Magyar sugárdózismérő kerül majd a Hold körüli űrállomásra

2021. március 17. – 16:35

Másolás

Vágólapra másolva

Magyar fejlesztésű elem kerül a holdkörüli űrállomás sugárzásmérő rendszerébe – írja az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont közleménye alapján az MTI. A TRITEL űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával.

Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében.

A TRITEL dózismérő – Kép: Energiatudományi Kutatóközpont
A TRITEL dózismérő – Kép: Energiatudományi Kutatóközpont

Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Földön, ezért egészségük érdekében kiemelten fontos a sugárdózismérés.

A Lunar Gateway nevű leendő űrállomás külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire nyújt hatékony védelmet az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben.

Ezen kívül az ESA – meghívásos pályázat keretében – felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra is, hogy fejlessze ki az IDA központi egységét és készítse el annak prototípusát.

Ez lesz az az egység, amin keresztül az IDA rendszer detektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. fogja legyártani.

A Gateway koncepciója – Kép: ESA
A Gateway koncepciója – Kép: ESA

A Gateway harmad-negyedakkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben.

A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 kilométerre, a legtávolabb pedig 70 ezer kilométerre fog keringeni. A Hold körüli térségben gyűjtött tapasztalatokat a szakemberek a jövő Mars küldetéseiben is fel szeretnék majd használni.

Tavaly volt negyven éve, hogy az első magyar fejlesztésű dózismérő műszer, a Pille feljutott a világűrbe, amellyel Farkas Bertalan űrhajós végzett méréseket a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Amerikai, ESA és orosz együttműködések keretében a rendszer különböző változatai azóta is számos űreszköz fedélzetére eljutottak. A Pille legújabb változata – az orosz szegmens szolgálati rendszerének részeként – 2003 óta folyamatosan és megbízhatóan üzemel az ISS fedélzetén. Legutóbb 2018 júniusában helyeztek üzembe újabb Pillét az ISS-en.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!