A Metának az elmúlt években, sőt, az elmúlt hónapokban is rengeteg perrel kellett szembenéznie és nem egyszer komoly bírságokat kifizetnie, miután elmarasztalták. Márciusban például 375 millió dolláros büntetést kapott, mert nem mondott igazat arról, mennyire védi a gyerekeket; egy Instagram-függőségébe belebetegedett nő 3 millió dollárt perelt ki a cégtől; pár hete pedig 567 millió dollár megfizetésére kötelezte egy új-mexikói bíróság a Metát. Hamarosan pedig 2023 után újra rekordbírságot kaphat az EU-tól is, ugyanis az Európai Bizottság kimondta, hogy uniós jogot sért a Facebook és az Instagram addiktív kialakítása.
Egy múlt héten indult pernek viszont még ezeknél is sokkal nagyobb hatása lehet majd. Nem is csak azért, mert ha bűnösnek találják, akár több százmilliárdos bírságot is kaphat a Meta, hanem azért is, mert rákényszeríthetik arra, hogy a gyerekek védelmének érdekében alapjaiban változtassa meg a platformjai működését. Ha pedig ez megtörténik, az egyes elemzők szerint a ma ismert közösségi média végét is jelentheti. A per valószínűleg több mint egy hónapig húzódik még, és egyebek mellett Mark Zuckerberg vezérigazgatót és az Instagramot vezető Adam Mosserit is meg fogják hallgatni, de már az első héten is voltak érdekességek.
Na de mi ez a Kaliforniában zajló ügy, amiben most egy minden korábbinál durvább ütést vinnének be a Metának, miután Új-Mexikóban az elmúlt időszakban kétszer is megmutatták, hogy igenis lehet fogást találni a cégen? Az egész onnan indult, hogy még 2023-ban az Egyesült Államok több állama is pert indított a Meta ellen, mert az álláspontjuk szerint direkt félretájékoztatja az embereket a platformjai veszélyeiről, és tudatosan a közösségimédia-függőség felé tereli a gyerekeket és a tiniket. Végül összesen 29 államügyész állt a kezdeményezés mellé, a Meta pedig hiába próbálta még két hete is megúszni a dolgot, az ügy eljutott a bíróságig.
A felpereseket kaliforniai, kolorádói, New Jersey-i és kentuckyi ügyvédek képviselik, akik röviden összefoglalva azt szeretnék elérni, hogy vonják felelősségre a Metát több szövetségi és állami törvény megsértéséért. A pert több szakértő már előzetesen a kilencvenes években zajló, dohányipari cégek elleni perekhez hasonlította – ott ezeknek a cégeknek végül dollármilliárdokat kellett kifizetniük, miután kiderült, hogy hazudtak a termékeik veszélyeiről, és azóta a hatalmuk és a lobbierejük erősen megcsappant. A Meta ügye hasonló lavinát indíthatna el a közösségi médiában, és erre van is esély – nemcsak azért, mert az elmúlt időszakban több pert is vesztettek, hanem azért is, mert a per Kaliforniában zajlik, ami jogi ügyekben a legfontosabb amerikai államnak számít, az ügyeit szerte a világon követik, a Metát pedig itt lehet leginkább felelősségre vonni.
Hogy egy példával is érzékeltessük: mint a CNBC írta, a kétmilliós Új-Mexikóban közel egymilliárd dolláros bírságot szabtak ki a Metára, amit arra is köteleztek, hogy mesterséges intelligenciával fejlessze a jelenlegi, a kiskorúak kiszűrésére használt modelljeit; két éven belül próbáljon meg alkotni egy külön modellt a 13 éven aluliak felismerésére; és működjön együtt különféle, gyerekekkel foglalkozó szervezetekkel egy olyan felület létrehozásán, ahol jelenteni lehet a gyerekek fiókjait.
Ha erről a 40 milliós Kaliforniában döntenének, úgy, hogy másik 28 állam is érintett, az akár 200 milliárd dolláros (62 ezermilliárd forintos) bírsághoz is vezethetne.
Ez tavaly az egész éves bevétele volt a Metának, vagyis elég jelentős összeg, de az igazi probléma így sem ez lenne nekik, hanem az, hogy az új-mexikóinál sokkal durvább változtatásokra is kötelezhetnék őket. Gyakorlatilag az üzleti modelljük és az összes platformjuk alapvető működése is célkeresztbe kerülhetne. Ha kiderül, hogy a Meta szövetségi törvényeket sértett, a felperesek olyasmiket szeretnének, mint a 13 éven alattiak adatainak, illetve az azokon (is) tanított algoritmusoknak és modelleknek a törlése, vagy az olyan, addiktívnak tartott funkciók eltávolítása, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az eltűnő tartalmak (tehát mondjuk a sztorik), a filterek vagy az aktivitást ösztönző algoritmusok.
Új-Mexikóban is ilyesmiket szerettek volna, de nem mindent sikerült elérniük, a végtelen görgetés és a tartalmakat ajánló algoritmusok ott kikerültek a keresetből, részben azért, mert a bíró úgy gondolta, nem lenne tisztességes, ha a Meta nem használhatná ezeket, míg a versenytársainál, például a YouTube-on vagy a TikTokon elérhetőek maradnának. A kaliforniai államügyész viszont azóta azt mondta, a Meta csak az első a sorban, más közösségi platformok ellen is zajlanak már hasonló perek, és ideális esetben amúgy is mindegyikük vállalná ugyanazokat a változtatásokat. Ha meg nem, akkor a Meta vereségével teremtett precedens majd rákényszeríti őket.
A Meta az új-mexikói büntetések jogosságát is vitatja, jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen, és természetesen ennél az ügynél is tagadja, hogy hibázott volna. Az első, múlt keddi meghallgatáson a vállalat ügyvédje is ezt mondta el, szerinte valóban lehetnek problémái az embereknek a közösségi médiával, de aktívan foglalkoznak ezzel, a 13 év alattiak regisztrációja pedig hivatalosan tilos, és több mint egymillió ilyen fiókot tiltottak már le. Múlt héten is voltak viszont olyan megszólalások, amik nem néztek ki jól a cég szempontjából, élükön a Meta volt mérnökének, Arturo Béjarnak a vallomásával, aki az elmúlt években gyakran kritizálta a céget.
Béjar szerint a Meta jelenlegi megoldásai nem tudják megfelelően kezelni például az instagramozó tinédzsereket érő zaklatást sem, és alapvetően amikor a gyerekek biztonságáról van szó, akkor a homokba dugják a fejüket a cégnél. Béjar egy 2021-es, Mark Zuckerbergnek küldött emailt is bemutatott egy tinikkel végzett felmérésről, amiből az derült ki, hogy több mint felüknek volt rossz tapasztalata az Instagramon a megelőző hét napban, de az ezért felelős tartalmakat csak az esetek elenyésző részében törölték. A férfi azt mondta, azért küldte el ezt Zuckerbergnek, mert tudta, hogy ha ő valamit prioritásnak tart, az hegyeket mozgat meg, de állítása szerint a cégvezér nem is válaszolt neki.
A Meta egyébként a Guardian cikke szerint elég intenzíven fúrta Béjart, előzetesen azt is megpróbálta elérni a cég, hogy az egykori munkatársuk ne is szólalhasson meg, majd a vallomása után közleményt adtak ki, ami szerint Béjar nem megbízható, mert szerintük túlbecsülte a saját egykori pozícióját a cégnél, és olyan munkákról állította, hogy ő végezte őket, amikért valójában nem volt felelős.
Béjar állításai ugyanakkor alapvetően összecsengenek azzal, amit egy másik szivárogtató, Frances Haugen mondott öt éve, vagyis hogy a Facebooknak egyszerűen nem érdeke biztonságossá tenni a platformjait, mert a mostani működéssel túl sokat keres ehhez. Hasonló dolgokról volt szó a szintén öt éve megjelent Facebook-aktákban is. Azok az ügyek is nagy visszhangot keltettek, de végül nem lett olyan nagy horderejű következményük, mint amilyen a mostani ügynek lehet.
