Évek óta alig esik a hó, erre most abba se akarja hagyni, hát mi folyik itt?

Napok óta azzal vannak tele a hírek, hogy rég nem látott mértékű hóesés várható, és bár hétfő reggelre el is érte az országot a havat hozó ciklon, a legbiztosabban onnan lehet tudni, hogy helyzet van Magyarországon, ha feláll az operatív törzs. Márpedig az hétfő délután óta áll, mint a cövek, Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével. Lázár János építési és közlekedési miniszter is megüzente a Facebookon egy hókotróval, hogy felkészültek az extrém körülményekre, az utakat pedig már előre sózták, hogy ezúttal ne kelljen átülni másik gépjárműbe. Minden jel szerint tehát utánunk a hóözön.

De tényleg olyan gigantikus hóesés várható, amilyet évtizedes távlatban sem láthattunk? Nem pont arról volt szó mostanában, hogy ha így folytatjuk, teljesen elfogy a hó Magyarországon? Most akkor még sincs annyira durva klímaváltozás? Egyáltalán mi okozza ezt az extrém havazást, és megoldhatja-e a régóta húzódó nagy szárazságot?

A szeszélyes kiscica megérkezett

A meteorológusok mindig óvatosan fogalmaznak, hiszen ők sosem a tutit mondják meg, hanem mérések és modellek alapján becsülnek, de a mérések gyorsan elavulhatnak, a modellek pedig tele vannak változókkal. Ezúttal azonban ez az óvatosság fokozottan igaz volt, mert a várható havazást egy mediterrán ciklon hozza el, márpedig az különösen változékony képződmény.

„Eme objektum mozgásának, útvonalának előrejelzése rendszerint komoly fejtörést okoz a meteorológusoknak rövidebb távon is – ugyanis pályájában egy kis módosulás drasztikus változásokat jelenthet csapadékmennyiség, halmazállapotok vagy akár hótakaró léte, vastagsága terén is” – írta például a hétvégén a HungaroMet, míg az Időkép úgy fogalmazott, hogy „a mediterrán ciklonok szeszélyesebbek, mint egy kiscica, aki az egyik percben dorombolva kéri a kényeztetést, míg a következőben méltóságteljesen, fújtatva odébbáll”.

Mediterrán ciklon akkor alakul ki, amikor az észak-északnyugat felől érkező hidegebb légtömegek keverednek a Földközi-tenger feletti, viszonylag enyhe és páradús levegővel. A sarkvidéki eredetű hideg levegő dél felé nyomul, de ott útját állják a Pireneusok vagy leggyakrabban az Alpok vonulatai. Emiatt a hegységek felett hullámot vet, lelassul, és a Földközi-tenger nyugati medencéje felett vagy Olaszország északi részén örvényleni kezd, majd kelet-északkeleti irányba mozdul el – ahogy ez a HungaroMet korábbi szemléltető videóján is látható.

A legkiadósabb havazásokért általában ezek a mediterrán ciklonok a felelősek – már ha úri kedvük épp úgy kívánja, mert a pályájuk kis módosulása is drasztikus változásokat jelenthet a várható időjárásban. A végeredmény leegyszerűsítve azon múlik, hogy a ciklon középpontja, amely végig a meleg és a hideg légtömeget elválasztó határon táncol, pontosan hova is esik:

1. Ha a középpont tőlünk nyugatra halad el, az örvény meleg oldalára kerülünk, ilyenkor hó helyett eső, esetleg ónos eső hullik.
2. Ha a középpont épp fölöttünk halad át, hatalmas különbségek tudnak kialakulni az országon belül, könnyen előfordulhat például, hogy míg az Alpokalján szakad a hó, az Alföldön maximum tavaszias eső csöpörög.
3. Ha a középpont tőlünk délre, délkeletre húz el, akkor az egész ország a hideg oldalra kerül, és országos havazás lehet.

Talán már kitalálták, hogy ezúttal a harmadik opció látszik megvalósulni.

A cikkünk írásakor érvényben lévő figyelmeztetések és riasztások a HungaroMet térképén követhetők. Az ország nagy részére már hétfőre citromsárga, azaz elsőfokú figyelmeztetést adtak ki havazásra, keddre pedig Baranya és Bács-Kiskun, majd szerdára Csongrád-Csanád és Békés vármegyére narancs, tehát másodfokú figyelmeztetés van érvényben. A keleti és a nyugati határmegyékben keddtől hófúvásra is adtak ki figyelmeztetést. Nemcsak havazás, hanem ónos eső is várható, ez utóbbi miatt narancssárga riasztást is kiadott a HungaroMet az ország déli, délkeleti és északkeleti régiójára. (Havazásra soha nem adnak ki riasztást, csak figyelmeztetést, a kettő közötti különbségről és a különféle szintekről itt írtunk részletesen.)

Tényleg olyan rendkívüli?

A csapadékzóna hétfőn elérte Magyarországot, a déli országrészben már hajnalban havazott, délutánra pedig gyakorlatilag az egész országra kiterjedt a hóesés. Az előrejelzések szerint több hullámban várható kiterjedt havazás, és nagy területen vastag hótakaró alakulhat ki, miközben szinte egész héten fagyos idő lesz. Délen, délkeleten ónos eső is boldogítja az ott lakókat, erre még kedd reggel is van esély, de délutánra-estére már ezeken a területeken is csak a hó fog esni.

Kedden, majd szerdán egy kis szünet után várhatóan újabb hullámban érkezik a hóesés, gyakorlatilag a teljes országban, bár északnyugaton kisebb eséllyel. Kedden az északi, északnyugati szél is megélénkülhet, amely kezdetben főleg az Észak-Dunántúlon, majd késő délutántól már az északkeleti tájakon is nagy eséllyel okozhat hófúvást is. A mediterrán ciklon csütörtökön fog elvonulni, ezt fogja követni a hét várhatóan leghidegebb éjszakája, aztán pénteken nyugat felől újabb légörvényre számíthatunk majd.

A legtöbb hó délen, délkeleten eshet, a legkevesebb északnyugaton (errefelé a határ közelében lehetnek olyan részek, ahol egyáltalán nem lesz hó), de az ország nagy részén vastag hótakaróra lehet számítani. Ahogy a HungaroMet térképén látható, Baranyában ez akár a 30 centit is meghaladhatja, de a Dél-Dunántúlon, az Alföldön és a Tiszántúlon szinte mindenhol 20 centinél vastagabb hó lehet. Az Időkép cikkünk írásáig kiadott legfrissebb becslése szerint csütörtökre az egész déli határvidéken meghaladhatja a 30 centit a hótakaró, helyenként a 40 centit is. Szegedre például azt írják, a legtöbb modell 30 feletti vastagsággal számol, de néhány vadabb forgatókönyv szerint az 50 centit is átléphetjük:

Összehasonlításként: a legendás gépjárműátülős sms-ről is emlékezetes, 2013-as hókáosz idején évfordulós cikkünk szerint volt, ahol „a 20 centimétert is megközelítette a hótakaró vastagsága”. De mégis mennyire rendkívüli ez a mennyiség? Mikor volt utoljára ekkora hó, mint amilyenre most számíthatunk?

„Mindennapinak semmiképp sem mondanám, az elmúlt egy-két évtizedben a teleink meglehetősen átalakultak. Szóval ez most tényleg nem a szenzációhajhászatról szól: egy ilyen volumenű téli helyzet már ritkaságnak számít hazánkban – mondta a Telexnek Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép vezető meteorológusa. – Bár a legtöbb embernek valószínűleg a 1987-es nagy havazás ugrik be elsőként, ehhez hasonló országos havazásra emlékeim szerint 2012 februárjában volt példa – azért fogalmazok így, hogy ehhez hasonló, mert akkor az időjárási helyzetet szintén egy mediterrán ciklon alakította.

2012. február 3-án az Észak-Európa fölött elhelyezkedő anticiklon peremén Szibéria felől nagy mennyiségű hideg levegő indult meg kontinensünk fölé, amely napközben is kemény fagyokat eredményezett, helyenként csak -10 fok körül alakult a csúcshőmérséklet. A hideg levegő a Földközi-tenger medencéjét elérve mediterrán ciklont generált, mely hazánk időjárását több napon keresztül meghatározta, nagy havazást és hófúvásokat okozva – éppen úgy, mint most. Délkeleten akkor helyenként 40 centinél is több hó hullott, és nem mellesleg a Balaton is befagyott.”

Ettől független többször előfordult az elmúlt években, hogy lokálisan kialakult egy-egy vastagabb hóréteg, de ez csak kisebb régiókra, legtöbbször a hegyekre korlátozódott – tette hozzá.

Üdv, szélsőségek kora!

A párját ritkító havazásról szóló hírek azért is érhették váratlanul az embert, mert ha decemberben is olvasott újságot, még azt láthatta, hogy itt bizony akkora hóhiány van, hogy ha így megy tovább, magyar ember többé egyáltalán nem fog hóval találkozni.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita december eleji elemzése szerint az 1961–1990-es és az 1991–2020-as klímaátlagok összehasonlítása alapján Európa nagy részén erősen visszaesett az átlagos téli hóesés. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent. Mint megjegyezték, a havazás jóval változékonyabb, mint akár a hőmérséklet, akár az eső, mert térben és időben is rendkívül ingadozó, és ez Magyarországon a medencehatás miatt hatványozottan igaz, de ezt figyelembe véve is jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. „Ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján ezeket a változásokat még nem tudjuk teljes bizonyossággal az emberi tevékenységhez kötni” – tették hozzá.

Elemzésükben két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak arról, mi várható havazás terén a jövőben. A legújabb modellszimulációk alapján a század közepéig hazánk térségében a téli hóesés további 10–20 centiméterrel csökkenhet a jelenlegi klímaátlaghoz képest. Az optimista forgatókönyv esetén, azaz ha teljesülnek a párizsi klímacélok, és a globális felmelegedés 2100-ra nem haladja meg az ipari forradalomhoz képest a 2 Celsius-fokot, a század végére ez a visszaesés 20 centiméterre erősödhet. Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg – tehát nem sikerül teljesíteni a párizsi klímacélokat –, akkor a hóveszteség akár 30–50 centiméter is lehet. Ez azt jelentené, hogy a legtöbb évben teljesen eltűnne Magyarországról a hó.

Joggal merülhet fel önben is ezt olvasva a laikus kérdés, hogy akkor most mégis mi a fene van. Épp most készül ránk szakadni egy rahedli hó, akkor most mégse akar elfogyni? Vagy egyszerű kivételről, anomáliáról van szó, ami a csökkenő trendet érdemben nem befolyásolja?

„Tény, hogy a téli hónapok egyre enyhébbek. Miközben a fagyos és a havas napok száma csökkent (a HungaroMet adatai szerint az elmúlt 40 évben a havas napok száma Magyarországon évi 15-ről 11-re), addig a január, ami egyébként a leghidegebb hónapunk, egyben a leggyorsabban melegedő téli hónapunk lett – olyannyira, hogy az átlagértékeket tekintve már alig marad el a decembertől. Ettől függetlenül kisebb-nagyobb havazások továbbra is előfordulhatnak, az ilyen szélsőséges helyzetek abszolút beleilleszkednek a modern éghajlati mintázatokba. Ilyen és ehhez hasonló, mondhatni, kiugró események eddig is voltak, és a jövőben is számítani kell rájuk” – mondta Nagy-Kurunczi Rita.

A szakértők szerint a klímaváltozás egyébként sem egyszerűen úgy érezteti a hatását, hogy egyre melegebb és szárazabb lesz az idő, hanem inkább a szélsőségek erősödnek fel, mint egy viharban hánykolódó hajónál, amely mindkét irányba kileng, mielőtt felborulna (amit jó eséllyel sikerül elkerülni). Az elmúlt években nyaranta kicsit sarkítva vagy aszály, vagy árvíz volt itthon. A havazás terén is tapasztalható hasonló, kis túlzással vagy egyáltalán nincs hó, vagy rögtön ennyi esik.

„A téli időszakban ugyanúgy a szélsőséges szituációk válnak meghatározóvá. A klímaváltozás ezáltal az előrejelzéseket leginkább amiatt nehezíti, mert gyakoribbá válhat a szélsőséges időjárási helyzetek gyors váltakozása, mint például ahogyan a mostani szezon első nagyobb havazásnál, 2025 novemberében is történt: egy enyhe időszakot hirtelen hidegbetörés zárt le, amely egy mediterrán ciklon megjelenésével karöltve tényleg igazi kihívást jelentett a meteorológusok számára. Ahogyan mondani szoktuk, a mediterrán ciklonok egyébként is igen szeszélyes »jószágok« – mondta Nagy-Kurunczi Rita. – A melegebb tengerfelszín és légkör miatt a mediterrán térségből érkező ciklonok jóval több nedvességet tudnak a térségünkbe szállítani, ami ha éppen itt találkozik a sarkvidéki, fagyos légtömeggel, akkor nem porcukros háztetőkre, hanem relatíve hirtelen lehulló, akár 30-40 centis hórétegre is készülni kell olykor. De szerencsére, ha valaki figyeli a meteorológiai előrejelzéseket, azért ezekben a helyzetekben elég jól fel tud készülni az érkező hideg, havas periódusra.”

A csökkenő hómennyiségről szóló ELTE-s elemzés szerint az világos, hogy egyre kevesebb Magyarországon a hó, de a szerzők szerint „a jelenlegi adatok alapján ezeket a változásokat még nem tudjuk teljes bizonyossággal az emberi tevékenységhez kötni”. Azt láthattuk, hogy a klímaváltozás általában támogatja a szélsőségeket, de vajon az ilyen nagy havazásokkal, mint a mostani, mi a helyzet, ezekről ki lehet jelenteni, hogy a klímaváltozásnak köszönhetők?

„Ahhoz, hogy valamit tudományosan bizonyítsunk, sok adatra van szükségünk. Mivel az ilyen 20-30 centis, országos havazások eleve ritkák (évtizedenként csak egy-egy alkalommal fordulnak elő), nincs belőlük elég minta ahhoz, hogy matematikailag egyértelműen kijelentsék: ez a változás az emberi tevékenységekhez köthető. Nehéz tehát különválasztani a természetes ingadozást (Földközi-tenger melegedése, NAO-index változása, stb.) az emberi hatásoktól” – mondta a szakértő.

Nagyon kell, de nem elég

Az egyre súlyosabb hazai csapadékhiányról korábban többször, például épp karácsony előtt, az egyre fogyó hó kontextusában is részletesen is írtunk. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein is a sokévi minimum szintje közelében van a hóban tárolt vízkészlet. „A folyamatok arra utalnak, hogy nem egyszeri kilengésről, hanem egy tartósan sérülékenyebb vízháztartási állapotról van szó, amelynek hatásai tavasszal és nyáron válhatnak majd igazán érezhetővé” – írta karácsony előtti elemzésében az Időkép. Azaz a kevés hó miatt kieső csapadék főleg tavasszal fog hiányozni a folyókból és a talajból.

Vajon egy ilyen rendkívüli havazás vajon helyrebillentheti valamelyest ezt a dolgot? „Ahogyan a májusi eső aranyat ér, úgy egy ilyen nagyobb havazás is; ám ettől függetlenül sajnos önmagában nem képes helyrebillenteni a most már több éve tartó csapadékhiányt – mondta Nagy-Kurunczi Rita. – Viszont a hirtelen lehulló, nagy esőzésekkel szemben mindenképpen van egy nagy előnye a vastag hótakarónak: amikor olvadni kezd, a víz lassan, napokon keresztül szivárog be a talajba. Ilyenkor a talaj mélyebb rétegei is jobban feltöltődnek. A másik pozitív tulajdonsága, hogy a hóréteg megvédi az őszi vetést a kifagyástól. De ahhoz, hogy a többéves csapadékhiány és a talajvízszint csökkenése megálljon, nem egyetlen ilyen havazásra lenne szükség.”