Lassan vége az évnek, de a száraz tavasz és nyár után se ősszel, se a tél első hónapjában nem érkezett meg a várva várt csapadék. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területén alig kimutatható a hóban tárolt víz mennyisége, ami nagyon rossz előképet vetít a következő évre. Ráadásul ez nem egyszeri jelenség, az elmúlt tíz évből öt rendkívül csapadékszegény volt. Ha nem sikerül tartani a párizsi klímacélokat, teljesen eltűnhet a havazás Magyarországról.
A tavaszi és nyári szárazság után ősszel és a tél első hónapjában is folytatódott a csapadékszegény tendencia Magyarországon. Az idei csapadékhiány egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egyedi eltérés a mintázattól, hanem maga a mintázat. Az elmúlt tíz évben az idei volt az ötödik aszályos év, amikor rendkívül kevés csapadék hullott, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A HungaroMet legfrissebb elemzése szerint idén ősszel három hónap alatt országos átlagban 130,1 mm csapadék esett, 18 százalékkal maradt el az 1991–2020-as átlagtól (158,6 mm). Az ősz középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált.
Van, ahol közel egy évszaknyi csapadék hiányzik a talajból
Szeptemberben 31, októberben 40 százalékkal hullott kevesebb csapadék, mint az 1991–2020-as átlag. Novemberben a szokásosnál 21 százalékkal több csapadék esett, amivel a március mellett a második hónap volt az évben, amikor az átlagnál több volt a havi csapadék országos átlagban. A legcsapadékosabb területek az Északi-középhegységben és a nyugati határ közelében (pl. Őrség) voltak, ahol a 200 mm-t is meghaladta az őszi csapadék. A legkevesebb csapadék a Dél-Alföldön hullott, ahol nagyobb területen 70 mm alatt maradt a 2025-ös ősz csapadékösszege.
A december idáig szintén jelentősen elmarad a várakozásoktól és a harminc éves átlagtól, csapadék szinte alig hullott, 0-8 mm között mozog az elmúlt 10 napban. Ennek is köszönhető, hogy a 90 napos csapadékösszeg-anomália térképen az látszik, hogy az ország egyes északi területeit leszámítva mindenhol, dél felé haladva pedig egyre súlyosabb mértékű a csapadékhiány.
A vízhiány a növények számára hasznosítható egy méteres mélységig szintén nagyon riasztó. Az ország északi és Balatontól nyugatra lévő területeit leszámítva aszály van, a legsúlyosabb mértékben a déli határ környékén, ott 130-147 mm víz hiányzik a talajból (tehát 130-147 liter víz hiányzik egy négyzetméternyi területről) – ez az őszi hónapok átlagában számolva majdnem három havi csapadéknak felel meg.
Alacsony lehet jövőre a Duna és Tisza vízszintje
Nemcsak Magyarországot sújtja a csapadékhiány, ez abból is látszik, hogy a nagy folyóink vízgyűjtő területein az elmúlt évek minimumánál tart a hóban tárolt vízkészlet, írta az Időkép. Elemzésük szerint az Országos Vízjelző Szolgálat adataiból az látszik, a Nagymaros feletti Duna-vízgyűjtőn az elmúlt években megszokott sokévi minimumgörbe korábban még egy viszonylag stabil, jól követhető ívet rajzolt ki, tavaly azonban ez a rend megbomlott, és idén sem sikerült visszatérni a korábbi mintázathoz.
Mint írták, a november végi két ciklon ugyan jelentős mennyiségű havat hozott, de ennek a fele december első felére már elolvadt. Ez azért is aggályos, mert ilyenkor normál esetben nem fogy, hanem gyarapszik a hóban tárolt vízkészlet.
A Tiszán még rosszabb a helyzet, a folyó Szeged feletti vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet messze elmarad a sokévi átlagtól, a görbe már most a minimumértékek közelében jár. Mint írták, ez nemcsak a tavaszi vízhozam szempontjából problémás, hanem azért is, mert a vízgyűjtő téli feltöltődése egyre inkább eseményfüggővé válik, nem pedig évszakhoz kötött folyamattá.
Ahogy arra az Időkép is utal, a téli csapadékhiány valójában tavasszal és nyáron fog nagyon hiányozni a folyókból és a körülötte lévő talajokból. Ha ez a tendencia a jövő év első két hónapjában is folytatódik, akkor nagyon alacsony lehet jövőre majd a Duna és a Tisza vízszintje.
Csak északon lesz több havazás a jövőben
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita december elején a Másfélfokon publikált tanulmányukban azt írták, hogy Európa nagy részén az 1991-2020-as és az 1961-1990-es klímaátlagok összehasonlítása alapján erősen visszaesett az átlagos téli hóesés. Magyarországon ez évente átlagosan 10 cm-es csökkenést jelent, míg a magasabb hegyvidéki térségekben (az Alpokban és a Kárpátokban) a visszaesés még jelentősebb, átlagosan 30-50 cm telente. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.
A kutatók szerint az optimista forgatókönyv szerint – vagyis, ha a párizsi klímacélok teljesülnének, és a globális felmelegedés az ipari forradalomhoz képest 2100-ban nem haladja meg a 2 fokot – a század végére ez a visszaesés 20 cm-re nőhet Magyarországon. A pesszimista forgatókönyv (vagyis, ha az üvegházgáz-kibocsátások jelenlegi trendje folytatódik a 21. század végéig) ennél is komolyabb, 30-50 cm-es csökkenést jelez, ami azt jelentené, hogy a legtöbb évben egyáltalán nem esne hó hazánkban.
