A hódok nem ismerik a jogszabályokat, de egyszer már sikerült kicselezniük egy vízügyi társulást, és nekik köszönhetően újra életre kelt egy négyhektárnyi területű láp Rákospalotán, a Mogyoródi-patak mentén. Ennek a természet szempontjából idilli állapotnak most a Magyar Közút vethet véget, mert egy olajfogó műtárgyuk miatt a hódgát bontására kértek engedélyt.
A Telexen pár napja bemutatott természetfilmből is kiderült, hogy az 1990-es évek végén, főként az M0-s építése miatt taroltak le értékes élőhelyeket, lápokat, ligeterdőket Újpest és Rákospalota északi részén. Néhány évtized alatt viszont a természet regenerálódott, hiába az autóút nyomasztó zaja és a város közelsége, újra értékes, vízhez kötött közösségek jelentek meg. Ez pedig jó részben a hódokon is múlt.
A Magyarországról egykor kipusztított faj állománya az utóbbi évtizedekben megerősödött: egyre több élővizünknél jelentek meg hódok, és alakították át a környezetet saját igényeik szerint. Egy hódcsalád a Mogyoródi-patak alsó szakaszát is belakta, és gátat is épített rá. A víz egy része haladt tovább a Duna felé, a másik részét viszont ezzel az egykori tőzeglápterületre vezették ki, ami ennek köszönhetően újraéledt. Felduzzadt a kétéltűek száma, és egyre több vízimadár, többek között nagy kócsagok és szürke gémek jelentek meg a területen.
A Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat viszont a meder átjárhatósága miatt 2022-ben elbontotta a hódgátat – mondta Kriska György biológus, aki évtizedek óta nyomon követi az észak-pesti természetközeli élőhelyek sorsát. Ahogy a Greenfón megjelent cikkében írta, ezután a láp kiszáradt: „Egy pillanat alatt odalett a biológiai sokféleség. A vízfelszín harsányzöld vízidara szőnyege, barnára aszott halotti lepelként borította be a tájat. A vízi világ sok millió különös teremtménye elpusztult, mert felelőtlen emberek halálra ítélték ezt a földi paradicsomot.”
A hódok viszont gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez, egy valószínűleg korábban mesterségesen kialakított mellékágon felépítették új várukat, és a felfakadó talajvízforrások hozamának egy részét is felfogva megint el tudták árasztani a területet. Az új hódvár már a vízgazdálkodási társulat hatókörén kívül épült, így a láp és a hódok is biztonságban tudhatták magukat. Egy rövid időre.
Kriska György nemrég megtudta, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. engedélyt kért a hódgát elbontására, mert amiatt víz alá kerülhet az M0-s lehajtójának tövében épült olajfogó műtárgyuk, aminek a célja, hogy az úton esetlegesen kiömlő olaj szétterjedését akadályozza. Másrészt arra is hivatkoznak kérelmükben, hogy a közúti töltések esetleges átnedvesedése káros hatással lehet ezek állékonyságára. A hódgát elbontása azonban borítékolhatóan természeti kárral járhat, újra kiszáradhat a láp.
Kriska úgy véli, hogy lenne kompromisszumos megoldás, egyszerűen csak túlfolyócsövet kellene beépíteni a hódvárba, így elkerülhető lenne a veszélyes vízszint. Úgy véli, hogy a hódgát elbontása amúgy sem járna teljes sikerrel. Egyrészt a hódok gyorsan egy újabb gátat építenének majd fel, másrészt arról sincs meggyőződve, hogy a visszaduzzasztás miatt kerül víz alá az olajfogó. Ebben egy 1985-ös műholdfelvétel is megerősíti, az alapján az a rész, ahol most az olajfogó van, az egykor kiterjedtebb láp magterülete, ahol még most is felfakadhatnak talajvízforrások, de a láptól keleti irányban lévő mesterséges tóból is érkezhet víz.
Az ügyben megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t is, ami az írta, hogy tavaly július 25-én fordultak a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához a hódok élőhelyével kapcsolatos útüzemeltetési és fenntartási problémákkal kapcsolatban. 2024 decemberében az érintettekkel (hogy pontosan kik ezek, azt nem részletezték) együtt helyszíni szemlét tartottak, és a felek közötti egyeztetés még folyamatban van. „A célunk az, hogy olyan döntés, megoldás szülessen, ami az érintett csomóponti vízelvezetés rendeltetés szerinti üzemelését hosszú távon lehetővé tegye, kiemelt figyelmet fordítva a kialakult helyzetre” – írta a Magyar Közút.
A konfliktust rövidre zárhatná az is, ha a terület védettséget kapna. Magyarországon a lápok a törvény erejénél fogva (ex lege) védettek, de ehhez ki kellene mondani, hogy valóban lápról van-e szó. Ehhez zoológiai, botanikai és talajtani felmérésre lenne szükség, amit az illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatalnak kellene megrendelnie. A kormányhivatal megkeresésünkre azt írta: „Az ex lege védett láp megállapításra irányuló közérdekű lakossági kérelem érkezett, amelynek vizsgálata folyamatban van. Hatóságunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a helyzet kezelésére a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő kompromisszumos megoldás szülessen.”
„Itt van egy önmagában létező, egyensúlyban lévő lápterület, aminek a fenntartásába nem kell invesztálni, mint például a Merzse-mocsáréba, ami szinte mindig kiszárad. A hódszakértő kolléga még azt is felvetette, hogy a láp keleti végében lévő horgásztóval is összeköttetést lehetne létesíteni, ami kiváló ívóhelyet biztosíthatna a halaknak, így mindenki jól járna” – mondta Kriska György, aki attól tart, hogy ha neki is állnának a szakemberek a felméréseknek, mire a végére érne a folyamat, addigra elbontanák a hódgátat.
Az ügyben a Fővárosi Önkormányzatot is megkerestük, akik jelezték, hogy nincs illetékességük a területen, de a problémáról tudnak, és több érintett szereplővel is egyeztettek a szakembereik. Azt írták, hogy a készülő településfejlesztési tervükben egyébként védelemre érdemes területként jelölték meg a rákospalotai vizes élőhelyet. Ha láp, akkor fel sem merül a helyi védettség, mert az ex lege védelem országos védelmet jelent.
A főváros szerint a Magyar Közútnak először fel kell mérnie, mi a pontos probléma, és arra milyen műszaki megoldások vannak, csak ezután lehet lépni az élőhely megőrzése érdekében. „Első megközelítésben a természetvédelmi szakértőink lehetségesnek tartanak olyan megoldást, amely egy vagy több műtárgy beépítésével szabályozhatóvá teheti a kialakult vízszintet, és így sem a közlekedési, sem a természetvédelmi érdek nem sérül, de ezt bizonyosan műszaki tervezésnek kell megelőznie a természetvédelmi szakértők bevonásával. Ha van rá elfogadható műszaki megoldás, és ezt követően a tulajdonos magyar állam vagy a közút kezelője ezt hajlandó is kivitelezni, és ennek ellenére az illetékes állami hatóságok kimondják, hogy nem indokolt az országos védelem, azon a ponton tud belépni helyi védelemre történő előterjesztéssel a főváros, és ez esetben készek vagyunk a terület helyi védelemének előkészítésére és a terület természetvédelmi kezelésbe vételére, amennyiben a közgyűlési többség ezt támogatja” – írta az önkormányzat.
Gyurkó Dániel, Rákospalota momentumos alpolgármestere a február 6-i képviselő-testületi ülésre sürgősségi előterjesztést nyújtott be a láp védelme érdekében. Szerinte a lápot helyi jelentőségű védett természeti területté kéne nyilvánítani, akkor elkerülhető az ex lege védett minősítési eljárás, és nem is tudnák lecsapolni a területet. Gyurkó úgy gondolja, hogy a XV. kerületnek kellene kezdeményeznie a Fővárosi Önkormányzatnál a helyi védetté nyilvánítást.
