Vízügyi államtitkár: Nem tekintjük káros folyamatnak, ha egy folyó kiárad a földekre

A vízügyi államtitkár szerint az új kormány már nem tekinti káros folyamatnak, ha olykor sok a csapadék vagy kiárad egy folyó a földekre. „Önmagában az, hogy a víz kint van a tájban, a táj rendes működéséhez tartozó funkció” – mondta a Válasz Online-nak adott interjújában Kelemen Ágnes vízügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Kelemen Ágnes a Gajdos László által vezetett Élő Környezetért felelős Minisztérium államtitkára. A kinevezéséről azt mondta: „Ha egy miniszter a közigazgatáson kívülről érkezik, ahogy Gajdos Lászlóval történt, akkor törvényszerű, hogy hosszabb keresgélés, több meghallgatás van egy-egy pozícióra. Ennek érdekében sok interjút szerveztek neki, illetve ő saját magának. Annyit tudok, hogy nem én voltam az első ember, akit meghallgatott erre a pozícióra.” Az államtitkár pozitívumként értékelte, hogy sikerült egy minisztériumban integrálni a vizes területeket, és ugyan maradt egy kisebb feladatkör az Agrárminisztériumban – a mezőgazdasági vízigények meghatározása – , de az ahhoz kapcsolódó jogalkotás és hatósági feladat is az Élő Környezetért felelős Minisztériumnál van.

Kelemen szerint új szemléletet képviselnek a vízügyben, amit nagyon nehéz elfogadtatni. Eddig ugyanis a vízkárelhárítási célú vízelvezetés és a vízkészletek hasznosítása volt a fő szempont Magyarországon.

„Tizenhat éve nem volt önálló környezetvédelmi tárca, a víz hol a belügyhöz, hol az energetikához csapódott. A mai államtitkárság nevében is az szerepel, hogy klíma- és vízügy. Ez jelzi, hogy a jövő éghajlati kondícióira szeretnénk felkészíteni a teljes ágazatot” – mondta.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy több körben módosítják a vízgazdálkodási törvényt. Az első módosítás még nem lesz átfogó, a jogszabály szerkezete megmarad, és csak annyit nyúlnak bele, hogy a most télen és tavasszal megérkező többlet csapadékvízből többet és jobban meg tudjanak őrizni a tájban. „Ezt követi majd egy újabb módosításcsomag jövőre, melynek célja, hogy közép- és hosszabb távon is alkalmassá tegyük a törvényi környezetet a vízmegtartásra” – mondta.

Kelemen szerint az újfajta szemléletet „nem úgy kell elképzelni, hogy örökké több méter magasan víz fog állni a földeken, hanem úgy, hogy elárasztjuk – ha van erre alkalmas folyami többlet vízhozam – ősz és tavasz között, mely víz nyárra elszivárog és elpárolog, javítva a mikroklímát, a talaj víztartalmát és a felszín alatti vizek állapotát”. „Határozottan azt gondoljuk, hogy a mezőgazdasági tevékenység és a vízmegtartás kombinálható, például gyepes területeken vagy legelőkön” – mondta, hozzátéve, hogy anyagi támogatást szeretnének nyújtani a helyi vízőrző csoportoknak, a vizet megtartani akaró gazdáknak és önkormányzatoknak.

„A víz alá tett földjükért cserébe támogatást kell, hogy kapjanak. Úgy gondoljuk, hogy az idei nyár után a legtöbben érdekeltek lesznek a változásban, és azt mondják, jöjjön akármilyen víz, csak ne száradjon tovább a földjük”

– mondta. Az államtitkár szerint az nem járható út, hogy minden gazdát egyből köteleznek arra, hogy vizet tartson meg a földjén. Szerinte sokan lesznek, akik saját elhatározásukból is így tesznek majd. „Mások nem, de ők remélhetőleg látni fogják a jó példákat, illetve magát az elemi tapasztalatot, hogy anyagilag és termelési szempontból is jobban járhat majd, akinek a földjére ilyen elképesztő szárazságok után vizet lehet kivezetni. Azt gondoljuk, hogy akik ma idegenkednek a tájhasználatváltástól, ők is folyamatosan be fognak kapcsolódni a változásokba” – tette hozzá.

Kelemen mellett Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár is nyilatkozott a Válasz Online-nak. Ő azt emelte ki, hogy extrém aszályos nyár volt az idei, sok helyen olyan patakok, tavak és források apadtak el, amelyek korábban soha. „Ilyenkor hatványozottan nehéz elmondani, hogy nem tudunk azonnal vizet fakasztani. Bármennyire súlyos is a helyzet, a tervezési út elején járunk, amelynek során – reméljük, minél hamarabb – látható eredmények lesznek a vízmegtartásban és a táji vízpótlásban” – mondta.

Horváth arról is beszélt, hogy nem tervezik az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megszüntetését, ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt időszakban kicsit „állam voltak az államban”, részben azért, mert nem volt rendes minisztériumi képviselete a vízügynek. „Most már van. A jogszabályalkotást, az irányok megszabását mindenképpen mi fogjuk végezni. Koordinációban számítunk az OVF-re” – mondta. Hozzátette, hogy elképzelésük szerint hamarosan feltámasztják a néhány éve megszüntetett Vitukit, vagyis a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet. Az új Vituki tudományos-szakmai háttérintézményként fog működni, és a tervek szerint kutatási, elemzési és szakmai megalapozást fog biztosítani a szakpolitikai döntésekhez.