Semmi nyoma annak, mire költött 300 millió forint közpénzt a Mesterséges Intelligencia Kutató Központ
A Mesterséges Intelligencia Kutató Központról az átlagember legfeljebb akkor hallott eddig, amikor tavaly október 23. után gyorsan megszakértették, hogy a Tisza Párt gyűléséről repülőgépről készült fotó szerintük MI-vel manipulált. Sem előtte, sem azóta nem tudni semmit a nonprofit szervezetről, ami már csak azért is furcsa, mert frissen alakult nonprofitként 2025 márciusában kaptak 300 millió forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től különféle mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokra, eddig azonban egyiknek sem látszik nyilvánosan eredménye sehol.
A központot (ami egyébként a rendelkezésre álló információk szerint semmilyen tudományos intézménnyel nem működik együtt) 2024 decemberében jegyezték be, kicsit több mint három hónappal később pedig már meg is kapta a több százmilliós támogatást attól a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, aminek rendszeresen vannak érdekes támogatási sémái. Például valamiért ötmillió euróval támogatta 2024-ben a szlovák focit, de amiatt is bekerült a hírekbe, mert év végén majdnem 40 millió forint jutalmat osztottak szét a vezetői között.
Mivel nehezen indokolható, hogy egy alig pár hónapja működő szervezet ilyen jelentős támogatást kapjon egy alapkezelőtől, a Transparency International Magyarország kiperelte a támogatást eredményező pályázatot, a pályázat bírálati iratait, valamint a Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft.-vel (MIKK) kötött támogatási szerződést. Ebből kiderül, hogy a központ „a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások” megvalósítására kapta a támogatást.
„Az egészben az a furcsa, hogy nem volt semmilyen különleges folyamat az értékelésnél. Minimálisan azt várnánk el, hogy valamilyen versenyeztető eljárásban válasszák ki, hogy ki jut közpénzhez. De ha értékalapú választásról beszélünk, akkor is kellene valami formalizálás, mondjuk, előre meghirdetett támogatási időszak” – mondta a Telexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.
Ezzel szemben a Bethlen Gábor Alapkezelőnél nincsenek pályázási időszakok, sem nyilvános bírálat, hogy miért kapott valaki a közpénzből. „Az összes többi forráselosztó, támogatást nyújtó hely úgy működik, hogy vannak saját szempontjai, értékei, elképzelései, amik mentén pénztámogatást nyújt. Ennek megfelelően a terminusok is adottak, hogy mikor lehet egy kérelmet beadni, milyen összegre lehet pályázni. Eleve van egy nagyon szigorú pályázati feltételrendszer, ahol rengeteg mindenről kell nyilatkozni” – mondta Ligeti.
Szerinte egyébként az, hogy a közpénzek elosztását egy alaphoz szervezik ki, és azt nem a politikusok végzik, alapvetően nem rossz elgondolás, csak a kivitelezéssel vannak problémák.
„Ebben az esetben nem tudjuk, mi az eredménytermék, ami ha létrejön, akkor lehet igazolni a támogatás hasznosulását, ha pedig nem jön létre, akkor vissza kell fizetni, és ha ez megtörténik, akkor mi garantálja, hogy a szervezet ezt tudja teljesíteni.” A Transparency először arra gyanakodott, hogy az MIKK a Megafonhoz vagy a CÖF-höz hasonlóan beépül a Fidesz politikai szatellithálózatába, és kormányzati propagandára fogják használni, erre utalt az október 23-i képelemzés is, de végül a központnak ez volt az egyetlen ilyen jellegű tevékenysége.
„Ebben az ügyben nem látszott, hogy a cég, a tevékenység vagy az abban részt vevő személyek mivel érdemelték ki ezt az állami támogatást, ezért ez egy nagyon rossz pénzkihelyezés volt. És az eddigi egyedüli megnyilvánulás egyértelműen a kampányhoz kapcsolódóan a Fidesz érdekében történt. Ennek a pénznek lett volna jobb helye, jobb módon is el lehetett volna költeni” – mondta Ligeti.
Semmi nyoma a munkának
A központ a Transparency által kiperelt iratok szerint a 300 millióból 36 millió forintot kért belső munkaviszonyos bérköltségre, 33 millió forintot megbízási jogviszonyra, és jelentős összeget igényelt PR-, marketing- és kommunikációs költségekre, amihez a honlapot, egyéb online felületeket, hirdetési és promóciós költségeket és partnerszervezetekkel közös PR- és tájékoztató tevékenységet jelölt meg. 94 millió forintot kért szakértői és tanácsadói díjakra és 12 milliót irodabérlésre. A 300 milliós összeget az MIKK-nak 2025. április 1. és december 31. között kellett elköltenie.
Ehhez képest nem sok nyilvános tevékenységét találni a szervezetnek az interneten, de még arra sem lehet rájönni, hol működik a kutatóközpont irodája. A telephely ugyanis egy XXII. kerületi társasház egyik lakása, nem tudni, hogy konkrétan itt is dolgoznak-e a kutatók, vagy az igényelt 12 millió forintot másik iroda bérlésére költötték.
2025. december 10-én az Átlátszó írt arról, hogy az MIKK 120 millió forintból közvélemény-kutatást végeztet a mesterséges intelligencia lakossági megítéléséről. Az erre kiírt közbeszerzést a kormányközeli OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. nyerte el. Ez az a cég, ami 2023-ban is nyert egy közbeszerzést, akkor 22,3 milliárd forint értékben, arra, hogy médiafigyelést végezzen a kormánynak. Az MIKK közbeszerzésében a projekt határideje 40 nap volt, de az eredményről nyilvánosan sehol nem érhetők el adatok.
Az MIKK egyébként is kifejezetten titokzatos szervezet: a weboldalát csak 2025. október 27-én, néhány nappal az ominózus Tisza-kép elemzése előtt indították el, de azóta sem jelent meg rajta túl sok érdemi információ. Összesen három, folyamatban lévő kutatást tüntettek fel itt, három-három soros leírásokkal, amikből nem sok minden derül ki a tényleges módszertanról, a kutatás állapotáról vagy arról, hogy milyen kutatók és szervezetek vesznek még részt benne.
Két pszichológus és egy startupper bemegy egy kocsmába
A honlap szerint az MIKK-nak három állandó kutatója van: Vass Zoltán, Pintér Attila és Varju Nóra. Az oldal azt írja: Vass Zoltán pszichológus, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete és az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék alapító tagja és korábbi vezetője, a képi kifejezéspszichológiai szakirányú továbbképzési szak alapítója és vezetője, a KRE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport alapító tagja, a Mesterséges Intelligencia Technológiai és Ágazatspecifikus Kutatóműhely vezetője, témavezető az ELTE, a PTE és a KRE Pszichológiai Doktori Iskolájában.
A Károli weboldala és a saját honlapja szerint Vass tényleg elismert szaktekintélynek tűnik a pszichológiában, főtitkár például a Magyar Pszichiátriai Társaságon belüli Magyar Kifejezés- és Művészetterápiás Pszichopatológiai Társaságban, és a Magyar Pszichológiai Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciójának elnöke. A Károli szerint ezen felül a Magyar Hipnózis Egyesület tagja, ami már egy kicsit ingoványosabb tudományos szempontból (bár még mindig nem biztos, hogy áltudomány – erről készült cikkünket itt találja), mellette viszont a neurolingvisztikus programozás szakembere, ami tudományos szempontból erősen vitatott, pszeudotudományos módszer, nem bizonyított pszichológiai eljárás. Tudományos munkái között 2025 előtt nem sok mesterséges intelligenciával foglalkozó anyagot találni, és a PubMeden sincsenek ilyen tanulmányai.
Varju Nóra az MIKK weboldala szerint pszichológiai tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pszichológiai intézeteiben folytatta, doktori tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskolájában végzi, jelenleg a fokozatszerzési eljárás előtt áll. Publikációja a Magyar Tudományos Művek Tára szerint egyelőre nincs.
A harmadik kutató Pintér Attila, akinek a munkásságáról nem sok mindent tudni meg az MIKK weboldala alapján, azon kívül, hogy saját bemutatkozása szerint mérnökként, adattudósként, fejlesztőként és kutatóként dolgozott ipari és akadémiai környezetben. „Foglalkoztam orvosi képfeldolgozással, pénzügyi előrejelzéssel, nagy nyelvi modellek gyakorlati alkalmazásával, valamint közigazgatási rendszerekben használt anomáliadetektálással” – írja, de intézetet vagy céget nem sorol fel hozzá. Róla egy kicsit többet akkor tudhat meg az ember, ha megnézi a weboldalon felsorolt egyik publikációt, ami tulajdonképpen nem is publikáció, hanem egy szoftver bemutatása: a KAYRA-é, ami mesterséges intelligenciát használ arra, hogy automatikusan elemezze a kromoszómaképeket (kariotipizálás). Innen már eljuthatunk Pintér Attila LinkedIn-profiljához, ahonnan kiderül: a KAYRA-t már 2023 januárjában elkezdték fejleszteni.
Pintér Attila a közösségi oldal szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának kutatója, tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki szakán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi szakán végezte. Jelenleg a PPKE keretein belül működő Jedlik Innováció Kft. fejlesztője, ami 2008-ban jött létre mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán működő Technológia-Transzfer Iroda hasznosító szervezete. A cég 2023-ban elnyert egy pályázatot kariotipizálással kapcsolatban, majdnem 150 millió forint összegben. A projekt tervezett befejezési dátuma 2025. december 31. volt. A KAYRA-ról ezeken kívül nem sok mindent találni, az MIKK weboldalán bemutatott publikáció sem tudományos tanulmány, hanem egy poszter, amit a 15. Európai Citogenomikai Konferencián mutatott be Pintér.
Elmaradt a széles körű tájékoztatás
Az MIKK weboldalán más publikációkat is felsorolnak, az egyik az IEEE Access Q2-es szaklapban jelent meg Pintér társszerzőségével, és azt fejtegeti, hogyan lehet valós, nagyvállalati környezetben – régi, örökölt rendszerektől kezdve a modern, saját felhőszolgáltatásokban futó szolgáltatásokig – valós időben kiszúrni a rendellenes működést naplóadatok alapján. A tanulmány szerint a munkát a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium keretében – ez tehát ezek szerint nem az MIKK által elnyert támogatásból valósult meg.
A honlapon található másik két tanulmány sem köthető az MIKK munkájához azon túl, hogy a központ kutatói dolgoztak rajta – sőt ezek nem is tanulmányok, hanem a Magyar Pszichológiai Társaság XXXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén elhangzott előadások. Az egyik tulajdonképpen Varju Nóra doktori kutatása, és a szubpopulációk politikai attitűdjeinek modellezéséről szól, vagyis arról, hogy nagy nyelvi modelleket alkalmaztak arra, hogy elkülönítsék és reprezentálják a politikai attitűdöket, és létrehozzanak egy speciális modellt. A másik előadás Vass Zoltán kutatásáról szólt, ami a korábbi kognitív pszichológiai kutatásaira építve a Mixture-of-Experts nevű mesterségesintelligencia-architektúrát használja a tudományos alkotás támogatására, többek között tudományos könyvírást támogató mesterséges intelligencia kifejlesztésére.
Azt nem tudni, hogy az MIKK támogatta-e ezeket a munkákat, de a 300 milliós támogatáshoz beadott tervezett tevékenységhez biztosan nem illenek. A honlapon feltüntetett dokumentumok alapján legfeljebb Varju Nóra szubpopulációs politikaiattitűd-modellezése lehet az, ami megfelelhet annak, amire a támogatást kérte a központ: „a mesterséges intelligenciát mint technológiát illető teljes, társadalmi szintű kutatótevékenység, amelynek fókuszában az állampolgárok felkészültsége, tudatossága, valamint attitűdjei állnak”. A központ szerint a tervezett tevékenység széles körű, nagy mintás társadalom- és közvélemény-kutatások elvégzése lett volna. Az MIKK azt is megígérte a pályázatban, hogy az eredményeikről a széles nyilvánosságot tájékoztatják – ez a mai napig semmilyen fórumon nem történt meg, pedig a támogatást 2025. december 31-ig fel kellett használniuk.
A cég arra is kért pénzt – nem is keveset, 70 millió forintot –, hogy tájékoztató tevékenységet folytasson. A támogatási kérelemben szerepel, hogy a kutatómunka mellett „folyamatos, széles körű tájékoztató és kommunikációs” tevékenységet is folytatni akar, aminek „célja nem kizárólag a témakörrel kapcsolatos eredmények kommunikálása, hanem a mesterséges intelligenciával összefüggő félelmek és félreértések eloszlatása is”. Ennek sem találtuk sok nyomát egy 1300 kedvelős Facebook-oldalon kívül, ahol az aktivitás nem túl magas, a posztokat rendszerint ugyanaz a néhány ember lájkolja. A legutóbbi kedvelők között feltűnik Vitályos Fanny, Vitályos Eszter testvére, aki fideszes józsefvárosi képviselőjelölt volt, és olyan Fidesz-közeli alapítványt vezet, ami hol egy minisztertől, hol a kormányzati civil alapból kap támogatást, a 2026-os évben például pont a Bethlen Gábor Alapkezelőtől is.
Az oldal néhány naponta kitesz egy tájékoztató jellegű képet, ami mögött van némi tartalom is, hirdetések viszont csak négy poszton voltak tavaly december év végéig. A tájékoztató tevékenységből egyelőre ennyi látszik az MIKK részéről, úgy, hogy az erre kért összeget is el kellett költeniük 2025 decemberének végéig.
Megkerestük magát a céget is, a többi között arról kérdeztünk őket, hogy pontosan mire költötték el a támogatást, kiket alkalmaznak, illetve hol található az iroda, aminek bérlésére pénzt kértek. A cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
