A 2022-es aszályt sokáig történelmi viszonyítási pontként kezeltük, a 2023-as átmeneti enyhülés után azonban újabb aszályos évek következtek. A 2026-os nyár és kora ősz a vizsgált vízkészletmutatókban különösen száraznak bizonyult – olvasható a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének nemrégiben megjelent tanulmányában, ami szerint az idei szárazság még a 2022-esnél is súlyosabb volt.
2023-hoz képest két balatonnyi víz hiányzik a talajból
A kutatók országos talajnedvességi adatsorokat és vízállásadatokat elemeztek, térképekkel, modellekkel és terepi eszközökkel követve a vízhiány alakulását. A hosszabb adatsorok a látványos következmények (kiszáradó földek, előbukkanó zátonyok) mellett a vízhiány halmozódását is láthatóvá teszik, így egyértelmű, hogy a mostani helyzetet nem lehet kizárólag egyetlen rendkívül száraz nyárral magyarázni. Sipos György tanszékvezető egyetemi docens, a vizsgálatok vezetője szerint
„az egymást követő évek vízhiánya összeadódik: a talajok, a felszín alatti vízkészletek és a folyók állapota együttesen jelzi, milyen sérülékennyé vált a vízháztartásunk”.
Mezőgazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyi a növényeknek elérhető víz az úgynevezett gyökérzónában. Az SZTE kutatói ezért elsőként azt vizsgálták, hogyan változott a talajnedvesség országos és regionális léptékben, valamint különböző talajtípusok esetén. A vizsgálatok alapját az a monitoringhálózat adja, aminek a kialakítását több mint egy évtizede az SZTE és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) közösen kezdte meg, és ami aztán országos hálózattá bővült, a rendszerben azóta 22 millió adatpont gyűlt össze.
Az országos összevetésnél a kutatók az egyes évek január–szeptemberi időszakait vizsgálták, így azonos évszakokat hasonlítottak össze. A 10–75 centiméteres mélységtartomány adatai alapján a korábban történelminek nevezett 2022-es aszályos évnél is jól láthatóan alacsonyabbak 2026 azonos időszakának értékei. 2023-hoz viszonyítva a talajnedvesség országos átlagban 26 százalékról 20 százalékra csökkent (térfogatszázalékban megadva), azaz a talajaink vízkészlete közel negyedével esett vissza. Mint írják, ezek átlagértékek, a különböző területeken, talajtípusokban és mélységekben a változás eltérő lehet, de jól jelzik a változások irányát és nagyságrendjét.
A nedvességkülönbség az ország egész területére vetítve, vízkészletre is átváltható: a vizsgált talajrétegben 2022 azonos időszakához képest hozzávetőleg 0,7 köbkilométerrel, 2023-hoz képest pedig 4,1 köbkilométerrel kevesebb víz tárolódott a kutatók becslése alapján. Barta Károly egyetemi docens a hiány nagyságrendjét egy szemléletes példával illusztrálta:
„a 2023-hoz viszonyított, nagyjából négy köbkilométeres különbség megközelítőleg a Balaton teljes vízmennyiségének kétszerese”.
A regionális elemzések alapján a korábbi időszakokhoz viszonyítva a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú a talajnedvesség csökkenése, ezt az Észak-Alföld, majd szorosan a Dél-Alföld követte. Ez a sorrend azonban nem azonos a tényleges vízhiány területi rangsorával: az abszolút értékek tekintetében továbbra is a Dél-Alföld a legveszélyeztetettebb.
A szárazodást az idei nyár egymás utáni hőhullámai és a csapadék elmaradása is erősítette. A monitoringhálózat adatai alapján 2026 januárja és szeptembere között az országos csapadékösszeg alig haladta meg a 200 millimétert, szemben a 2022-es időszak 300 milliméterével. Mindez az jelenti, hogy az idén nyári időjárás több szempontból félsivatagi jellegű körülményeket idézett – áll a tanulmányban.
Idén nyáron és kora ősszel sorra dőltek meg a korábbi legkisebb vízállási (LKV) rekordok. A Duna magyarországi szakaszának nagy részén már szeptember elejére új minimumok jelentkeztek, majd egy átmeneti vízszintemelkedés után október elején több helyen ismét csökkent a vízállás, és a korábbi rekordnál 10–20 centiméterrel alacsonyabb szinteket mértek szinte az összes dunai vízmércén – olvasható a szegedi kutatók tanulmányában.
Különösen súlyos volt a helyzet a Tisza felső és középső szakaszán, a Dráván, a Maroson és több kisebb vízfolyáson is. A Közép-Tiszán egyes mércéknél 45–50 centiméterrel került a vízszint a korábbi minimum érték alá. A vizsgált 285 vízmérce közül 81 esetében, vagyis csaknem 28 százalékuknál jelentkezett új LKV, ami rendkívül magas arány.
Hiába az októberi esők, nem javult sokat a helyzet
Mivel az SZTE tanulmányában csak szeptember végéig elemezték a vízhiányt, megnéztük, hogy mi történt azóta. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből azonban az derül ki, hogy hiába esett októberben a korábbi hónapokhoz képest jelentős mennyiségű csapadék, továbbra is brutálisan vízhiányos a talaj.
A szeptember közepe és október 8. közötti csapadékmentes időszak után egy mediterrán ciklon június óta nem látott mennyiségű csapadékot hozott hazánk területére. Akkor összességében jellemzően 15–35 milliméter csapadék hullott, de a Balaton térségében 40 millimétert meghaladó mennyiség is előfordult. Október közepén ennek ellenére a 90 napos csapadékösszeg 100–160 milliméterrel volt kevesebb az átlagnál. (1 milliméter csapadék 1 liter víznek felel meg 1 négyzetméternyi területen.)
A következő nagyobb esőre október 21-ig kellett várni, ezt szintén egy mediterrán ciklon szállította, nagy területen hullott egyszerre több mint 10–25 milliméter csapadék. Október végén a 30 napos csapadékösszeg hosszú idő óta először a Tiszántúl jelentősebb részén, valamint a Balaton tágabb környezetében pozitív eltérést mutatott a sokéves átlaghoz képest.
Ennek köszönhetően a talaj felszínközeli rétege nagy területen alaposan átnedvesedett, a 30 centiméternél mélyebb rétegekbe azonban csak a Zalai dombság területén jutott a nedvességből, hazánk túlnyomó részén a középső és a mélyebb talajrétegek továbbra is nagyon szárazak.
Október végéhez képest elég riasztó adatokat mutat a HungaroMet vízhiánytérképe is: a növények által legjobban hasznosítható egyméteres mélységben egy kis nyugati területet leszámítva nincs 100 milliméternél kisebb vízhiány az országban. A csapadékkal általában jobban ellátott nyugati országrészben is 136-167 liter víz hiányzik egy négyzetméternyi területről.
Budapesten eléri a 165 litert, az Alföld egyes részein a 180 litert is meghaladja a vízhiány, Szeged környékén például a drámai 200 literhez közelít. De meglepően rosszak az adatok az Északi-középhegység egyes részein is, ahol a 170 litert súrolja a hiány.
Erősen csapadékos két hónapra lenne szükségünk, hogy ezek az arányok számottevően csökkenjenek idén. De még fontosabb lenne, hogy jövő év első hónapjaiban országos átlagban legalább a 100 milliméter vízhiány alá menjünk, különben a mezőgazdaság nagyon kitett állapotban várhatja a tavaszi vetéseket.
Az agrometeorológia hosszútávú előrejelzése azonban egyelőre nem mutat nagyobb, országos szinten jelentős csapadékot. Vasárnaptól a jövő hét első napjaiig egy tőlünk délre örvénylő ciklon hatására a déli, délnyugati országrészben többfelé várható 5 millimétert meghaladó csapadék. A jövő hét közepétől országszerte csendes, őszi időre van kilátás, egyre többfelé gyenge fagyokkal.
Egyelőre nem tudni, hogy mekkora károkat okozott az aszály
Hétfőn megkerestük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot, hogy felmérték-e már, mekkora károkat okozott a mezőgazdaságban az idei aszály. A minisztérium konkrét összeget nem írt, mindössze annyit, hogy ebben a kárenyhítési évben eddig több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés. „Ugyanakkor a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek beadására novemberben van lehetőség, így a termelők részéről felmerülő kompenzációs igény összege még nem ismert. A növénytermesztést ért aszálykár kompenzációját az agrárkár-enyhítési rendszer hivatott biztosítani, mely kapcsán a szaktárca folyamatosan dolgozik a Kárenyhítési Alap forrásainak bővítésén hazai és uniós források bevonását célozva. Emellett az Európai Bizottsághoz is fordultunk a Mezőgazdasági Válságtartalék megnyitása érdekében.”
Az ugyanakkor már most biztosnak látszik, hogy nagy lehet a veszteség, ugyanis mindössze 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben, aminek az egyik oka az lehet, hogy a mezőgazdaság termelékenysége jelentősen fékezte a növekedést. Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint ugyan a mezőgazdaság önmagában csak a GDP legfeljebb 3-4 százalékát teszi ki, de ha az ágazatban nagy a visszaesés, a más ágazatokba továbbgyűrűző hatásain keresztül kis súlya ellenére is komolyan vissza tudja húzni a teljes GDP-növekedést.
Megkérdeztük az agrártárcától azt is, hogy milyen intézkedéseket tesznek a gazdák kártalanítása érdekében. Mint írták, a július 1. és augusztus 18. közötti, országosan kihirdetett aszály miatt a termelők bizonyos mezőgazdasági támogatási előírások és vállalások nem teljesítése esetén külön vis maior bejelentés nélkül is mentesülhetnek a támogatási jogkövetkezmények alól. „A támogatáspolitika eddigi történetében először került megalkotásra általános, vagyis bejelentés nélküli mezőgazdasági vis maior, annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került gazdálkodók számára ez az eljárás minden eddiginél egyszerűbbé és gyorsabbá váljék, csökkentve ezzel adminisztrációs terheiket” – írták.
A tárca szerint az idei tavaszi fagykárok, illetve a június 15-ig bekövetkezett jégeső miatt igényelt kárenyhítéseknek köszönhetően már összesen 1,7 milliárd forinthoz juthattak a jogosult mezőgazdasági termelők. Ezen túl egyes közvetlen agrártámogatások esetében előrehozott előlegfizetéssel öt jogcímen, összesen 205 milliárd forint, vagyis a Magyarországnak rendelkezésre álló teljes közvetlen uniós támogatási keret 42 százaléka már a termelőknél van.
Ahogy az agrártárca írta, „most az a cél, hogy ne csupán a károk után fizessünk, hanem olyan vízgazdálkodást és mezőgazdaságot építsünk, ami a következő évtizedekben is képes biztosítani az ország élelmiszer-termelését”. Ennek érdekében jelentette be a kormány október 20-án, hogy átfogó vízmegtartási program indul 2027-ben, hogy segítsen az aszállyal küzdő gazdáknak és az ivóvízhálózat hibáival küzdő települések lakóinak is. A többéves vízmegtartási program a kormány közlése szerint összekapcsolja majd a vízpótlást a folyókból, a csatornahálózat helyreállítását és a vízmegtartást a termőföldeken, hogy a vízbőség idején megőrzött készletek segítsenek átvészelni a száraz hónapokat.
A bejelentés szerint a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések teljes kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik 2027-ben – ez 172 milliárd forintnyi többlet, összesen több mint négyszer annyi, mint idén. Ebből a keretből a vízmegtartás mellett az ivóvízellátásra, a szennyvízkezelésre, az árvízvédelemre és a környezetünk védelmére is többet tudnak költeni majd.
Kedden részletes kérdéssort küldtünk az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak, hogy megtudjuk, egészen pontosan mit jelent az, hogy többéves program indul, mekkora időtávban gondolkodnak. Mekkora összeget fognak költeni tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességének javítására, és az ország mely területein és hogyan kívánják elvégezni ezt a munkát? Megkérdeztük azt is, mekkora összegből tervezik helyreállítani a zsilipeket, szabályozhatóvá tenni a víz visszatartását. Érdklődtünk arról, hogy mekkora összeggel, hol és hogyan fogják támogatni a vizes élőhelyek kialakítását; a részletes tervek kidolgozásához milyen szakmai szervezeteket kértek fel, és kikérték-e a civilszervezetek véleményét. A tárca válaszában mindössze annyit közölt, hogy „a vízmegtartást szolgáló akcióterv véglegesítése jelenleg folyamatban van. Az erről szóló kormányzati döntést követően tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”
Az agrártárca a Telexnek küldött válaszában azonban már hírt adott arról, hogy két Vízprémium felhívás megjelenése várható a közeljövőben. Ezeknek a támogatási konstrukcióknak a célja a mezőgazdasági területeken megvalósuló ökológiai célú vízpótlás és a csapadékvízből származó többletvizek, belvizek helyben tartásának ösztönzése. Azt írták, „a Vízprémium felhívások a termelők vízmegtartással kapcsolatos szemléletváltását is elősegítik, ösztönözve a gazdálkodók részvételét a vízmegtartást szolgáló programokban. A két felhívás év végére tervezett társadalmi egyeztetése után, 2027 második negyedévében meg is kezdődhet a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka.”
