Kutatók megfejtették, miért okoznak vérrögösödést az adenovírusos koronavírus-vakcinák

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021 áprilisában jelentette be, hogy nagyon ritkán előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca adenovírusos koronavírus-vakcinájánál, a mellékhatás pedig azóta a hivatalos tájékoztatóba is bekerült. Bár azóta jelentek meg kutatások arról, hogy a koronavírus-fertőzés esetén még mindig nagyobb az esélye a vérrögök kialakulásának, mint az oltásnál, a vérrögképződés valós kockázat az azóta már visszavont oltás esetében. A WHO jelenleg úgy tartja számon, hogy a vérlemezkeszám-csökkenéssel társult vérrögképződés (TTS) 100 ezer beadott vakcinából 0,5–6,8 esetben fordul elő.

A Science most arról ír, hogy úgy tűnik, sikerült megfejteni a TTS, egészen pontosan a VITT, vagyis vakcinaindukált immun trombocitopéniás trombózis mögötti mechanizmusokat. A TTS egyébként a gyűjtőfogalom, azt jelzi, hogy alacsony vérlemezkeszám mellett alakul ki a trombózis, a VITT pedig ezen belül a vakcina által kiváltott trombózisra utal.

2021 februárjában Sabine Eichinger, a bécsi orvosi egyetem hematológusa vizsgálta annak a 49 éves ápolónak az esetét, aki TTS és kontrollálhatatlan vérzés következtében elhunyt az AstraZeneca vakcina beadását követően. Eichinger felvette a kapcsolatot Andreas Greinacherrel, a Greifswaldi Egyetem hematológusával, aki évtizedek óta kutatott egy ritka, de feltűnően hasonló jelenséget olyan betegeknél, akik a heparin nevű véralvadásgátló gyógyszert kapták. Ez az állapot a PF4 nevű, a véralvadásban szerepet játszó fehérje elleni antitestek miatt alakul ki.

Néhány napon belül Greinacher laborja megerősítette, hogy Eichinger betegének szervezetében is jelen voltak ezek az antitestek, majd később kiderült, hogy az AstraZeneca és a J&J szintén adenovírus-vakcinája után elhunyt betegeknél is jellemző ez.

Több évnyi kutatás után Greinacher és kutatótársai, illetve két másik kutatócsoport is azonosította, mi okozza a VITT-t. A vakcinákban található adenovírus (ami a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének egy génjét juttatja be a szervezetbe) egyik fehérjéje bizonyos emberekben elszabadult antitesteket indít útjára. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, egy sajátos genetikai háttérrel és az antitesteket termelő B-sejtek egyik speciális mutációjával kell rendelkeznie az embernek.

Az elszabadult antitestek ahelyett, hogy a vírust támadnák meg, a PF4 nevű fehérjéhez kötődnek, ami egy veszélyes biológiai láncreakciót indít be, és ez vezet végül a kóros vérrögképződéshez és a vérzési zavarokhoz. A kutatók a New England Journal of Medicine szaklapban publikálták az eredményeiket.

A felfedezés azért is fontos, mert ugyan az adenovírusra épülő koronavírus-vakcinákat már nem gyártják, arra hivatkozva, hogy vannak hatékonyabb megoldások a piacon, adenovírus-alapú ebolavakcina már van forgalomban, és hasonló oltóanyagokat több betegség ellen is fejlesztenek. Az új eredmények alapján ezek is okozhatnak hasonló problémákat, de biztonságosabbá tehetők, ha módosítják a felhasznált adenovírust.

A kutatók tömegspektroszkópiával vizsgálták meg VITT-betegek anti-PF4 antitestjeinek aminosavsorrendjét, és rájöttek, hogy az antitest könnyű láncának 31-es pozíciójában negatív töltésű aminosav, glutaminsav vagy aszparaginsav volt. Ez azért fontos, mert itt alapvetően pozitív töltésű lizinnek kellett volna lennie. Ez a változás csak azokban a B-sejtekben következett be, amik a rossz antitesteket termelték. Ezen kívül minden VITT-beteg könnyűlánc-génjének 50-es pozíciójában is negatív töltésű aminosav volt, így a 31-es és 50-es pozíció kombinációja olyan antitesteket eredményezett, amik erősen kötődnek a pozitív töltésű PF4 fehérjéhez. Az anti-PF4 pedig aktiválta a vérlemezkéket, ami még több PF4 felszabadulását és potenciálisan halálos vérrögök kialakulását indította el kontrollálhatatlan vérzés mellett.

Laboratóriumban a kutatók javították a 31-es pozíciót, és bizonyították, hogy az antitestek jóval gyengébben kötődtek a PF4-hez, és jóval kevesebb vérrögöt okoztak egerekben. Arra is rájöttek, hogy a rossz irányba induló immunválaszt a vakcinák esetében az adenovírus egyik fehérjéje váltja ki, aminek 15 aminosavból álló szegmense hasonlít a PF4-re, így a B-sejtek tévesen az emberi fehérjét kezdték támadni. Valószínű, hogy a betegek korábban már találkoztak adenovírussal, ami felkészítette a B-sejtjeiket, a vakcina pedig elindította a mutációkat, amik végül a negatív töltésű, veszélyes antitestet hozták létre.

Bár a kérdéses szegmens eltávolítása nem lehetséges, a kutatók azt várják, hogy sikerül majd olyan vakcinaterveket létrehozni, amelyek kevésbé hasonlítanak a PF4-re, így csökkentve a VITT kockázatát.