket az EU-s többség támogatja.

Na de akkor mikor lesz az utolsó?

Az EU 2019-es rendelkezésének értelmében aki a nyári időszámításra állna át, annak most vasárnap kellene utoljára állítania, aki pedig a télit tartaná meg, annak majd októberben. Jelenleg viszont nem úgy tűnik, hogy sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben, ami azt is jelenti, hogy a korábbi határidőt nem fogjuk tudni tartani.

Az Európai Parlament korábban egyeztetésre kérte a tagállamokat és a Bizottságot, és a tagállami kormány- illetve államfőket tömörítő Európai Tanácsban is meg kellene egyezni a kérdésben, de ez eddig még nem történt meg. A 24.hu korábban Ujhelyi István, MSZP-s európai képviselő irodáját kérdezte meg az ügy brüsszeli állásáról, ahonnan azt a választ kapták, hogy

a kérdés jelenleg egyetlen uniós testület előtt sem szerepel, és a jelenlegi portugál soros elnökség végéig, vagyis június 30-ig nincs is tervbe véve.

Mint írták, ennek egyik oka az, hogy az EU jelenleg minden erejével a koronavírus-járvány legyőzésére koncentrál, a másik pedig, hogy egyelőre még nincs konszenzus a kérdésben. Éppen emiatt valószínűsíthető, hogy az óraátállítás eltörlése későbbre csúszik, azt azonban senki nem tudja, hogy pontosan mikor következhet majd be.