Ennek a változásnak minden régi autó gazdája örülhet, de sokan nem ismerik a kockázatokat

Ennek a változásnak minden régi autó gazdája örülhet, de sokan nem ismerik a kockázatokat
Kiemelt Mercedes-motor az Elme-Connect-Car műhelyében – Fotó: Zách Dániel / Telex

Az Európai Unió gyakorlatához igazodott Magyarország azzal a december 23. óta hatályos jogszabály-módosítással, ami lehetővé teszi, hogy az eddigi adminisztrációs nehézségek nélkül cserélhessük ki a motort bármilyen autóban, motorkerékpárban vagy teherjárműben. A változás lényege, hogy többé egyetlen gépjármű esetében sem tekintik a hatóságok úgynevezett egyedi azonosítónak a motor egyedi sorozatszámát, vagyis a motorszámot.

Ehelyett csupán azt ellenőrzik a hatóságok, hogy a járműben az eredetivel megegyező konstrukciójú motor található-e, vagy sem. Az egyes motorsorozat az úgynevezett motorkóddal azonosítható. Ez egy számok és betűk kombinációjából álló jelzés, ami alapján könnyen eldönthető, hogy az autóban a gyárilag beépített vagy azzal teljesen megegyező konstrukciójú benzines, dízel- vagy elektromos motor található-e.

Mindez azt is jelenti, hogy ha valaki az eredetitől eltérő típusú motort szeretne beépíteni az autójába, továbbra is hosszas engedélyeztetési eljárásra számíthat, amit tovább bonyolít, ha a kiválasztott motortípussal soha nem szerelték gyárilag az autót. Ebben az esetben tervdokumentációval is bizonyítania kell, hogy az egyedi átalakítás nem ront az autó eredeti biztonsági és károsanyag-kibocsátási értékein, ha pedig erősebb a motor az eredetinél, akkor ehhez kell igazítani a fékeket, a futóművet és a hajtásláncot is.

Mikor lehet szükség motorcserére?

  • Ha az eredeti motoron a magas futásteljesítmény vagy a nem megfelelő karbantartás miatt olyan kopások keletkeztek, amelyeket alkatrészcserével lehetne orvosolni, de ezek nem állnak rendelkezésre az adott motorkonstrukcióhoz. Ilyen például az a nem is ritka eset, amikor egy korszerű motorhoz nem létezik túlméretes dugattyú.
  • Ha az eredeti motornak olyan konstrukciós hibája van, ami miatt az elvárható, több százezer kilométeres futásteljesítménynél korábban tönkremegy. Erre tipikus a példa a hajtórúdtörés, a dugattyú- vagy főtengelytörés és az ezekből következő károk a motoröntvényben.
  • Ha az autó tartósan használaton kívül volt, és olyan helyen tárolták, ahol bejutott a nedvesség a motorba. Emiatt korrodáltak a dugattyúgyűrűk, a hengerek, esetleg a csapágyak gördülő felületei. Ilyen esetben a részleges vagy teljes motorfelújítás a másik lehetőség, de ez szintén drága.
  • Elsősorban az éghajlatváltozás hatásaitól sújtott régiókban gyakori, hogy árvizek és villámáradások okoznak úgynevezett vízütést a belső égésű motorokban, miután gazdájuk annak ellenére beindítja, hogy az autó vízben áll. Előfordul az is, hogy úgy hajtanak be egy autóval egy elárasztott területre, hogy a motor felszívja a vizet, és az a motor hengereibe jutva súlyos károsodást okoz. Ebben az esetben is a motorcsere a várható megoldás.
  • Szintén a motorcsere lehet az optimális megoldás, ha egy autót úgy törtek össze, hogy nemcsak a karosszériája, vagy a motor perifériái sérülnek meg, hanem a motoröntvény is.

Az ügyről feltett kérdéseinkre adott válaszában az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) megerősítette, hogy jelentősen egyszerűsítették a legális motorcserét Magyarországon. Mint írják, december 23. óta a motor sorozatszámának ellenőrzése helyett már csak a motortípust azonosító motorkódot kell ellenőrizniük a vizsgabiztosoknak a műszaki vizsgákon, egyúttal megváltoztatták a 6/1990. KöHÉM rendelet motorszámra és motorkódra vonatkozó rendelkezéseit is.

Az új változat szerint a gépjármű, mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorját csak a gyártója által egyedi azonosításra nem szolgáló típuskóddal (motorkóddal) lehet ellátni. Ha ez sem szerepel rajta, a vizsgaállomás állapíthatja meg, de a motorkódot nem szabad eltüntetni vagy megváltoztatni. Egy másik rendelkezés szerint a gyártó és az erre jogosult hatóság, tehát a műszaki vizsgabiztos el nem távolítható módon rögzített táblán tüntetheti fel a motorkódot.

Mindez azt is jelenti, hogy a vizsgabiztosok a továbbiakban nem is ellenőrzik a járművek motorszámát. Mivel ez az adat ezután nem is kerül be a központi nyilvántartásba, a tulajdonosnak nem kell igazolnia a motorszám meglétét és eredetiségét. Fontos ugyanakkor az is, hogy a motor beépítését a gyártón kívül csak a hivatalosan ezzel foglalkozó műhelyek végezhetik el, és ennek szakszerűségét a vizsgabiztosoknak kell ellenőrizniük.

Az ÉKM válaszában hangsúlyozza, hogy a motorcserén átesett autókat korábban és ezután sem kell újravizsgáztatni. Eddig a motorcserén átesett autók gazdáinak a kormányhivatalokban kellett átíratniuk a régi motorszámot az újra, illetve ki kellett cseréltetniük a forgalmi engedélyt is, mert sokáig ebben is szerepelt a motorszám.

A minisztérium Telexnek adott tájékoztatásában kitért arra is, hogy ha kétség merül fel az autók vagy más, nyilvántartásban szereplő gépjárművek gazdáiban, hogy a beépítésre szánt motor valóban megfelelő, akkor erről az illetékes vármegyei, vagy a fővárosi kormányhivatalok vizsgaállomásain érdeklődhettek. Egyszerűbben ez azt jelenti, hogy a központi adatbázisból könnyen kideríthető, hogy egy adott autóba milyen típusú motor került eredetileg, így a motorkódok egyeztetése alapján könnyen eldönthető az is, hogy a cseremotor azonos-e az eredetivel, vagy sem.

Ha típusazonos motort építenek be egy autóba a régi helyére, és ezt vizsgabiztos is dokumentálta, akár ő maga törölheti az állami rendszerből a régi motor sorozatszámát – ugyanakkor ez önmagában nem jár a forgalmi engedély cseréjével.

Az új motor több millió forintba kerül, a bontott pedig kockázatot jelent

Az Alfa Romeo, a Fiat, a Citroën, a Peugeot, és az Opel márkákat összefogó Stellantis autóipari egyesülés típusainak javítására szakosodott műhelyében Szilva Tamás sok olyan esettel találkozott, amikor az eredeti motor cseréje jelentett megoldást egy problémára. Szilva szerint az utóbbi években sűrűn volt erre szükség például az 1,2 literes, háromhengeres Puretech-motorok esetében. Ezekről a motorokról több cikkünkben olvashatták, hogy sokáig olajban futó vezérműszíjjal készültek, ám a szíj anyaga idővel morzsolódni kezdett, a levált gumidarabkák eltömítették a motorok olajjáratait, kenési elégtelenség alakult ki, ami kopáshoz vezetett.

A szakértő kiemelte, hogy ezekhez a motorokhoz nem lehet túlméretes dugattyút vásárolni, ezért ha a hengerek fala megsérül, csak a motorcsere segít, ami több millió forintos kiadást jelent, bár a motor mindenre kiterjedő, szakszerű felújítása is milliós kiadást jelent, függetlenül az autó piaci értékétől. Megesik, hogy nem sérül meg a hengerfal, így a motor teljesen felújítható. A helyzet hasonló a Stellantis 1,6 literes THP motorjaival is, ezekhez a turbós benzines négyhengeresekhez ugyanis szintén nem kínál túlméretes dugattyút a gyártó. Bár a Mahle nevű német cégtől, a Stellantis egyik beszállítójától, évente egy-két alkalommal meg lehet rendelni az utángyártott alkatrészt, amivel a hengerek szakszerű felfúrása után össze lehet rakni a motort, a dugattyú beszerzése így is bizonytalan.

Szilva Tamás a 2, illetve 2,2 literes BlueHDI nevű dízelmotorokat említi harmadik példaként arra, amikor a motor cseréjével javítanak egy-egy autót vagy kisteherautót. Egy nullkilométeres BlueHDI fűzött blokk, hengerfejjel együtt körülbelül 1,8-2,3 millió forintba kerül. Ezen felül számolni kell a ki- és beszerelés több százezer forintos költségével, illetve a gyártó által előírt, kötelezően cserélendő alkatrészek árával is, ami szintén több százezer forintot tesz ki. Ha ezeket az új motorral egyidejűleg nem cserélik, akkor a gyártó felé kellékszavatosságot nem lehet érvényesíteni.

Szilva szerint ezekkel a nagyobb dízelmotorokkal többnyire a túl hosszú karbantartási intervallumok végeznek. Például a Citroën Jumper vagy Peugeot Boxer furgonokban, illetve a Toyota Proace Versóban egy ideig hivatalosan csak 50 ezer kilométerenként kellett elvégezni a karbantartásokat, míg ha a kétféle dízelmotor személyautóba került, a gyártó 30 ezres szervizciklust adott meg. Ez is hosszú, hiszen az olajban folyamatosan gyűlik a szennyeződés, és kémiai szerkezete is megbomlik, ezért a kenőképessége csökken. Mindemellé járulékos kárként az elégett motorolaj az SCR katalizátort is tönkreteszi.

Ha végignézzük a Racingbazáron, a Használtautó.hu alkatrészes aloldalán, vagy a Facebook Marketplace-en hirdetett bontott motorok kínálatát, akár 100-200 ezer forintért is találunk olyan példányokat, amelyekről nem hiányzik semmilyen szükséges periféria, sokszor tartozik hozzájuk turbófelöltő, üzemanyagrendszer, illetve vezérlő elektronika is. Ennek ellenére hatalmas kockázatot vállal, aki bontott motort vásárol. Szilva Tamás szerint ez részben abból adódik, hogy az ismeretlen előéletű alkatrészeket sokszor nem tárolják szakszerűen, így hiába volt jó egy motor az eredeti autóban, néhány hónapnyi rakosgatás alatt olyan korróziós károsodás keletkezhet benne, ami miatt már nem ajánlott megvenni és beépíteni.

A helyzet hasonló akkor is, amikor a bontott motor öntvényén valamilyen nem látható sérülés, például egy hajszálrepedés található, és ez csak akkor derül ki, ha beépítik és beindítják, majd szivárogni kezd belőle az olaj, vagy a hűtőfolyadék. Tipikus mellényúlás az is, amikor a motort még indítható állapotban adják el, ezért a vevő meg tudja hallgatni a hangját, mielőtt fizet érte, majd miután beépítteti és használni kezdi vele az autóját, kiderül, hogy a motor zabálja az olajat vagy a hűtőfolyadékot. A típushibákkal terhelt bontott motoroknak sokszor ugyanazok a hibáik, mint aminek a helyére be szeretnék őket építeni.

Az eladók egy része ilyenkor már nem vállal felelősséget, ezért a vevő csak rossz megoldások közül választhat: jogi úton próbál érvényt szerezni az igazának, vásárol egy másik, szintén bontott motort és ezzel tovább görgeti maga előtt a kockázatot, esetleg egy új, vagy szakszerűen felújított cseremotor mellett dönt, beletörődve ezzel a korábbi pénzveszteségbe. Vagy eladja a motorhibás autót, ami ugyancsak pénzvesztéssel jár.

Mire figyeljen, aki mégis bontott motort vásárol?

Rusznák András igazságügyi gépjármű műszaki szakértő, a Gor-Car használtautó-állapotfelmérő cég vezetője szerint érdemes jó referenciákkal rendelkező forrásból származó motort vásárolni a cseréhez. A cseremotor vásárlás előtti átvizsgálásának lehetőségei Rusznák szerint is korlátozottak, ezért jól jön, ha jár hozzá diagnosztikai jegyzőkönyv, esetleg olyan felvétel, vagy egyéb dokumentáció, ami igazolja, hogy a kiszerelés előtt hibátlanul működött. A szakértő hozzátette, hogy a megbízható cégek ismérve az is, hogy szavatosságot vállalnak az eladott alkatrészekre, így például arra, hogy a motor a szakszerű beépítés után néhány hónapig biztosan nem produkál majd hibát.

Évente nagyjából egy tucat alkalommal cserélnek motort az Elme-Connect-Car nevű, Mercedesekkel foglalkozó elektronikai szakszervizhez forduló autókban. A szerviz vezetője szerint erre szinte mindig a korszerű dízelek esetében van szükség, amikor a motorba túl sok üzemanyag kerül a részecskeszűrő illegális eltávolítása után hibásan működő regenerálás miatt. A gázolaj és a motorolaj keveréke átjut a turbófelöltő tömítésén, majd beszívja a motor, amelyben üzemanyagként kezd elégni. Ilyenkor a motor felpörög, az automata váltós autókban nem is lehet leállítani, végül eltörik benne egy hajtórúd, ami kitöri a blokk oldalát.

A szervizvezető kizárólag biztos forrásból vásárol bontott motort az autók javításához. A beépítés előtt saját eszközével ellenőrzi, hogy felépül-e a szükséges olajnyomás, miközben forgatják a motort. Ha igen, egy sor további ellenőrzést is elvégeznek, hogy kizárják a cseremotor mechanikai hibáit. Ezután újrakalibrálják a porlasztókat, ellenőrzik és ha kell, pótolják a részecskeszűrőt, majd beépítik a motort az autóba. A Mercedesekkel foglalkozó műhely vezetője szerint ez a megoldás nagyjából feleannyiba kerül, mint egy motorfelújítás, igaz, a bontott motor sosem lesz egyenértékű azzal, amit teljesen szétszerelnek és felújítanak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!