Új nevet kapna a tudománypolitikai tanács, a kutatási pályázatoknál is változtatna a kormány

Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Módosításokat nyújtott be a magyar kutatásfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban a kormány az éjszaka: a törvényjavaslat szerint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács Magyar Tudománypolitikai Tanácsként (MTT) működne tovább, ami az NKFI Alap működésének szakmai felügyeletében működne közre, és a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogatná véleményező testületként.

Az NTT felállításáról az előző kormány akkor döntött, amikor elvette az MTA-tól a kutatóhálózatot. A testület feladata jelenleg az NKFI alap szakmai felügyelete, és többek között javaslatot tehet a kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre. Az NTT 12 tagból áll: a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterből és 11, a volt miniszterelnök által kinevezett tagból. A jelenlegi tagok például Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Maróth Miklós, a HUN-REN kutatási hálózat elődjének, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak a korábbbi elnöke, Gulyás Balázs, a HUN-REN volt elnöke, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Tag volt még 2024-ig Krausz Ferenc fizikus is, aki pont a Nobel-díja elnyerése előtt került ki a testületből. Krausz később a Kulturális és Innovációs Minisztérium tudománypolitikai főtanácsadója lett, majd megalapította az Élvonal Alapítványt, amivel a korábbi kormány ezermilliárd forintos keretszerződést kötött. Ez volt az egyik első kekva, amit az új kormány megszüntetett.

A most megalakulandó Magyar Tudománypolitikai Tanács (MTT) 11 tagú lenne, három tagot a gazdasági szférából, négyet a tudományos szférából, hármat az állami szférából, egyet pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül neveznének ki. A tagokat a releváns miniszter, vagyis a tudományos és technológiai miniszter javaslatára a miniszterelnök kérné fel és nevezné ki, de csak három évre, ami többször is meghosszabbítható lenne. A testület maga választaná meg az elnökét. A korábbi NTT-tagok megbízatása a törvény hatálybalépésével megszűnne.

A törvénymódosítás szerint a Kutatási Kiválósági Tanács szerepét is megerősítenék, amit eredetileg szintén Krausz Ferenc vezetett. Ennek jelenlegi elnöke Domokos Péter kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja. A tanácsban ott van még Aczél Petra, aki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tudományterületi alelnöke is volt, ahonnan idén május végén távozott. A törvénymódosítás alapján a KKT továbbra is héttagú lenne, a tagokat és az elnököt a tudományos kutatóhálózat elnöke, az MTA elnöke és a Magyar Rektori Konferencia elnöke közösen javasolná, de a kinevezésről és a visszahívásról a miniszter döntene. A tagság három évre szólna, egyszer lehetne meghosszabbítani. A testületben két-két élettudományi és természettudományi, valamint egy-egy társadalom- és bölcsészettudományi képviselőnek kellene helyet kapnia. A hetedik tag, az elnök bármely tudományterületet képviselhetné.

A KKT-vel kapcsolatban új összeférhetetlenségi szabályokat is bevezetnének: például nem lehet tag vagy elnök a kutatóhálózat elnöke és vezérigazgatója, országgyűlési képviselő, kormánybiztos vagy miniszteri biztos. A tagok legfeljebb a garantált bérminimum kétszeresének megfelelő tiszteletdíjat kaphatnának.

A KKT a kiválósági alapú, az NKFI Alap Kutatási Alaprészéből finanszírozott pályázatok döntés-előkészítésében és elbírálásában kapna szerepet. A kutatási pályázatok kiírásáról a miniszter döntene, a KKT javaslatának figyelembevételével, a pályázatok tudományos tartalmát és értékelési szempontjait a KKT egyetértésével kellene meghatározni, és a KKT alakítaná ki a pályázatok tudományos szakmai értékelése alapján a rangsort. Ettől a rangsortól kizárólag jogszabálysértés, összeférhetetlenség, a rendelkezésre álló forrás elégtelensége vagy törvényben meghatározott egyéb okból – részletes írásbeli indokolással ellátva – lehetne eltérni.

Az értékelő testületek és szakértői csoportok vezetőit a kormány által kijelölt szerv vezetőjének javaslatára a miniszter kérné fel, a KKT egyetértésével. A pályázatok értékelésének eljárásrendjét is a miniszter hagyná jóvá, de ehhez szintén kellene a KKT egyetértése. A támogatásról végül a miniszter döntene az adott testület javaslata alapján, és indokolnia kellene, ha eltér attól.

A javaslat szerint az értékelési szempontoknak figyelembe kell venniük az egyes tudományterületek, különösen a társadalom- és bölcsészettudományok, ezen belül a jogtudomány sajátos publikációs kultúráját és kutatási eredményeit.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!