Nem érdemes abban bízni, hogy egy új ADHD-gyógyszer, mint valami mágikus tabletta, majd mindent megold

Nem érdemes abban bízni, hogy egy új ADHD-gyógyszer, mint valami mágikus tabletta, majd mindent megold
Illusztráció: Wladimir Bulgar / Science Photo Library / Getty Images


Tavaly ősszel többször is előfordult, hogy gyártási problémák miatt készlethiány állt elő az egyik legismertebb ADHD-gyógyszerből, aminek nevét a jogszabályok értelmében nem írhatjuk le, csak a hatóanyagát, ami az atomoxetin nevű vegyület. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) decemberben közölte, hogy a hiányt valamelyest sikerült orvosolni és beszerezni akkora mennyiséget, ami elegendő lesz az érintett gyerekeknek a következő időszakra. Ez azonban inkább csak tűzoltás volt, nem valódi és hosszú távú megoldása a problémának.

A becsült adatok szerint ma Magyarországon 70 ezer gyerek él figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral, ami miatt sokszor lustának, álmodozónak titulálják őket, vagy épp a rendbontó, rossz gyerek bélyeget sütik rájuk. A felnőttek között is vannak jó páran, akik az ADHD olyan klasszikus tüneteivel küzdenek, mint a szétszórtság, a feledékenység és az indulatkezelési problémák.

Mindezek pedig kihatnak az önértékelésükre, a karrierjükre, a munkahelyi teljesítményükre és a kapcsolataikra is: a Semmelweis Egyetem egy korábbi beszámolója szerint az ADHD-val diagnosztizáltak körében két és félszeres a válások aránya a normál populációhoz képest. Nemrég egy brit szaklapban megjelent kutatás pedig arra világított rá, hogy akár hét–kilenc évvel is csökkenhet az ADHD-val diagnosztizáltak várható élettartama. Ezt a szakértők a késői, illetve téves diagnosztikával, valamint a kezelésekhez való korlátozott hozzáféréssel magyarázták.

A Semmelweis Egyetem 2019-es adatai szerint a felnőttkori ADHD a magyar lakosság 2,5 százalékát érinti. Közülük többen jelenleg arra várnak, hogy az NNGYK zöld jelzést adjon egy új készítménynek, aminek a hatóanyaga a liszdexamfetamin.

Félegyházy Zsolt pszichiáter, ADHD-specialista azt mondta, a liszdexamfetamin egy korszerű hatóanyag, amit számos európai országban – például Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban – már egy évtizede alkalmaznak. A szakember szerint az mindenképp pozitív, hogy bővül a terápiás lehetőségek tárháza, de valójában a kapacitáshiánnyal küszködő ellátási rendszer megreformálására lenne igazán szükség: „Nem lesz több hozzáértő orvos, pszichiáter, aki fel tudja írni az új gyógyszert, és nem lesz több a szabad időpont sem a rendelőkben.”

Hazánkban jelenleg két ADHD-gyógyszer van forgalomban. Az egyik hatóanyaga az őszi készlethiányban érintett atomoxetin, a másik készítmény pedig metilfenidátot tartalmaz, ami egy stimuláns szer. Utóbbihoz hasonlóan a liszdexamfetamin szintén serkentő hatású.

„A liszdexamfetamin a vizsgálatokon jóval hatásosabbnak bizonyult a többi szerhez képest, a hatóanyag lassú kioldódása miatt hatását egész nap érezheti az illető, és így azon személyek sem tudnak visszaélni vele, akik ezeket a stimuláns hatóanyagokat drogként fogyasztják” – mondta Félegyházy Zsolt, aki szerint a liszdexamfetamin hatóanyagú gyógyszernél ugyanazokkal a mellékhatásokkal kell számolni, mint más, ADHD-soknak szánt készítményeknél: szájszárazság, étvágycsökkenés, valamint alvási problémák.

„A különbség csupán annyi, hogy egyeseknél bizonyos mellékhatások erősebben jelentkezhetnek. Ez teljesen egyénfüggő, ahogy nincs két egyforma ADHD-diagnózis, és nincs két egyforma ember sem. Nem lehet előre megmondani, kinek milyen erősségű dózis fog beválni, és szintén nem lehet előre megjósolni, hogy az adott gyógyszer kinek milyen kellemetlen mellékhatást okoz, ha okoz” – magyarázta Félegyházy Zsolt.

Felnőtteknek még nincs engedélyezve itthon

A gyógyszeradatbázis szerint a liszdexamfetamin hatóanyagú gyógyszert tavaly január 15-e óta lehet forgalmazni Magyarországon. Azonban olvasóinktól arról értesültünk, hogy az orvosok közül többen nem írják fel a pácienseknek.

Felnőtteknek még nincs engedélyezve, csupán a 6–18 év közötti gyerekek kezelésében alkalmazható

– erősítette meg ezt az információt a pszichiáter.

Információink szerint a forgalmazó, az Egis Gyógyszergyár Zrt. tavaly februárban benyújtott egy kérelmet az NNGYK törzskönyvezési főosztályára, ami lehetővé tenné, hogy a szakemberek a tizennyolc évesnél idősebb pácienseknek is felírhassák a vényköteles gyógyszert. Kérdéseket küldtünk az NNGYK-nak arról, hol tart a kérelem elbírálásának folyamata, illetve mikor várható döntés. A hivatal válaszlevelében azt írta, folyamatban lévő eljárás adatairól nem adhat tájékoztatást.

„A kérdésében érintett készítmény a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) átfogó kezelési programjának részeként azon 6 éves és idősebb gyermekeknél javallott, akiknél a korábbi metilfenidát-kezelésre adott válasz klinikailag elégtelennek bizonyult. Az ettől eltérő javallatban történő gyógyszeralkalmazás esetén, már indikáción túli (off-label) gyógyszerrendelésről beszélünk, amihez a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye szükséges” – tette hozzá az NNGYK.

Vagyis ha egy érintett felnőtt hozzá szeretne jutni a készítményhez, akkor kérnie kell a hatóságtól egyedi engedélyt indikáción túli használatra, amihez három különböző formanyomtatványt kell kitöltenie a kezelőorvosnak.

Félegyházy Zsolt szerint szintén felírható a liszdexamfetamint tartalmazó gyógyszer, ha a kliens korábban már szedte a készítményt, és jó tapasztalatai voltak vele. „Például ha egy tizenhét éves gyerek ADHD-ját liszdexamfetaminnal kezelték, majd betölti a tizennyolcat, akkor kérheti a kezelőorvosától, hogy az alkalmazási előíratnak megfelelően írja fel neki a stimuláns hatóanyagú gyógyszert.”

A felnőttekre vonatkozó kérelemmel párhuzamosan a forgalmazó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) is beadott egy tb-támogatásról szóló kérelmet, aminek az a célja, hogy a 6–18 éves korosztály 70 százalékos kedvezménnyel vásárolhassa meg a gyógyszert, aminek az ára 25–30 ezer forint között mozog.

Igazi fordulatot az hozna, ha jobb lenne az ellátási rendszer

Új gyógyszer ide vagy oda, Félegyházy Zsolt szerint a felnőtt kliensek kezelésében fordulatot igazán az hozna, ha jobb lenne az ellátási rendszer. Az állami egészségügy ugyanis súlyos kapacitáshiánnyal küszködik, az érintetteknek hónapokat, akár éveket kell várniuk arra, hogy eljussanak kivizsgálásra, és megkapják a diagnózist. A magánellátásban pedig a teljes kivizsgálás és terápia költségei elérhetik a 350 ezer forintot is.

„Tizenegy éve dolgozom Svédországban, ahol szintén tízmillió ember él. Ott 270 ezer embert diagnosztizáltak már ADHD-val, amiből 90 ezer felnőtt. Ehhez képest itthon nagyjából 3-4 ezer érintett felnőtt kaphatott már diagnózist, de lehet, hogy még ennél is kevesebben. A diagnózis felállítása még csak az első lépés, ez után hazaengedhető a páciens a rendelőből, de lehet, hogy a területi pszichiáter, akihez ő tartozik, nem ismeri az ADHD-t. Kevés a hozzáértő szakember” – fejtette ki az ADHD-specialista, aki szerint a gyógyszeres kezelés csak egy a lehetséges gyógymódok közül.

„Vannak kliensek, akiknél elengedhetetlen a gyógyszer, míg másoknál csak a harmadik vagy negyedik megoldásként kerül szóba.

Az ADHD nagyon komplex zavar, rengeteg minden befolyásolja, ezért sem érdemes abban bízni, hogy egy új gyógyszer, mint valami mágikus tabletta, mindent megold”

– mondta Félegyházy Zsolt.

A szakember szerint a felnőttkori ADHD kezeléséhez a legjobb, ha az érintettek a különböző készítményeket kombinálják valamilyen terápiával. Például pszichoterápiával, ADHD-soknak szóló kognitív tréningekkel, memória, figyelem és koncentráció fejlesztését célzó programokkal, valamint az úgynevezett komplementer gyógymódokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kliens mindennapjaiba, étrendjébe beépítik az ómega-3-at és az aminosavakat.

„Saját tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy a tréningekkel és terápiákkal 25 százalékos javulást lehet elérni, és való igaz, hogy az 50 százalékos pluszt a gyógyszer tudja hozzátenni, de ez sem minden esetben van így. Abszolút egyénfüggő, kinek és mi válik be. A felnőttek kezelése pedig még összetettebb és bonyolultabb. Hiszen lehet, hogy az ADHD mellett még depresszióval, szorongással és kényszerbetegséggel is küzd, amik a protokoll szerint prioritást élveznek. Tehát először ezekre kell megoldást találni, nem az ADHD-ra.”

Hogyan lehet ADHD-sként boldogulni a munka világában? Mikor, illetve hogyan kommunikáljunk a munkatársainkkal, főnökünkkel arról, milyen nehézségekkel küzdünk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az ADHD felbontásban – neurodiverz podcastsorozata, az első két adásról írt összefoglalókat itt és itt írtunk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!